Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és műszaki hírek

510 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. Stehlik B.: A Gömöri karszt csehszlovák szakasza PACXOfl BOflbl, nPHXO/lflmEtfCfl HA TEPPH­TOPHK) BEHrPHH C MEXOGJIOBAU,KOFO YHACTKA „KAPCTA T3M3P" i E. IlImexAUK B cTaTbe KpaTKO ii3JiaraioTCH xapaKTepiicTHKn KapCTOBblX HCTOMHHKOB H nOBepXHOCTHHX BOflOTOKOB KapcTa TaMsp H yi<a3biBaeTCí> Ha rHflporeojiorHMecKne HCCJIEJJOBAHHH, NPOBEAEHHBIE B 1963—64 r r. B ajuiiOBH­anbHbix cjioax MojiaoBaHCKoft paBHiiHbi, OKpyweHHott n3BecTHHKaMii TpHaca. OKa3i>iBaeTCH nejiecooöpa3HbiM cornacoBaTb aajib­Heímme MexocjiOBauKo-BeHrepcKHe na6.riio,neHiiH no t<ap­CTy rs.Msp, TaK KaK Ha yi<a3aHH0íi TeppiiTopnn ncnojib­3yeTca B öyflymeM őojibiue BOÍIH H npe,nno.naraeTCfl, MTO KapcTOBan Boaa ABHHCCTCH B CTopoHy BeHrpmi H3 Mexo­cjioBaKHH nofl n0BepxH0CTbro 3eMJin. <t>uzypa 7. CxeMamuiecKasi zeoAoemecKan Kapma eocmon­Hoeo yiacmna Kapcma f3M3p Die rom tschechoslowakischen Abschnitt des Karsts zu „Gömör" naeh Ungarn fliessende Wasserinenge B. Stehlik Verfasser berichtet kurz über die charakteris­tisehen Werte der Quellen und Oberfláehengewásser des Karsts von Gömör, wobei auch auf die in don alluvialen Schichten der mit Triaskalkstein um­schlossenen ,,Ebene zu Moldava" im Laufe der .Jahre 1963—64 durchgeführten liydrogeologischen Forschungen Bezúg genommen wird. Obwohl vom genannten Gebiet immer grössere Wassermengen einer Nutzung zugeführt, werden und die Zuströmung gewisser Wassermengen von tscliecho­slowakischem Gebiet nach Ungarn vorausgegetzt werden kann, wird eine Koordinierung der tshechoslowakischen und ungarischen Erhebungen und Forschungen be­züglich weiterer Untersuchung des Karsts von Gömör zweckmassig sein. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Nemzetközi Öntözésügyi és Belvízrendezési Szövetség (ICID) Salisbury-ben tartott 1964. évi végrehajtóbizottsági ülésén dr. Mosonyi Emilt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját 3 évi időtartamra alelnökévé választotta. A választás egy­úttal kitüntetése az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága munkásságának is, amelynek jelenleg éppen dr. Mosonyi Emil akadémikus az elnöke. A Magyar Nemzeti Bizottság már eddig is jelentős részt vállalat az ICID munkájából. A Szövetség kong­resszusi kiadványaiban számos magyar tanulmánnyal találkozhatuk. Á Szövetség számára készült össze­állítások sok magyar adatot használtak fel. A Szövet­ség feladatkörébe tartozó magyar tudományos működés, amelynek eredményeképpen a Szövetség „Bulletin"­jeiben részletes, hazánk vízügyi helyzetét ismertető le­írások jelentek meg, nemzetközi síkon is elismerést keltett. Legutoljára az árvízvédelem, belvízrende­zés és öntözés magyarországi fejlődéséről jelent meg itt részletes tanulmány dr. Mosonyi Emil és Pichler János tollából. Sajnálatos, hogy ámbár annak idején minden lehetősége biztosítva lett volna, a Szövetség Vógre­hajtóbizottságának Magyarországra kitűzött ülését már két ízben el kellett halasztani. Remélhetőleg az ICID útján kiépült gyümölcsöző nemzetközi kapcso­lataink a jövőben sokkal szorosabbak lehetnek. V. I. Az Argentin Tudományos Társaság dr. Mosonyi Emil akadémikust 1963-ban levelező tagjává válasz­totta, „Vízerőhasznosítás" c. könyvének angol kiadása elismeréseként. A megválasztásról szóló oklevelet ünnepélyes keretek között L. B. Vilarullo, az Argentin Köztársaság budapesti ügyvivője adta át. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Cso­portja július 28-án 86 résztvevővel tanulmányi kirán­dulást rendezett a Tarcali Állami Gazdaság öntözőtele­pére. Az öntözőtelep műszaki berendezéseit, az öntözési üzem adatait, valamint az öntözővizet összegyűjtő tározót a tokaji szakaszmérnökség munkatársai is­mertették és mutatták be a helyszínen. A tanulmányi kirándulás résztvevői ezt követően Lillafüredre utaztak a Szinva-forrásfoglalás megtekintésére, illetőleg az ómassai régi kohó környékének bejárására. A Szinva forrásfoglalásnál a Miskolci Városi Vízmű főmérnöke tartott tájékoztató előadást a források vízhozamáról, a forrásfoglalás módjáról ós a forrás Miskolc vízellátásá­ban betöltött szerepéről. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály szep­tember 8-i előadóülésén Gerhard Gartner, a Schönebecker Brunnenfilter GMBH (Hannover-Kleefeld) főmérnöke tartott filmevetíséssel kísért előadást ,,Fúrott kutak korszerű szűrózése" címmel. A Gépipari Tudományos Egyesület Hajóipari Szak­osztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság közös ren­dezésében szeptember 4-én Kurt Heilm (Német Szövet­ségi Köztársaság) ,,Folyók csatornázása és hajózható csatornák építése hajóépítési szempontból" címmel tar­tott előadást. V. I. Az 1965. évi Georgikon Napok keretében 1965. szeptember 11. és 16-a között Keszthelyen kerül meg­rendezésre a Nemzetközi Lápkutatási Társaság IX. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy összefoglalja a láp­és tőzeghasznosításban és kutatásban a legutóbbi időkben élért eredményeket. A konresszus szervező­bizottsága a külföldi tudósok mellett minél nagyobb számú magyar szakember részére is biztosítani kívánja a felszólalás lehetőségét. A kongresszuson való • felszólalásra — az anyag rövid, kb. 1 gépelt oldalnyi terjedelmű összefoglaló­jának megküldésével — a következő címen lehet jelentkezni : Georgikon Napok Rendező Bizottsága. Agrártudományi Főiskola, Keszthely. ' 1965. évi Georgikon Napok, illetve a Nem­zetközi Lápkongresszus végleges anyaga és meghívója 1965. júniusában kerül kiadásra. A Nemzetközi Láp­kutatási Társaság (International Society for Research on Moor, Vaduz, Liechtenstein) 1964. májusában rész­letes német nyelvű tájékoztatót adott ki a kongresszus­ról. A tájékoztatóban dr. Schulhof Ödöii, dr. Bélák Sándor és dr. Szabolcs István nevét olvashatjuk, mint a nemzetközi szervezőbizottság magyar tagjait. A kogresszus titkára: dr. Tóth András, főszervezője : dr. Hajós Vilmos. A kongresszust tanulmányutak, kirándulások, lóte­sítménylátogatások követik. V. I. A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség XI. Kongresszusa A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség XI. Kongresszusa, melyre a Szovjetunió ós külföldi országok kiküldötteinek közreműködését kérik, 1965. szeptember 7 és 11 között kerül megtartásra Leningrádban. Az alábbi témákat fogadták el az ülésekre (melyeken a dolgozatok kerülnek bemutatásra) és a szemináriu­mokra (melyeken a felszólalások annotációjára kerül sor): Az ülések tematikája 1. Nagysebességű vízfolyások, áramlási kérdései : a) Nyíltfelszínű, gyorsfolyású vízfolyások áramlási sajátosságai. b) Kavitáció a vízműtárgyakban és azok elemeiben. (A vízgépekben való áramlás nem kerül tárgya­lásra.) (Folytatatáa az 521. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents