Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Ungár Tibor: Löszfajták fizikai sajátságai

Ungár T.: Löszfajták fizikai «sajátságai Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 543 9. ábra. Löszfajták DT A görbéi <t>uzypa 9. Kpueue JJT A Aeccoeudnbix zpynmoe Fig. 9. DT A curves of loess soils kalciumkarbonátra számítottuk át. A kilúgozással járó talaj képző folyamat következtében igen csekély a mészkarbonát-tartalom az erdei löszvályogokban (1—11%), a többi löszféleségé leggyakrabban 15—25%. A homokos löszváltozatok sorában a Duna—Tisza-köziek mészkarbonát-tartalma nagyobb, mint a Nyírségieké, minthogy az előbbiek homok-összetevője a meszes lehordási területről származó ős-dunai homok, míg az utóbbiaké mészszegény lehordási területről származó, a Tisza, .Szamos—Kraszna és Bodrog vízrendszeréhez tartozó ősfolyók hordaléka. A vizes kivonat kémhatása tekintetében ismét az erdei löszvályogok és szikes löszök különülnek el. Előbbiek kémhatása a mészkarbonáttartalom kilúgozódása következtében az átlagosnál kissé alacsonyabb (többnyire csak 7,0—7,5), a szikes löszöké természetszerűleg nagyobb (9,0— 9,5). A többi löszféleség kémhatása uralkodólag 7,5—8,5 közötti, ami a mészkarbonát jelenlétével áll kapcsolatban, minthogy a mészkarbonátvíz rendszer kémhatása 8 körüli. A minták DT A-vizsgálatának eredményét a 9. ábra tünteti fel (a DTA-vizsgálatok a Szegedi Tudományegyetem Ásvány- Kőzettani Intézetében készültek, elemző : Ördögh Lászlóné). Agyagásvány-tartalom alig mutatkozik. Az 500—600 C° közötti endoterm csúcsok kvarctól származnak. A 800—900 C° közötti erős endoterm csúcsot kalciumkarbonát okozza, az ezt megelőző, 700— -800 C° közötti kisebb endoterm csúcs arra mutat, hogy a karbonát-tartalom részben dolomit alakjában van jelen. összefoglalás, az eredmények felhasználása Az ismertetett vizsgálatok eredményei a következőkben összegezhetők. 1. A vizsgálatok — az eddigi üledékes kőzettani és talajtani vizsgálatok mellett — üledékfizikai oldalról teljes mértékben támogatják az egyes löszféleség keletkezésére vonatkozó korábbi feltevéseket. 2. A minták Casag

rande-dia.grnmholi ábrázolása igazolja, hogy az egyes löszfajták eltérő megjelenésük, sőt fizikai sajátságaik ellenére azonos származásúak. 3. A fizikai sajátságokban mutatkozó különbségek alkalmasak arra, hogy segítségükkel számos esetben a löszféleségeket elkülönítsük. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a löszfajták teljesen biztonságos, mindenkori elkülönítése csak komplex, kőzettani, üledékfizikai kémiai és ősfaunisztikai vizsgálatok alapján lehetséges. Ennek ellenére pusztán az üledékfizikai sajátságok is sokszor lehetővé teszik a löszféleségek megkülönböztetését. Ennek akkor van jelentősége, ha a műszaki jellegű (talajmechanikai) vizsgálat geológus-szakértő bevonása nélkül készül, illetve, ha laboratóriumi vizsgálatok alapján csak a talajfizikai jellemzők állnak rendelkezésre. A löszféleségek fizikai alapelvű elkülönítésére az alábbi,,kulcs" szolgál: la. A minta színe barna, barnásszürke, termőtalaj jellegét mutatja ; híg sósavval megcseppentve pezsgés mutatkozik : mezőségi löszvályog. lb. A minta színe vörösbarna, rozsdavörös vagy rozsdasárga ; híg sósavval cseppentve pezsgés nem, vagy igen gyengén mutatkozik ; a hézagtényező értéke 0,5—0,6 körüli : erdei löszvályog. lc. A minta színe fakósárga (esetleg világosszürke, sárgásszürke, kékesszürke), híg sósavval cseppentve pezseg : lásd 2. 2a. A minta képlékenységet nem, vagy csak igen kis mértékben mutat (talajmechanikailag homoklisztes finom homok, homokliszt vagy iszapos homokliszt) : löszös futóhomok vagy futóhomokos lösz. 2b. A minta képlékeny sajátságú (talajmechanikai megnevezés szerint iszap vagy agyag) : lásd 3. 3a. A minta vizes kivonatának kémhatása, pH > 9,0, plasztikus indexe, Pi 22 : szikes lösz. 3b. A minta vizes kivonatának kémhatása, pH < 9,0, plasztikus indexe, Pi < 22 : lásd 4. 4a. A száraz állapotra vonatkozó hézagtényező, e > 0,73 : száraztérszíni lösz. 4b. A száraz állapotra vonatkozó hézagtényező, e < 0,73 : infúziós lösz. * Egyik korábbi közleményünkben [20a] főleg nevezéktani kérdések kapcsán már foglalkoztunk üledékminták földtani és talajmechanikai jellemzőinek összehasonlításával. Ezeknek a kérdéseknek a jelentőségét bizonyítja Rónai Andrásnak [16] a talajmechanikai jellemzők földtani felhasználásáról szóló közleménye. A most ismertetett vizsgálataink szintén a talajmechanikai és földtani felfogás egyeztetését, illetve a kölcsönös adatfelhasználás előmozdítását szolgálják. IRODALOM [1] Abaljev, Ju. M. : Tervezések és építkezések makroporózus talajokon. Bp., 1951. [2] Egri Oy., Rétháti L. : Az FTI süllyedésméréseinek statisztikai feldolgozása. Mélyépítéstud. Szemle, IX. évf. 3. sz., 1959. [3] Földes F., Rétháti L. : Alapozás lösztalajokon a