Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Radócz Gyula: A nyugalmi vízszint szerepe a mátraalji földes-fás barnakőszén-telepek azonosításában

Radócz Gy.: A nyugalmi vízszint szerepe Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 513 is kínálkozik. A 3. ábra B. jelű szelvényén látható módon a homokrétegekhez tartozó vízszint adatok felhasználásával a helyes azonosítás megnyugtatóan megvalósítható. A kérdéses szakaszon ugyanis az azonos homokrétegek a nyugalmi vízszint adatokból egyértelműen felismerhetők voltak. Az azonos homokrétegek kijelölésével tehát — mint a szelvényvázlatból jól látható — a homokrétegek közötti telepek azonosítását is megoldottnak tekinthetjük. A vízszint adatok felhasználhatóságáról az alábbiakat kívánjuk még megjegyezni: a) A nyugalmi vízszin ,ek is — a rétegek településéhez hasonlóan — enyhén emelkednek a hegység felé. Idevonatkozólag Visonta-Abasár-Markaz térségében átlagosan 20 m/km nyugalmi vízszint emelkedési értékszám adódott. A felszín domborzata, valamint a rétegek ennél az értéknél erősebben emelkednek. (Ebből következőleg egyes nyugalmi vízszintek a 145—150 m A. f.-i domborzati szintvonaltól délre a felszín fölé emelkednék.) Az azonos homokrétegek nyugalmi vízszintjének keresésénél tehát attól függően, hogy szelvényünk mennyire dőlésirányú, bizonyos mértékű vízszintcsökkenési, illetve emelkedési értéket is figyelembe kell venni. b) A tapasztalat szeript a legtöbb helyen — akármennyire is megbízhatók a vízmérési adatok — nem biztos, hogy lehetővé tudják tenni az azo_nos homokréteg felismerését. Ezeknek főleg a közbeni kivékonyodás, elagyagosodás és az utólagos lepusztulásokkal, esetleg kőzetrésekkel kapcsolatos, másik homokréteggel való közeli összeköttetés az oka. A vízszinteket a folyók és patakok közvetlen sávjában, a lefolyó vizekkel való kapcsolat is erősen befolyásolja [11]. összefoglalás A mátraalji földes-fás barnakőszénterület réteg- és telepazonosítási kérdései kötelezően írják elő, hogy a rétegösszleten belül minden olyan jelenségre figyeljünk, amely esetleg a rétegazonosítás szempontjából számításba jöhet. A telepazonosítási lehetőségek közül részletesebben, példával is kiegészítve csak a kutatófúrásokban megfigyelhető nyugalmi vízszinteket mutattuk be, amely -— mint láttuk, — önmagában nem mindenkor alkalmazható biztos módszer, hanem csak olyan lehetőség, amely adott esetben a telepazonosítást segíti. Minél több ilyen lehetőséggel rendelkezünk, a réteg és telepazonosítás kiterjesztése annál könnyebb lesz. Ma már az egész kőszénvonulatot felölelően is van alapja egy egységes vizsgálati láncolat kiépítésének, miután a külfejtésre érdemes területek rendszeres kutatása az egész Mátra- és Bükk-alji vonulatra kiterjedt. IRODALOM [1] Bem B. : A visontai külfejtés földtani jelentése. 1957. Kézirat. OFF. [2] Jámbor M. : A visontai külfejtésterületek (I. — II.) összefoglaló földtani jelentése. 1958. Kézirat. OFF. [3] Jámbor M. : Külfejtési területek földtani feldolgozása. Földt. Közi. 89. köt. 1959. 3. f. [4] Miklós M. : A vízszintsüllyesztés tervezéséhez szükséges hidrológiai vizsgálatokról a gyöngyösvisontai kutatási területen. 1963. Kézirat. BKI. [5] Nagy L.-né: A mátraalji felsőpannóniai kori barnakőszén palinológiai vizsgálata. MÁFI Évk. 47. köt. 1958... l.f. [6] Radócz Gy. : Összefoglaló földtani jelentés a Visonta —Abasár—Markaz közötti területről. 1958. Kézirat. OFF. [7] Radócz Gy. : A mátraalji földes-fás barnakőszéntelepek azonosításáról. 1959. Kézirat. MAFI. T. 1079. [8] Schmieder A.— Vígh F. : A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-12. sz. hidrológiai fúráscsoportjában végzett hidraulikai mérések értékelése. 1961. Kézirat. BKI. [9] Szádeczky K. E. — Földváriné Vogl M. : Geokémiai vizsgálatok magyarországi kőszeneken. Földt. Közi. 85. köt. 1955. 1. f. [10] Szcbényi L. : Rétegtömörülés és szerkezet alakulás. Földt. Közi. 85. köt. 1955. 4. f. [11] Szebényi L. : Mátraalji pannon rétegvizek (Petőfibánya) hidrogeológiai viszonyai. 1955. Kézirat. MÁFI. [12] Vigh Gy. : A Mátra D-i aljának földtani viszonyai a Zagyva és a baktai Hidegvölgy között. Földt. Int. Évi Jel. 1933 —35-ről. 1939. 2. köt. [13] Vígli Gy. : A Mátra aljának bányageológiai és hidrogeológiai viszonyai. II. Gyöngyös. Kézirat 1949—1950. MÁFI. Szén 90. [14] Vitális I. : Felszálló-víz okozta veszély a mátraalji lignitbányászatban. Magy. Tud. Akad. Mat. és Term. Tud. Ért. 40. köt. 3. rész. 1941. Holle des Ruhespiegels l>ei Idenliíizierung der erdigenhölzigen Braunkohlenllöze am Fusse des Mütra-Gebirges Gy. Radócz Wáhrend der Tiefbohr-Schürlüngen der oberpannonischen Lignit-Flöze am Fusse des Mátra Gebirges stösst die Identifizierung der durchteuften Schichten an grosse Schwierigkeiten. Es besteht námlich auf dem ganzen Gebiet keine Möglichkeit zur Schichtenidentifizierung, weder auf Grund „makroskoper" Gesteinskunde noch auf Grund der Makrofauna oder der Mikrofauna. Gleiehzeitig besteht auch der störende Umstand der an mehreren Orten feststellbaren Auskeilungen, der sanfften Schichtenbiegung (Kompaktion) und der schwer erkennbaren Oberfláelie der Denudation vor dem Pleistozán. Nachdem die kohlenflözigen Schichten keine auch in weiterer Entfernung verfolgbaren charakteristischen Niveaus aufweisen, ist als Gelándemöglichkeit eine Identifizierung nur mit Hilfe eines geologischen Profils möglich, bei deren Zusammenstellung die Ilorizontalmessungsdaten der Sandschichten ernste Hilfe leisten können. Als Beispiel zeigen wir ein Visonta-er Profil (Abb. '3) in welchem zur Verbindung der Flöze — mit Inbetrachtnahme der Schwankungsmöglichkeiten — sich auch mehrere Möglichkeiten bieten. Wie am Profil B der Abbildung 3 ersichtlich, kann mit Verwendung der zu den Sandschichten gehörenden Wasserspiegel-Daten die richtige Identifizierung beruhigend verwirklicht werden. The Role of the Static Water Level in Identifying Ihe Lignité Beds at Mátraalja By Gy. Radócz The exploration of the Upper Pannonian lignité layers at Mátraalja with the help of deep borings involved considerable difficulties in identifying the layers penetrated. No macroscopic petrographical possibility, nor one based on macro-, or micro-fauna is available for the entire area to help layer identification. Disturbing factors are at the same time interbedding encountered in several instances, the slight layer inclination (compaction) and Pre-pleistocene erosion, the surface of which is not readily recognizable. Since the coal-bearing layers reveal no cliaracteristic horizons which could be followed for greater distances, identification in the field is bound to rely on the geological profilé, in the construction of which water observations in the sand layers are uf considerable help.