Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Stehlik Béla: A „Gömöri karszt” csehszlovák szakaszáról Magyarország területére átfolyó vízmennyiség

Stehlik R.: A Gömöri karszt csehszlovák szakasza Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 509 termelésre alkalmas ivóvíz feltárása várható, fúrólyukak segítségével. A Gömöri karszt sajátosságainak és vízgazdagságának a vizsgálatai — tekintettel a kérdéses mészkő-dolomit vonulat földrajzi helyzetére, kielégítő módon és leggyorsabban — a szerző véleménye szerint — csupán közös magyar—csehszlovák kutatásokkal és megfigyelésekkel lenne megvalósítható. Éppen ezért a külön-külön végzett kutatások összehangolása időszerűnek látszik. Hidrológiai kutatások a triász mészkő által határolt alluviális rétegekben A „Moldavai (Szepsi-i) síkság"részben a kassai, részben a tornai „teknőhöz" tartozik és geológiai felépítését a Gömör—Szepesi Érchegység paleozóos kőzetei, a Gömöri karszt mezozoikuma és magának a jelzett síkságnak miocén és pliocén üledékei alkotják. Az 1963. év folyamán elkezdett hidrogeológiai kutatások jelenleg a kvartér aránylag csekély mélységű üledékeiben folynak. A terciér mélyebben fekvő rétegeinek az átvizsgálása esetleg egy későbbi kutatás anyagát képezhetné. A jelzett területen az 1963. évben 21 fúrólyukat mélyítettek le, amelyek mélysége összesen — kereken — 525 m. A próbaszivattyúzásukat még végzik és így a terület értékelése még nem ismeretes. Az 1964. február 15-ig észlelt adatokat a 2. táblázat ismerteti. 2. táblázat A fúrólyuk A vízve Fajlamegjelölése mélysége zetó réteg vastagsága gos vízhozam Megjegyzés [m] [m] [1/si MN-108 18,00 12,80 26,4 — MN-110 40,00 5,60 7,2 Lemélyítve a neogén rétegekbe MN- Hl 11,50 4,90 19,6 Resica mellett MN-112 40,0 4,80 14,3 Lemélyítve a neogén rétegekbe MN-115 13,0 6,30 16,60 Buzica fölött MN-121 16,0 8,20 8,0 — MN-122 12,0 7,1 4,0 — Röviden meg kell emlékezni arról is, hogy a Gömöri karszt területösszességéhez tartozó Sajó völgyében, Rozsnyó város térségében is végeztek 1957—58-ban hidrogeológiai kutatásokat. A lemélyített 3 fúrásból összesen kivehető vízmennyiség értéke azonban kevesebb volt, mint 3 l/s. A jelzett víz egyébként ivóvíz céljaira nem alkalmas kedvezőtlen kémiai összetétele miatt. Az említett 3 fúrólyukon kívül a Hidrometeorológiai Intézet részére 21 vízszínészlelő fúrást is lemélyítettek a Sajó völgyének Dobsina—Plesivec (Pelsőc) közötti szakaszán. Ezeknek a szondáknak azonban csupán csak a rétegsoruk ismeretes. A Gömöri karszt vizének további feltárása a) A további kutatási és feltárási munkák a karszt-forrásokkal kapcsolatosan, azok „tökéletes" megismerésére irányulnak majd, különös tekintettel arra, hogy a jelzett területen a „Drienoveci forrás" kivételével, csaknem valamennyi jelentékenyebb forrás megbízhatósági értéke nem éppen a legjobb, amint az a 3. táblázat adataiból is kitűnik. 3. táblázat Megbízhatóság A víz minőség A karsztforrás helye Qmax Qmin értéke A víz minőség Drienovec 243 1,66 Kitűnő 146 Túrna nad Bodvou 456,1 63,8 7,12 Jó Krásnahorská Dlhá Lúka 41,4 8,7 4,73 Igen jó Slavec Gyepű I—II Slaveo Pisztráng 80,1 5,9 77,1 2,0 13.54 38.55 Mérsékelt Rossz A jövőben esedékes kutatások feladata az egyes karsztforrások vízgyűjtő területének lehatárolása, a karsztjáratok felkutatása, illetve felderítése és az esetleges felhasználás legalkalmasabb helyének kijelölése, a már eddig is észlelt vízhozam további rendszeres megfigyelésén kívül. b) A hidrogeológiai kutatások folytatása a Moldavai síkságon végzett munkák befejezése után, a triászmészkő két szárnyának a találkozásáig jöhet figyelembe a Moldavai síkságtól nyugatra fellépő alluviumban, illetve a neogén „kavics-formációjában". Ezen a területen Vceláre, Jablonov és Hrusov községek térségében kecsegtetnének eredménnyel a hidrogeológiai kutatófúrások. Az 1964. januárjában végzett terepbejárás feljegyzéseinek értékelése szerint, a jelzett területrészről további min. 50—100 l/s felszín alatti vízmennyiség feltárása várható. Kelet-Szlovákia délnyugati részében — a Gömöri karsztban — már eddig is ismert és részben felhasznált karsztvízmennyiségnek a további kutatásokkal még feltárható mennyiségekkel együtt, fontos a szerepe a népgazdaság szempontjából. Ezért kell a jövőben fokozottabb felhasználásukkal számolni úgy Kassa városának, mint a környék egyre jobban fejlődő ipartelepeinek és községeinek vízellátásánál. IRODALOM 1. 0. Hynie : Hydrológie ÖSSR—I. 2. Tuma Valter: Moldavská niiina I. etapa. Hg. projekt 3. Tká&ik -Pavol: Moldavská niiina. Predbeíny hg. prieskum. Hg. projekt. 4. Kessler Hubert : A karsztvíz kutatása és kitermelése. 5. Sclimidt E. Róbert : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához.