Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabóné dr. Muhits Katalin: Közcsatornákba engedhető anyagok határértékének kérdése

Sebestyén O.: A limnológia Észak-Amerikában Hidrológiai Közlöny 1964. 12, sz. 561 hatták e jelenség tavi jelentőségét pl. abban, hogy a Roccus chrysops siigérféle hal időszakos táplálkozása összefügg a Daphnia vertikális vándorlásának szakaszosságával. Az alkalmazott ZíTOTíoZdgria halászattal, valamint vizegészségügyi kérdésekkel foglalkozó ágai nagy múltra tekintenek vissza, s a limnológiával karöltve dolgoznak. Ontario tartományban a halászat szoros kapcsolatban van a limnológiával. A halászat sok képzett biológust alkalmaz, s tartományi hatáskörrel rendelkező vízszakos-biológus is van. Valamennyi kutatóállomás halászati problémákkal foglalkozik. A torontói egyetem biológiai állomásán (Maple) a halfiziológia aktuális problémáit vizsgálják a Nagy-tavak újratelepítésével kapcsolatban, amit a tengeri ingola felmérhetetlen kártétele tesz szükségessé. A vizek szennyeződése, mint mindenütt, itt is égető kérdés. Az illetékes szervek a limnológusoktól várnak segítséget, arra hivatkozva, hogy ismerniök kell a vízi bióta tagjainak környezeti igényét, hogy az irányadó legyen a derítési eljárások kidolgozásában. Ezért tart az USA valamennyi államára kiterjedő hatáskörű Egészségügyi intézetet (Cincinnati, Ohio) vízegészségügyi osztálya évente szimpóziumot, amely a vizek szennyeződésének biológiai problémáival foglalkozik. Ügy látjuk, hogy az észak-amerikai limnológiai kutatást jellemzi a nagy mennyiségű adat gyűjtése. Deevey 1350 tavon végzett geokronológiai felvételt. A mély Moosehead-tó táplálkozási hálózatának vizsgálatában a sikeres üledékminták százait elemezték. Kékalga vízvirágzás megfékezésére, algicidet keresve, kb. 300 vegyszer hatását próbálták ki. Az egy hidrológiai egységet alkotó Michigan- és Huron-tavak áramlásainak vizsgálata során egyszerre 11 kutatóhajó felvételezett. A Lehigh-egyetemen F. H. Trembley, az ekológia tanára éveken át vizsgálta erőmű hűtővizének a Delaware folyó élővilágára gyakorolt hatását [4], Újabban — doktori téma keretében — szélesebb alapokon foglalkoznak a biológiai jelenségek és a fizikai-kémiai jellemzők összefüggésével, utóbbiban automatikusan működő adatjelzőket alkalmazva. Az amerikai limnológia kimagasló eredményei közül megemlítem pl. azt, hogy az estuáriumokat és brakvizeket világviszonylatban legbehatóbban az Atlanti partokon tanulmányozták. Hogy egyes szúnyogfélék szintetikus folyékony táplálékon megélnek, és hogy a legtöbb szúnyoglárva táplálkozásában az oldott szerves tápláléknak jelentősége van, a Cornell egyetemen mutatták ki. A Pütter-elmélet egyik igazolása ez. E. Lindeman limnológiai kutatásaiból leszűrt trofikus dinamikus elmélete (1942) szinte mérföldkő a termelés vizsgálatában. Nálunk — tudjuk — Maucha foglalkozott a Lindeman-iéle absztrakcióval. G. E. Hutchinson a Limnology in North, America zárófejezetében, a jövő kilátásairól szólva azt írja, hogy ma e keretet kvalitatív tartalommal kell kitölteni. Ezt mintegy megvalósítva látjuk pl. H. T. Odúmnak egy egyszerű ekoszisztémát alkotó forrásér Elton piramisá minőségi és mennyiségi felépítésében és ezzel párhuzamosan az energiaáramlás mérték változásának kidolgozásában. Valóban, egy ilyen ábrapár talán kifejezi valamely vízi ekoszisztéma limnológiai képét, a termelést is beleértve. A kimagasló eredmények közé tartozik a limnológiának a tótörténeti fejezettel való kiegészítése. A palcolimnológia svéd pollenanalítikai vizsgálatokban gyökerezik, ma az amerikaiak foglalkoznak legbehatóbban ezzel a kérdéssel. Zoológiai vonatkozásban kezdeményező szerepe van D. G. Frey-n&k CZaáocera-maradványok tótörténeti értékelésével. Hutchinson professzor a társulások paleolimnológiájának kifejlődésében látja ama nagy hozzájárulások egyikét, amellyel a limnológia az egyetemes természettudományt gazdagítja. Ugyancsak Hutchinson szerint az első jelentős elméleti alkotás (construct), amely az amerikai limnológiában fogamzott, Forbes-nak már említett meglátása, hogy a tó mikrokozmosz. „Ez a szemlélet — mondja Hutchinson — a világ limnológusainak vezérelve lett, és továbbra is ez ad szellemi tartalmat a mi tudományunknak" ([1], 689. o.). Nagy és kis folyóvizekkel is egyaránt foglalkoznak. G. E. Hutchinson, akinek terjedelmes limnológiája a nemzetközi megállapodástól eltérően — leszűkítve — tóban, azt vallja, hogy ,,a folyóvizek kutatóinak bátorsága amikor, arra törekednek, hogy a nehézségek ellenére a tárgyat elméletileg felfogják, valóban csodálatra méltó" ([1], 689. o.). összefoglalás Ügy látjuk, hogy Észak-Amerikában szakképzett, széleslátókörű limnológusok százai végeznek intenzív, eredményes munkát a tudomány haladását és a gyakorlati szempontokat szem előtt tartva. Jellemző : 1. a szakképzésnek és kutatásnak egyetemi intézetekkel való szoros kapcsolata ; 2. a tudománypolitikában a kutatóképzést, újonnan felmerült és a haladást szolgáló szakmai feladatok jó ellátását lehetővé tevő támogatás ; 3. a munka irányításában a tervszerűség és szervezettség ; 4. a munka végzésben a feladatoknak jó felkészültséggel, odaadással való ellátása ; 5. a tudományos eredmények hozzáférhetőségének módjáról való praktikus gondoskodás ; 6. a fejlett szakmai nyelv: 7. az alkalmazott limnológia, speciális szakképzést is magában foglaló, gazdag kibontakozása ; 8. gyümölcsöző kooperáció a tudomány fejlődése érdekében. IRODALOM [1] Frey, D. G. (edited) 1963 : Limnology in North America. The University of Wisconsin Press, Madison, PFisc., XVII + 734. [2] Richman, S. 1958 : The transformation of energy by Daphnia pulex. Ecol. Monogr. 28, 273—291. [3] The Aquatic Environment. Proceedings Sixtb Conference on Great Lakes Research. Great bakos Research Division. Publ. No 10. Institute of Science and Technology, The University of Michigan. 1963, VII 4- 293. [4] Trembley, F. J. 1960, 1961 : Research Project on Effects of Condenser Discharged Water on Aquatic Life. Progress Report 1956—1959, 1960. The Institute of Research, Lehigh University.