Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Zsuffa István: A közvetlen mérések szerepe a kisvízfolyások vízkészletének meghatározásánál

Zsuffa I.: A közvetlen mérések szerepe Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 531 3. A kisvizek pillanatnyi vízhozam hossz-szelvénye Valamely kisvízfolyás kisvízi hidrológiai hosszszelvényének megszerkesztéséhez tehát elengedhetetlenül szükségesek a közvetlen vízhozammérések. Amint említettük, a VITUKI is az egyes szelvényekre megadott jellemző kisvízhozamértékek legnagyobb részét a mértékadó időben végrehajtott közvetlen mérések alapján határozza meg. A hossz-szelvény megszerkesztéséhez több szelvényben is szükséges vízhozammérésekkel természetesen nem várhatjuk meg az újabb mértékadó időszak jelentkezését, de rövidebb ideig tartó szárazságok idején végrehajtott méréssorozattal a meder kisvízhozamainak a vízfolyás hossza mentén történő kialakulása tisztázható és így a torkolatra mértékadó vízhozam szétosztásához már megbízható támpontunk van. A kisvízi hidrológiai hossz-szelvények megszerkesztésénél a fentiek alapján az alábbi munkamódszert alkalmazzuk : 1. A Vízrajzi Szolgálat kisvizes időszakokban felsősorban 1950-es évek elején) végzett vízhozammérései alapján meghatározzuk a vízfolyás vízhozamnyilvántartási szelvényére mértékadó szeptemberi 99%-os és augusztusi 85%-os gyakoriságú vízhozamot, illetve átvesszük a VÍTUKI-nak erre a szelvényre vonatkozó számításainak eredményeit. 2. A vizsgálat során az Igazgatóságnak legalább 3 mérőcsoportja a vízfolyáson 3—4 napos esőmentes időszak után méréssorozatot végez úgy, hogy egy nap alatt a vízfolyás valamennyi jellemző szelvényéről legalább egy megmért vízhozamadatunk legyen. Ezt a műveletet neveztük el pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény felvételnek. 3. A mért vízhozamokat felrakjuk a vízfolyás hosszának függvényében, azaz megrajzoljuk a vízfolyásnak a mérési napra vonatkozó pillanatnyi vízhozam hossz-szelvényét. 4. Meghatározzuk a vízhozamnyilvántartási szelvény megmért vízhozamának és a megadott (vagy számított) mértékadó vízhozamnak az arányát és a környezet vízfolyásainak, a befogadó vízfolyásnak adataival ezt az arányt ellenőrizzük, szükség esetén pedig a számított mértékadó vízhozamot módosítjuk. 5. Végül a vízhozamnyilvántartási szelvény vízhozamainak ellenőrzött arányával torzítjuk a pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény adatait. Természetesen a mechanikus torzítással kapott kisvízi hidrológiai hossz-szelvényt még nem lehet végleges mértékadó hossz-szelvényként elfogadni, de a torzítással nyert ábra igen jó támpont a viszonylag legmegbízhatóbb kisvízi hossz-szelvény megszerkesztéséhez. Ezt az eljárást néhány kisvízi hossz-szelvény megszerkesztésével mutatjuk be (2. ábra). 4. Példák 4.1. Eger víz csatornában Falussy Ferenc irányításával dr. László Levente végezte. Az azonos időben történt vízhozammérések segítségével 1962 júniusában megállapították, hogy a magas vezetésű csatorna vizének jelentős része elszivárog és így a malomcsatornán elhelyezett vízhozamnyilvántartási szelvényig a kisvizeknek csak töredéke jut le. E méréssorozat alapján tehát megállapítottuk, hogy az Egervízre megadott kisvízhozam értékek nem jellemzők az Egervíz természetes vízkészletére. BUDAPEST Mérték : 20 Í0 60 80 100km i i A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény felvételével történő hidrológiai, vízgazdálkodási feltárást először az Egervíz alsó szakaszán a malom1. ábra. A Közép-Dunáritűl fontosabb vízfolyásai <Pueypa 1. HauöOAee 3HanamejibHue eodomoKu Cpedmeo 3adynan Abb. 1'. Wichtigste Wasserlaufe des mittleren Teils Transdanubiens Ezért 1963. november 6-án az Igazgatóság mérőcsoportja az Egervíz teljes hossza mentén 18 helyen határozta meg a vízhozamot, továbbá a mérések alapján meghatározta a vízfolyás 1963. november 6-i pillanatnyi vízhozam hossz-szelvényét (2a ábra). A hossz-szelvény adatai alapján megállapítottuk, hogy a mederben fakadó források, illetve a forrásnyilvántartásban nem szereplő kisebb forráscsoportok vízhozama kb. megkétszerezi a VITUKI által mért forrásoknak a vizét. A torkolati szelvény mértékadó kisvízhozamát tehát úgy becsültük meg, hogy a vízgyűjtőterületnek a VITUKI által mért forrásainak legkisebb vízhozamát megkétszereztük. A mértékadó kisvízhozamok hidrológiai hossz-szelvényét pedig a pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény értékeinek a torkolati szelvény fent meghatározott mértékadó vízhozamadatának arányában torzítva szerkesztettük meg.(2b. ábra).* * A legalsó szakaszon a malomcsatorna szivárgását a természetes vízhozamokat ábrázoló hossz-szelvénynél nem vettük figyelembe. Ennek a szivárgásnak műszaki hiba az oka, amely megszüntethető.