Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: Ghana vízföldtana

64 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Erdélyi M.: Ghana vízföldtana tározók, „ciszternák" mélyítését is sok helyen lehetetlenné teszi. Mindehhez ráadásul: Ghanának cementgyártásra alkalmas kőzete alig van, hőenergiája még nincs (se szene, se olaja), ezért a cementet Európából hozzák a visszafelé ércet, fát, pálmaolajat, kókuszdiót és kakaót szállító hajók. b) A parti szavanna, az ahrai síkság és a Volta-torkolat vízföldtana E szavanna területén, ahol az őskőzetek vannak a felszínen, igen vékony a talaj és alatta a törmelék. Talajvíz csak az akrai síkság ÉNy-i szegélyén, az Akwapim hegységperem aljában vékony sávon található. A Volta és a Todzie kivételével állandó folyóvize nincs. A Volta deltájában és az ország DNy-i keskeny parti sávjában rétegvíz tárható fel. Főleg a tenger felé dőlő felső kréta márga és a pliocén homokos kavics vize. Az eddigi kutatások szerint a rétegvíz még "az ivóvízszükségletre sem elegendő a víztartók kicsiny területe és ,-vékonvsága miatt. A Volta-torkolat vidékén a száraz évszakban a talajvíz és a folyam vize is sóssá lesz, mert a folyam igen kevés vize nem tudja a tenger vizét felhígítani, amely visszaszorítja az édesvizet. Ez az elsósodás a folyam mentén a torkolattól 30—35 km-re is érezhető. Az itteni lakosság az árterületek vízzáró iszappal fedett mélyebb helyzetű és nagyterületű nádas mocsaraiban tárolódott édesvizet issza a száraz évszak második felében, hiszen a kutaknak és a folyamnak ihatatlanul sós a vize. A mocsarak egyben a falvak szennyvizének gyűjtői is. A vízhiány az oka, hogy a termékeny síkságon házi állatot alig tartanak, hiányzik tehát az iga és a trágya. A Volta torkolatában a tengerparton 1—4 km szélességű turzáshomoksáv húzódik, elválasztva a nyilt tengert az évszak szerint sósabbédesebb vizű lagunáktól. E homoksávon települt sűrű lakosság halászatból és főleg kókusztermelésből él, helyenként intenzív kertészkedést (hagyma, paprika) folytat. A turzáshomoksáv talajvize jó, de viszonylag kevés és a sűrű lakosság meg a kertészetek fokozott vízhasználata miatt helyenként már elsósodott. Rövid ideig a rétegvíz feltárásával lehet még a talajvíz romlását megállítani. Végleges megoldást azonban csak a voltai tározó hozhat, itt ugyanúgy, mint az akrai síkságon. e) A Volta-medence vízföldtana Az ország közepén a középső devonnak tartott voltaian formáció üledékes rétegsora túlnyomóan agyagos. Még a homokkövek jó része is. Rétegvíz feltárására csak ott van lehetőség, ahol főleg az alsó homokköves kifejlődés a túlnyomó (2. ábra). A voltai rétegsort csak a felszínről ismerik. Eddig egyetlenfúrás harántolta a DK-i szegély közelében, de ez többszáz méteren át egyetlen jó vízadó szintet sem ért. A voltai medence felszínének nagy részén agyagos a kőzet, törmeléke nincs, ezért talajvize sincs. Viszont víztározók könnyen létesíthetők a vízzáró kőzetanyag miatt. A baj az, hogy a terület belseje majdnem teljes síkság, a folvóknak nincs bevágott völgyük, így alig van tározónak alkalmas hely, pedig az erős párolgás miatt kedvezőtlen a nagy felületű és sekély síkvidéki tározás. A voltai medence területén a talajvíz és rétegvíz hiánya miatt mégis a felszíni víz tarozása az egyetlen lehetőség. A tervezett nagyobb tározók, főleg a voltai megépítéséig ma átmenetileg csak kisebb medencéket vájnak és gátolnak körül a nagy folyóktól távolabb az esős évszak vizének felfogására, hogy a vízmélységet lehetőleg növeljék, a párolgási felületet csökkentsék. A voltai tározó és erőmű Ghana jövője szempontjából talán a legfontosabb a Volta-folyam adta lehetőségek felhasználása. A Dunához hasonló nagyságú Volta NyAfrika nagy területéről gyűjti össze a vizet. A Volta a Togo formáció kemény kvarcpaláját, homokkövét és egvéb kőzeteit szűk, mély és nagyesésű szakadékkal törte át. A szakadék felső részében, Akusombonál épül a gát. A folyam felduzzasztott vize a medence déli részén óriási tóban fog majd megrekedni, amely kb. 3 év múlva telik meg. A tározó a Volta és mellékfolyói (Afram, Obosum, Sene, Oti) mentén mélyen benyomuló elágazó nagy tó lesz. Leghosszabb, kb. 300 km lesz a Volta melletti ága. Területéről fokozatosan 50 000 embert telepítenek át. A tó a Volta-medence felszíne miatt nagy területű, viszonylag sekély állóvíz lesz. Évi szintingadozását 10 m körülire számították. Partvonalának évenkénti oda-vissza aló ingadozása helyenként több km-t is elér majd. A termelt áram az országban eddig felhasználtnak lnisszorosa lesz. Ghana óriási természeti kincseinek és mezőgazdasági lehetőségeinek hasznosításában ma még felmérhetetlen jelentőségű. A vízkutatás ajánlható módszerei és a vízellátás lehetőségei tájegységenként (2. ábra) A) É-i és ÉNy-i országrész, a Black- Voltától északra. A vízhiány jelenleg súlyos. A fogyasztási fejadag- viszonylag nagy. Az északi 60—70 km-es sávon a lakosság sűrű, a háziállat sok. A talaj a helytelen művelés (égetés és trágyázás mellőzése) miatt gyenge állapotú. A vízhiányt csak a nagy beruházást és hosszú építési időt igénylő tározók szüntethetik meg. Addig is az őskőzet törmelékében levő talajvizet kell feltárni fúrott kutakkal. A kutak telepítéséhez az őskőzet törmelékkel és málladékkal takart felszínének, mélyedéseinek, s főleg zúzott zónáinak felderítése szükséges, ezért a geofizikai mérések nem engedhetők el. Ajánlatos a gyorsabb elektromos ellenállási módszer, kiegészítve sekély-szeizmikus kutatással. A laterites talaj gyakran nagyon nagy ellenállású, ezért használhatatlanná teszi az ellenállás módszert, és ezért kell kiegészítésül szeizmikus mérést végezni. Különösen a könnyű, hordozható tranzisztoros szeizmikus berendezés ajánlható. A tározók és gátak helyének kiválasztását részletes földtani vizsgálatokkal kell eldönteni. A szeizmikus be-