Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Stehlik Béla: A „Gömöri karszt” csehszlovák szakaszáról Magyarország területére átfolyó vízmennyiség

508 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. Stehlik B.: A Gömöri karszt csehszlovák szakasza 1. táblázat Sorszám Község megnevezése A forrás, vagy patak megnevezése Vízhozam A vegyelemzés eredménye A megfigyelés kezdete, [óv] Sorszám Község megnevezése A forrás, vagy patak megnevezése min. max. A vegyelemzés eredménye A megfigyelés kezdete, [óv] Sorszám Község megnevezése A forrás, vagy patak megnevezése H/s] A vegyelemzés eredménye A megfigyelés kezdete, [óv] 1. Drienovec Községi forrás 146 243 Jó ivóvíz 11,6° N 1956 2. Debrad Községi forrás 5,3 6,1 Jó ivóvíz 15,8° N 1956 3. Jasov Hatiny 9,7 108 Jó ivóvíz 11,2° N 1956 4. Medzev Súgó I 2,0 27,1 38,8 56,7 Jó ivóvíz 11,3° N 1959 5. Medzev Súgó II 6,0 27,1 38,8 56,7 1959 6. Medzev Súgó III 4,9 27,1 38,8 56,7 1959 7. Túrna n/B Halastó 63,8 456,1 Jó ivóvíz 20,8° N 1956 1958 8. Vöeláre Meleg víz 13,4 47,2 Jó ivóvíz 17,6° N 1956 1958 9. Hrugov Evetes 16,9 23,2 41,4 Nem alk. (N, II) 16,1° N 1963 10. Krasnahorská Dlhá Lúka Buzgó 8,7 23,2 41,4 Jó ivóvíz 0—4° N 1954 11. Slavee Gyepű I—II 5,9 80,1 Jó ivóvíz 14,8° N 1958 12. Slavec Pisztráng 2,0 77,1 Jó ivóvíz 16,0° N 1957 13. Gombasek Fekete forrás 55,0 Jó ivóvíz 15,2° N 1963 14. Vidová Községi forrás 22,0 — Jó ivóvíz Biol. nem. 14,0° N 1961 15. Háj Helyi patak 3,7 12,5 Jó ivóvíz 13,4° N 1915 16. Bódva patak 300 1950 17. Túrna patak 50 — 1951 18. Zádiel Blatnica patak 53 — — 1963 mítási elvek alapján, a jelzett magyar területről elfolyó felszíni vízmennyiség értéke : Q = 90-0,62 = 55,8 l/s, míg a karsztbeszivárgás átlagos értéke ugyanerre a területre Q = 90 km

2-6,6 l/s/km 2= 594 l/s. Dr. Kessler Hubert az Aggtelek és Jósvafő környékén a 190—210 m tengerszint fölötti magasságban fakadó karsztvizek vízhozamát min. 100 és több 1000 l/s között ingadozó értékben jelöli meg, a 210 m tsz. alatti források vízhozama pedig szerinte mintegy 300 l/s mennyiségre tehető. A jelzett adatok alapján tehát Aggtelek—Jósvafő környékén a karsztvizek minimális vízhozama hozzávetőlegesen 400 l/s. Tekintettel arra, hogy a Gömöri karszt csehszlovák területén a triász mészkő mintegy ollószerűen fogja közre a neogén és kvartér üledékes rétegeit Torna környékén, a hozzávetőleges számításoknál figyelembe vett 1350 km

2 terület — kereken —- 36°/

0-a — nem karszt jellegű. A feltüntetett számítások által kimutatott értékek, csupán megközelítő pontosságúak és ezért csak általános összehasonlításra szolgálhatnak. Annak ellenére, hogy a felszíni vízlefolyások és a karszt-beszivárgások jelenségei között lényeges az eltérés, nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az eltéréseket, melyek a feltüntetett értékekből — nyilvánvalóak. A mészkő-dolomit kőzetek folytonossága Torna térségében mintegy 8—10 km szélességben (dél felé) megszakad és a keletkezett teknő felső szakaszát — amint említettük — fiatalkorú üledékes rétegek töltik fel. Tekintettel a Gömöri karszt Kelet-Szlovákia területén ismert szerkezeti felépítésére feltehető, hogy az ún. ,,Szepsi-i síkságot" alkotó alluviális kavics-rétegeket, felszín alatti hasadékain és üregein keresztül karsztvízzel táplálja a síkságot északról határoló triász mészkővonulat. A jelzett alluviumban a föld alatti vízmennyiségek mozgásiránya ugyanis — amint már említettük, észak-dél. A „Szepsi-i síkságon" végzett hidrogeológiai kutatás I. szakaszának befejezése után egyébként (az 1964. év második felében) mintegy 100 l/s mennyiségű, állandó kii