Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Schiefner Kálmán–Gregács Margit–Mahunka Sándor: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok

Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 67 VÍZKÉMIA Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok* Dr. SCHIEFNER KÁLMÁN, dr. G K E G Á C S MAEGIT, M AH UN KA SÁNDOR** Bevezetés Az ivóvízellátás számos vidéken kismélységű ásott vagy mélyfúrású kutakból még könnyen megoldható. Közismert a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása, valamint a talajvízdúsítás is. Egyes hazai területek, főleg a hegyvidéki bányásztelepülések esetében azonban a hagyományos vízbeszerzési módok a terület sajátos viszonyai miatt nem alkalmazhatók. Ezért ezeken a helyeken a felszíni víztározók vizének ivóvízként való felhasználása is egyre inkább elterjedt. Az irodalom ismertetése A felszíni vizeket külföldön sok esetben tározzák ivó-, ipari vízellátás, az öntözés céljaira, továbbá vízerőhasznosítás, ületve árvízvédelmi okokból. A Német Szövetségi Köztársaságban például Westfália vidékén 52 tározótavat létesítettek ós körülbelül ugyanennyit terveznek jelenleg. A Német Demokratikus Köztársaságban az Érchegységben 15, elsősorban ivóvizet szolgáltató víztározó létesült [1]. Csehszlovákiában 1954-ig 37 tározótavat helyeztek üzembe, 14-et jelenleg építenek, a távlati terv pedig 22(5 mű megépítését irányozza elő [2], Ismeretes továbbá, hogy több világváros is közvetve vagy közvetlenül víztározás alapján biztosítja ivóvizét [Chicago, London, Moszkva, Prága, Szófia stb (3)]. A víztározás ipari vízellátás céljára nálunk sem újkeletű, hiszen a Hámori tó, a Királyréti tó, a Recski tározó több évtizeddel ezelőtt, újabban pedig az Oroszlányi és Rakacai tározók létesültek. Ezek a tavak elsődleges feladatuk mellett a táj szépségét is emelik. A borsodi bányásztelepülések és Ózd város ivóvízellátásának biztosítására a VIZITERV a Lázbérci tározótó tervfeladatát készítette el. Bár jelenleg tervmódosítás miatt közvetlen felszíni vízkivételi mű épül, jelen közleményben pedig főleg a Lázbérci tározóra vonatkozó vizsgálatok eredményeit dolgoztuk fel, mégis ismertetjük, mivel hazai víztározással kapcsolatos vízvizsgálati eredmények ezideig nincsenek, továbbá újabb tározók tervezésénél és víztisztítás technológiai eljárások megválasztásánál a közölt kutatási eredmények felhasználhatók. A felszíni vizek ivóvízül való felhasználása sok járványt okozott világszerte, ezért ma már a felszíni víz csalc megfelelő módon végzett tisztítás után használható fel ivóvízellátás céljaira. A tározó tavak felszíni víznek minősülő vizét is megfelelő víztisztítási technológia alkalmazásával kell ivóvízminőségűvé alakítani. Ennek a feladatnak a leg* A Magyar Hidrológiai Társaság Límnológiai Szakosztályának 1962. május 4-én tartott ülésén elhangzott előadás. ** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. gazdaságosabb és egészségügyi szempontból legjobb megoldása szükségessé teszi az egyes tározókban összegyűlő víz összetételének részletes tanulmányozását. A tározótavak vizét külföldön is részletesen vizsgálták. [Ezek fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai vizsgálatok.] Westfáliai tavakon Thinemann [6] és Schneider [7] végzett biológiai vizsgálatot. Ruschton [8] a tározott vizek szennyeződését, Muraweisky [9] a biológiai produktivitást, higiénés vizsgálatot pedig Stundl [10] végzett, majd az utóbbi években Liebmann [11], Lohammer [12], Nötlich [13] ós Schröder [14] vizsgálatai a legjelentősebbek. Meyer [15], Gussewa [16], Baier és Gundel [ 17], a Ruhrvidék tározótavainak vizében Asterionella formosa virágzást észlelt. Jaag svájci tározótavon Oscillatoria virágzást tapasztalt [18]. Holtje egy északamerikai tározótavon pedig Synedra uvelia tömeges elszaporodásáról számol be [19]. A Szovjetunió vízellátási rendszerét Dracsev ismerteti könyvében [4], A tározott vizek mikrobiológiai, kémiai változásával foglalkoznak a moszkvai Sziszin Intézet munkatársai is. Vizsgálták az elárasztott területen levő szervesanyagok hatását. Mozsajev 1956-ban a Ribinszki tározótó vizének vertikális kémiai változását, Vertebnaja pedig a tározótó vízminőségét vizsgálta biológiai módszerekkel [5], A csehszlovák kutatók közül kémiai és mikrobiológiai szempontból Anderikova az Árvái tározótó vizét vizsgálta 1956-ban és higiénés vonatkozásban nem észlelt kifogásolni valót [20]. Zubcenko a tározott vízben levő oldhatatlan szuszpendált szerves ós szervetlen anyagok káros hatására hívta fel a figyelmet [21]. Igen fontos a víz vas- és mangántartalmának a vizsgálata. Vertarazov a vasbaktériumok lerakódása következtében a villamosenergia-termelésben 13%-os csökkenést észlelt [21]. Gábriel igen nagy jelentőséget tulajdonít a tározótó tengerszint feletti magasságának. 400 m-t találta a kritikus határnak, mely felett a tározótóban az áramlás lelassulásának megszűnése után egészségügyi szempontból az előnyös változások kerülnek túlsúlyba, míg az ennél alacsonyabb szinten -levő tározók esetében a változások rendszerint kedvezőtlenekké válnak [2]. A prágai Egészségügyi Intézet kutatócsoportja : kémikusok, bakteriológusok, biológusok, meteorológusok és higiénikusok vizsgálataikat a Sedlicei tározótavon végzik 1954 óta. Az eredményeket a jellemzők könnyebb áttekinthetőségére való tekintettel : epidemiológiai, vízhigiéniai, technológiai és szerves-, szervetlen-anyag körforgalmának megfigyelésére négy csoportba sorolták. A meghatározott jellemző indikátorok kölcsönhatása, a külső környezet alakulása, változása, fejlődése adja meg a víz minőségváltozásával kapcsolatos komplex probléma megoldását. Ezeknek a jellemzőknek a felhasználásához azonban ismerni kell az élővíz dinamikáját, amely, tekintettel a víz állandó kémiai, bakteriológiai ós biológiai változására, rendszeres megfigyelést igényel. Vizsgálati előzmények A felmerült átfogó vízegészségügyi munka széleskörű feladat megoldását igényli. Ehhez a munkához kívántunk vizsgálatokkal segítséget nyújtani. Kutatásunk két iránya : a) szóbanforgó területen közegészségügyi felmérés, b) labora-