Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: Ghana vízföldtana

Erdélyi M.: Ghana vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. 65 rendezés a gátak helyének megválasztásában is nélkülözhetetlen. B) A voltai formáció felső homokkövének területe A talajvíz kevés és területileg is hézagos, tehát a fúrt kutak telepítését igen gondos és részletes helyszíni földtani kutatásnak és geofizikai méréseknek kell megelőzni. Nehéz megfelelő tározó helyet is találni, ezért részletes térképezés és sekély-szeizmikus mérések nélkülözhetetlenek. C) Volta-medence Az altalaj főleg agyagpala és iszapkő. Talajvíz gyakorlatilag nincs, egyetlen mélyfúrás harántolta az egész összletet, de jó vízadó szintet nem talált. Itt is tehát a felszíni víz tározása az egyetlen lehetőség. A Volta tározó leghosszabb ága a medence közepéig, még Yeji-n is túl fog érni, így a medence jó része annak vizével ellátható. Itt lesz nagy jelentősége a kisebb települések vízellátásában a víztisztítóknak, víztornyoknak (hidroglobusz típus). A medencének a tározótól távoli részein a nagyobb folyók mentén való tározásé a jövő. Vagy pedig a voltai tóból kell távvezetékekel szállítani a vizet. A síkvidék miatt elkerülhetetlen a tározó terek mélyítése. Szerencsére a kőzetanyag a legtöbb helyen a tározó medencéjét vízhatlanná teszi és alkalmas gátanyagnak is. A rétegvíz feltárásáról addig nem szabad lemondani, míg meg nem bizonyosodnak arról, hogv elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben nincs-e valahol a medencében. Ehhez pedig a felderítő fúrások kitűzése előtt mélyebbre hatoló, nagyobb szeizmikus berendezésekkel kell megkutatni a területet néhány szelvény mentén. Rétegvíz feltárásra kedvezőnek látszik a medence DK-i szegélye, az Oti folyóvölgyének alsó része, mert itt a palák és arkozák a medence K-i peremétől befelé haladva fokozatosan ellaposodó redőkbe vannak gyűrve. Azonban itt is a fúrások kitűzése előtt részletes földtani térképezés és geofizikai felmérés szükséges. D) Szintes településű voltai kvarcitok és homokkövek területe Az éghajlat és a földtani adottságok következtében kedvező a helyzet a száraz évszak idején is. A felszíni víz tározása és a talajvíz kutakkal való feltárása a leginkább ajánlható hasznosítási mód. A tározók és gátak helyének kijelölését, a kutak kitűzését azonban gondos földtani térképezésnek ós sekély-szeizmikus geofizikai vizsgálatnak kell megelőzni a voltai képződmények kőzettani tulajdonságai miatt. Ennek a sávnak K-i felén a voltai tározó Afram-menti ága biztosítja majd a vízigény kielégítését. E) A gyűrt és erősen töredezett Buem és Togó formációk területe A felszíni vízkészlet kielégítő. A Volta tározó elkészülésével még jobb lesz. Kisebb települések vízellátása fúrt' kutakkal oldható meg. Erre jó kilátások vannak, azonban a kutak helyének megválasztásához a nagyon változatos kőzettani és tektonikai viszonyok megkövetelik az alapos földtani térképezést, a geoelektromos és sekélyszeizmikus felmérést. F) A Birrimian és Tarkwaian formációk területe a Black-Voltától D-re Ide tartozik jórészt az erdő vidék, egy rész az erdős szavannából, meg a széles vízválasztó a Volta mellékvizei és a tengerbe ömlő folyók között. Éghajlati és földtani tényezők miatt bőséges a felszíni és talajvíz. A gyűrt fillit, kristályos pala, zöldkő és grauwacke területe különösen alkalmas arra, hogy vastagabb durva törmelék képződjék az alaphegységen, ezáltal bőséges talajvíz tározódás lehetséges, mely fúrt kutakkal könnyen kitermelhető. Ajánlatos még, s erre a terep és a kőzetanyag is alkalmas, felszíni tározók építése. A gátak és fúrások helyének megállapításához geofizikai (sekély-szeizmikus) mérések nem nélkülözhetők. A terület legnagyobb részéről korszerű 1 : 25 OOO-es földtani térkép van. Itt van az ország működő vízműveinek nagyobb része is. G) Az akrai síkság és a parti szavanna szegély Az akrai síkságon és Ho körül Togo tartományban a Dakomevan formáció savanyú és bázikus kőzeteit vékony törmelék borítja, mely kevés talajvizet tárol s a száraz évszakban kiürül. A Volta és a Todzie kivételével állandó vize nincs. A tengerparti szavannán is vékony a törmelék. Az igen súlyos vízhiány egyedüli megoldását nagy regionális vízmű jelentheti, mely a Volta vizét hasznosítaná. A Volta tározó lehetővé teszi, hogy a száraz évszakban is olyan vízmennyisége legyen a folyamnak, mely az eddig felmért szükségletnek többszörösét is kielégítheti s a torkolat környékén a folyam és a talaj vizének elsósodását az eddiginél jóval kisebb és alig változó területre szoríthatja. A Volta áttörésének déli végén már épül Kpong mellett az óriási felszíni vízkivételi mű. Ez a regionális vízmű alapja. Fedezni fogja a rohamosan fejlődő Accra újabb vízigényét, Témáét, a most elkészült nagy kikötő- s iparvárosét. A voltai szurdokvölgy déli végéhez tervezik a nagy bauxitfeldolgozó ipart, az erőmű közelébe, legközelebb a nagy, ma már 1 /4 milliárd tonnára (hazai normák szerint kb. 1/2 milliárd) becsült ipari minőségű, igen olcsón -— külfejtéssel — termelhető bauxit-vagvonhoz. Az alumínium feldolgozó ipar s a kifejlődő egyéb iparágak központja Téma lesz, ahol az energia és a víz a távvezeték útján gyakorlatilag korlátlan mennyiségben biztosítható. A regionális vízmű megszünteti nemcsak a mostani súlyos vízhiányt, hanem lehetővé teszi a termékeny deltaterület és az akrai síkság öntözését is. A kifejlődő iparvidék a földművelés és állattenyésztés termékeinek pedig közeli piacot biztosít. A regionális vízmű elkészüléséig Ho környékének súlyos ivóvízhiánya fúrt kutakkal szüntethető meg átmenetileg. Gondos földtani térképezéssel kell azonban az alaphegység zúzott zónáinak fel-