Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Zsuffa István: A közvetlen mérések szerepe a kisvízfolyások vízkészletének meghatározásánál

532 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Zsuffa 1.: A közvetlen mérések szerepe 0, Mért vízhozam] fjvizfolyás •• ^ ['AJ Ulzfolyós b, Az augusztusi SS7.-os gyakoriságú vízhozam, [l/s] JELMAGYARAZAT•• PILLANATNYI VÍZHOZAM HOSSZ-SZELVÉNY 1000 KISVÍZI HIDROLOGIAI HOSSZ-SZELVENY jj VlTUKI áltól nyilvántartott f XI e-ón megmért forrás H-Mérési szelvény a vízfolyáson VózsonyiSéü —«—- " gf Távolság a torkolattól, [km] nagyvázsony ami 2. ábra. Az Egervíz pillanatnyi vízhozam hossz-szelvénye 1963. XI. 6-án és a kisvízi hidrológiai hossz-szelvény <t>uaypa 2. MenoeeHHbiü npodoAbHUÜ npotfiuAb pacxodoe eodomoKa 9zepeu3 6-eo XI 1963 zoda u zudpoAoeunecKuü npodOAbHbiű npocpUAb MaAbix pacxodoe Abb. e 2. Momentanes Abflussprofil des Egervíz am 6. 11. 1963 und das hydrologische Lángsprofil der Niedrigw&sser 4.2. Gerence A vízhozam növekedése mellett a karsztos vízfolyásoknál jelentkező vízelszökések tisztázása is csak ilyen pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény felvételével történhet. A Középdunántúlnak és talán az egész országnak vízelszökés szempontjából egyik legjellegzetesebb vízfolyása a Gerence patak. A patakon a VITXJKI, a torkolat közelében, Takácsinál 1952 óta rendszeres vízhozam méréseket végez. E mérések alapján a torkolati szelvény augusztusi 85%-os gyakoriságú vízhozamát 60 1/s-re becsültük. Az öntözési igények fokozódása miatt szükségessé vált az igen sok községet átszelő patak vízhozamának több szelvényben való meghatározása, cLZicLZ cL hidrológiai hossz-szelvény megszerkesztése. A karsztos jellegű, de ugyanakkor karsztforrásokban szegény vízgyűjtő óvatosságra intett és ezért a torkolati szelvényre vonatkozó adat elfogadása mellett a hossz-szelvény meghatározására külön méréssorozatot végeztünk. A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény felvételéhez hosszabb, csapadékmentes időszakot nem várhattunk meg és a méréseket közel középvíz nagyságrendű vízhozamnál végeztük el (3a ábra). A hossz-szelvény tanúsága szerint a Pénzesgyőr melletti ún. Kerteskői szorulatban és a Bakonybél— Bakonykoppány közötti szűk völgyben egyaránt jelentős mértékű elszivárgás van. E szivárgás miatt tehát a nagy vízgyűjtőterület ellenére a vízfolyást Bakonykoppányig kiszáradó jellegűnek kell tekinteni. A torkolati 60 l/s augusztusi 85%-os gyakoriságú vízhozam tehát csak a Bakony nyugati lábához csatlakozó harmadkori és alluviális rétegek talajvizéből eredhet. (Ezek a rétegek vizük egy részét a karsztból kapják.) PILLANATNYI VÍZHOZAM HOSSZ-SZELVE NY 0, Ker'es.w szűkület Bokongbel Bakonykoppóny szílnulet 1— 600 /— ^ Szivorpas 600 / $ / ^ A r r^r^-^—^ A fövizfoiyósban mért vízhozamok, [l/s] i %%%%%%% W 700 íg KISVÍZI HIDROLOGIAI HOSSZ-SZELVENY I .'»'. ábra. A Gerence patak pillanatnyi vízhozam hossz-szelvénye 1963. XI. 20-án és a kisvízi hidrológiai hossz-szelvény (Puaypa 3. MeHoeennbiü npodoAbHUÜ npotpuAb pacxodoe pytba repenife 20-eo XI 1964 zoda u eudpoAoeuuecKuü npOÖOAbHblÜ npo<f)UAb MüAbix pacxodoe Abb. 3. Momentanes Abfluss-Lángsprofil des Gerence-Baches am 20. 11. 1964 und das hydrologische Lángsprofil der Niedrigwasser