Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Ungár Tibor: Löszfajták fizikai sajátságai

544 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Ungár T.: Löszfajták fizikai sajátságai legújabb szovjet tapasztalatok szerint. Mélyépítés­tud. Szemle, XI. évf. 6. sz., 1961. [4] Földvári A. : A Bakony és Velencei hg. löszéről. Földt. Közi., 86. k. 4. f., 1956. [5] Földvári A. : „Hidroaerolit" kőzetek a magyar­országi negyedkori lerakódásokban. Földt. Közi., 86. k. 4. f., 1956. [6] Földváriné Vogl M. : Alföldi agyag- és löszminták termikus vizsgálata. MTA „Alföldi Kongresszus" anyaga, Bp., 1953. [7] Galli L. : A lösztalajok keletkezése és tulajdon­ságai mérnöki szempontból. Mélyépítéstud. Szemle, I. évf. 5. sz., 1951. [8] Kézdi Á. : Makroporózus talajok vizsgálata ros­kadás szempontjából. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közi., XII. 1—4. sz., 1954. [9] Kézdi A.: Talajmechanika. II. kiad., I. k., Bp., 1960. [10] Kriván P. : A közép-európai pleisztocén éghajlati tagolódása és a paksi alapszelvény. M. Áll. Földt Int. Évk., XLIII. k. 3. f„ 1955. [11] Moldvai L. : Die áolische Sedimentation (Zusam­menfassung). Acta Geol., IV. k. 3—4. sz., 1957. [12] Miháltz I. : Az Alföld negyedkori üledékeinek tago­lódása. MTA „Alföldi Kongresszus" anyaga. Bp., 1953. [13] Miháltz I. : A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele, M. Áll. Földtani Int. Évi Jel. 1950-ről. Bp., 1953. [14] Miháltz I. : Die Schlámmanalyse von aus ver­schiedenschweren Mineralien Bestehenden Sedi­menten. Földt. Közi., 67. 1. 10—12. f„ 1937. [15] Mihályiné Lányi I. : A magyarországi löszváltoza­tok és egyéb hullóporos képződmények osztályo­zása. MTA „Alföldi Kongresszus" anyaga, Bp., 1953. [16] Rónai A.: A talajmechanikai vizsgálatok felhasz­nálása a földtani térképezésben. Hidr. Közi., 43. évf. 2. sz. 1963. [17] Stefanovits P. : Magyarország talajai. II. kiad., Bp., 1963. [18] Stefanovits P., Kléh, Gy., Szűcs L. : A paksi löszfal anyagának talajtani vizsgálata. Agrokémia és Talajtan, Tom. 3. No. 4., 1953. [19] Stefanovits P., Rózsavölgyi J. : Újabb paleopedoló­giai adatok a paksi szelvényről. Agrokémia és talajtan, Tom. 11. nNO. 2., 1962. [20] Ungár T. : Földtani tanulmányok a Galgavölgy­ben és környékén (doktori értekezés, kézirat), 1949 [20a] Ungár T. : Üledék- és talajosztályozások össze­hasonlítása. Hidr. Közi., 34. évf. 1. sz., 1957. [21] Ungár T.: Adatok a nedvestérszíni lösz tulajdon­ságainak ismeretéhez. Építőanyag, 13. évf. 8. sz., 1961. [22] Vendl A., Takáts T., Földvári A. : A budapest környéki löszről. Mat. és Term.-tud Ért., XII. t., 1935. [23] Vendl A.: A Börzsöny hg. néhány löszéről. Mat. és Term.-tud. Ért. LIII. k., 1935. [24] Vendl A., Takáts T., Földvári A. : Újabb adatok a Börzsöny hg. löszének ismeretéhez. Mat. és Term.-tud. Ért., LIV. k., 1936. OH3HMECKHE CBOflCTBA JlECCOBHflHblX rpyHTOB JI-p. T. ymap CTaTbH npecjieayeT nejib H3no>KeHHH nponcxo>Kfle­HHH H rpynnupoBKH jieccoBHflHbix, npHCbiriHbix OTjiowce­HHH C T0HKH 3peHHfl TeXHHMeCKOrO HCCJieAOBaHHH rpyH­TOB, flanee H3yieHne 4>n3miecKHx CBOÜCTB jieccoBuflHbix rpyHTOB Ha ocHOBaHiin jiaőopaTopHbix HCCJieflOBaHHÜ. B BeHrpnH jieccoBHAHbie OTjioweHHH rpynrmpyioTCfl cjieAyiomHM 06pa30M no nx re0Jiorn>iecKOMy nponcxo>K­fleHHio : 7. Jlecc Ha cyxoü noeepxHOcmu 3eMAU : npn­cbim<a HaKonujiacb Ha noBepxHocTH 3eMjin n He 3atonn­jiacb no3>Ke HII naBOflKOM, HH noflTonjieHiieM. 2. Hncpy­3UOHHUÜ Aecc : HaKonjieHne npncbinKH Ha noBepxHocra, 3aTonjieHHoií nepHOAnnecKH, HJIH nocTOHHHO MejibKHMH rpyHTOBbiMH BO^aMH (jiyra, noÜMa, 03ep0, 6OJIOTO.) 3. Cbtnynuü Aecc u Aeccoeudnuü cunyuuű rtecoK: npn­cbinKa CMeuiHBajiacb BO Bpe.Mn oca>KA6HHH c necKOM 3Ha­MHTejibHoro KOJumecTBa, nepeHOCMMbiM BeTpoM. 4. IloAe­eoü Aeccoeudnuü caMan: npoayKT npeo6pa30BaHnn, nponcxoflHmero b pe3yjibTaTe 06pa30BamiH nojieBoii jiec­coBHflHOii noMBbi n ryMyca. 5. JlecHOü Aeccoeudnuü caMan : npoflyKT npe0öpa30BaHHH jiecca noa jiecaMii BcjieacTBne noTepii H3Bec™ w BBINAAEHHH rnApaTHoií OKHCH >Kejie3a. 6. CoAomaKoebtü Aecc : rjiaBHbiM 0őpa30M nponcxo^HT H3 HH(|)y3H0HHbix JieccoB npn HaKonjreHHU cojieíi HaTpiin. PaCCMOTpeHHbie CBOÍÍCTBa 3THX JieCCOBHUHblX rpyH­TOB cjie«yiomne : npeaeji TEKYIECTII (F%), ripeaeji CKpy­MHBAHHH (P%), MHCJIO njiacTHiHOCTH (Pi%), npeaeJi cwa­THH (Zs%), npeaeji HacbimeHiin (T%), npawaH ycaaKa (Zsi%), pac<ieTHbití INIAMETP 3epHa (D m MM), K03(j)(l)uneHT HepaBH0MepH0CTH (U), pa3Jio»ceHiie non BOAOH, K03(F)(}m­UHeHT nOpHCTOCTH B CyXOM COCTOHHHH (e Sz) H nOpnCTOCTb (fJsz), o6i>eMHbiii Bee (y Sz), coaepMOHHe KapőoHaTa H3­Bec™ (CaCo 3%), XHMHMCCKHH 3(])(j)eKT BOA^HOTO 3KCTpaKTa (pH/HoO) ii iiccjieflOBaHHe JITA (Taöji. 1, dmrypbi 5, 6 n 9). CorjiacHo aHa.iH3y 3epH0B0r0 cocTaBa Me«jy rpa­HyjiOMeTpimecKHM cocTaBOM HH<}>y3H0HH0r0 H noBepx­HOCTHORO cyxoro jiecca, HJIH jiecHoro H nojieBoro jiecco­BHAHoro caMaHa 3HaHHxejibH0H pa3Hiiubi HeT. Coaepwa­HHe rjniHHCToro njia B cpeflHeM B o6pa3uax JiecHoro ^ec­coBHAHoro ca.MaHa aBjiaeTcji HeMHoro Sojibine noBepx­HOCTHMX, cyxiix. Xl-nH co^OH^aKOBbix JieccoB xapaKTepHbi MejibK03epHHCTbie (})paKUHH öojibiuoro co«ep>KaHH5i, a neccbi c Cbiny^HM necKOM aBjnnoTcji őojiee KpynH03ep­HiscTbiMH. JUJIM pa3«ejieHHH JieccoBHAHbix rpyHTOB pa3­jiHHHoro nponcxo>KAeHiiH caM rpaHyjioMeTpuMecKHii co­CT3B HeflOCTaTOHeH. MaKcn.MajibHbie mic;ia ruiacTHHHOCTH BCTpeiaioTCH y cojiOHMaKOBbix JieccoB BCJieflCTBiie nx MejibK03epmi­CToro xapaKTepa H npncyTCTBHH aacopönpoBaHHoro HaTpHH. Bojibuine ^incjia njiacTiiqHOCTii BCTpe^aioTCH y necHbix jieccoBHAHbix caMaHOB. 3TO oői>HCHHeTCH c Bbina­fleHiieM rnapaTa OKHCII >Keiie3a, yBejiH^HBaiomero CBOÜ­CTBa „rjIHHHCTblX rpyHTOB" C 3aMbIB0M MejIbKHX 3epH B npouecce n0MB006pa30BaHHfl. IloKa3aTejiH njiacTHHHocTH HH({)y3HBHbIX JieCCOB H3MeH>IIOTCH OTHOCHTe.lbHO B ÜIHpO­KHX npeaejiax, TAK KAK K 3TOIÍ rpynne jieccoB OTHOCHTCH npiicbiriHbie OTJIOMÍCHHH, nojiyneHHbie npn pa3JiHHHbix ycjioBiiHx (jiyra, noiíMa, o3epo, ŐOJIOTO). MaKCHMajibHbie K03(|)({)nmieHTbi nopiicToc™ (H oö-beM nOpHCTOCTH) BCTpeiaioTCH y noneBbix jieccoBHflHbix caMa­HOB. 3TH K03lj)(t)HUHeHTbI SIBJ1HIOTCH MeHbUIHMH V COJlOHMa­KOBblX, HH(j)y3HBHbIX H neCHaHHblX JieCCOB H HaKOHeU y JieCHblX JieCCOBHflHblX caMaHOB. K03(})(J)HUHeHT nOpHCTOCTH jiecca Ha cyxon noBepxHocTH B cyxoM COCTOHHHH cocTaB­jiaeT BejiHMHHy öojibiiie, MCM0,73, a HH(})y3HBHbix jieccoB «BjiHeTCH MeHbine 3Toro. TaKHM 06pa30M STII flBa jiecco­BHflHoro rpyHTa MoryT SbiTb pa3«eneHbi Ha ocHOBaHHH K03(})(j)HUHeHTa nOpHCTOCTH, X0TH HX UBeT H 3epH0B0ÍÍ cocTaB BecbMa noaoÖHbi. OaHHaKOBoe npoHcxowaeHHe jieccoBHAHbix rpyHTOB noflTBep>KflaeTCH no H3o6pa>KeHiiK) pe3yjibTaT0B Ha «Ha­rpaMMe KacarpaH^a, HecMOTpa Ha pa3jiHHHbie (JiopMbi HX noHBJieHHH. MacTO HMEEM BOSMO>KHOCTH AJIH pa3aejieHHa pa3JIHHHbIX JieCCOBHAHblX rpyHTOB TOJlbKO Ha OCHOBaHHH NOKA3ATEJIEIÍ ijfHanMecKHx CBOÍICTB 0TJI0>KeHHtt B OTcyT­CTBHH reojiorHHecKHx, neTporpa<J)HHecKiix 11 apeBHeijiay­HHCTHMECKHX HCCJIEFLOBAHHH, ÖJIAROFLAPH BBIUIEYKA3AHHBIM CBOHCTBaM. Physieal I'roperties of Loessial Soils By Dr. T. Ungár The origin and classification for engineering purposes of loessial soils and aeolian sediments in Hungary is discussed in the present paper. Alsó the physieal properties of loess soils is introduced on the basis of laboratory experiments. According to geological origin Loess type sedi­ments in Hungary may be classified into the following groups : 1. Dry-land loess deposits, where dust was deposited on dry terrain and was not later affected by river or snowmelt flooding. 2, Infusion loess, where dust accumulated over terrain periodically, or pórma­nently covered by a thin sheet of water (meadows,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents