Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Fekete József: A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon

Fekete J.: A nedvesség vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 479 A nedvesség-csökkenés VI. hó 12-i öntözéséig egyre mélyebbre hatol, egész 50 cm-ig. c) Az öntözés hatására a nedvességtartalom lényegesen megnövekszik, majd fokozatosan csökken, egészen az aratásig, amikor a hasznos víz 50—75%-kal csökkent. d) Az előbbi esetekhez hasonlóan itt is megfigyelhető a közeli talajvíz hatása. * A tanulmányozott terület talajnedvességének dinamikáját az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. A talajvíz közelsége a talajnedvesség változásaira erősen éreztette hatását. Az öntözések közötti időszakokban a talajvíz szintje a felszínhez 140—150 cm-re volt. Ilyenkor az öntözőcsatornákban nem, vagy csak kevés víz volt. Az öntözések idején a felduzzasztott csatornákból elszivárgó víz 100—120 cm-re emelte a talajvíz szintjét. A kapilláris vízemelkedés eredményeként az öntözetlen területen is átlag 50 cm-ig nedvesedett át a talaj, ennek ellenére a búza kétszeri öntözése 42%-os terméstöbbletet adott. A talajvízszint emelkedése altalaj öntözésnek is felfogható, hiszen a búza viszonylag mélyen gyökerező növény, az 50 cm alatti rétegből is vesz fel vizet. A vizsgálatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy abban az esetben is érdemes öntözni, ha a talajvíz olyan közel van, hogy 50 cm-ig kapillárisán, nedvesen tartja a talajt. 2. Az öntözött növénytakaró nélküli terület nedvességváltozását vizsgálva láthatjuk, hogy a második öntözés után két hét alatt 5—6% nedvesség-csökkenés állt be. Ez a vízmennyiség 50 cm mélységig 30—40 mm-nek felel meg, ami a kiöntözött vízadag 1/

3—

1/

4 részét teszi ki. Az öntözött búza alatt alacsonyabb nedvességtartalmat mértünk. Az előbbi veszteségekhez hozzájárul a növényzet vízfelvétele. Az öntözött búza alatti nedvesség-csökkenés a második öntözés utáni két hétben 50 cm mélységig 55—65 mm, aratásig pedig átlag 70—80 mm-t tesz ki. Az evaporáció és transpiráció útján távozó vízmennyiség a felsőbb rétegekben 55 :45% arányban oszlik meg. 3. A búza június elején igényli a legtöbb vizet. Legjobban látható ez az öntözetlen búza esetében A búza a talaj vízkészletét a 15—35 cm-es rétegből hasznosítja a legjobban. Hasonló vízkihasználási maximum jelentkezik az érés utolsó időszakában. A termés nagyságában lényeges szerepet játszhat a növény erős vízfelhasználásának idején történő vízellátás. Ekkor kell gondoskodnunk öntözéssel a megfelelő talajnedvesség biztosításáról. IRODALOM 11 ] Bacsó A.: Összefüggés a CaC0

3 eloszlása és a talajvízszint mélysége között csernozjom ós réti csernozjom talajon a debreceni löszbáton. Agr. Tud. Egy. Mg. tud-i karának közleményei, p. 327. 1900. [2] Ballenegger R. : A talajnedvesség változásának menete mésztartalmú agyagos talajban. Vízügyi Közlemények. XX. p. 147. 1938. [3] Csider L. : Termőgyümölcsös talajának néhány vízforgalom vizsgálati eredménye. Agr. Tud. Egy. Mg. Karának Közleményei, p. 223. 19(31. [4] Darab K. : Öntözéses gazdaságok üzemi talajtérképe. Agrokémia és Talajtan. 4. sz. 385 p. 1954. [5] Darab K. : Talajgenetikai elvek alkalmazása az Alföld öntözésénél. OMMI kiadványai 1. 4. sz. 1962. [6] Dvoracsek M.—Klimes-Szmik A. : A talajok vízgazdálkodásával kapcsolatos tulajdonságok vizsgálata eredeti szerkezetű talajmintán, laboratóriumban. Agrokémia és Talajtan. 1—3. p. 321 p. 1952. [7] Fekete Z. : Vízkészlet és vízhiány meghatározások magyar talajokon. Kertészeli és Szőlészeti Főiskola Évkönyve. 1951. [8] Fekete Z. : Talajaink és az öntözővíz kölcsönhatása. Kivonat az Agrártudomány 1960. évi jan.-i számából. [9] Gábriel A. : A talajok vízháztartási tulajdonságainak figyelembevétele az öntözővíz mennyiségének megállapításánál. Hidrológiai Közlöny. 2. 113 p. 1963. [10] Hartyányi L. : Az öntözés hatása a talajvízszint alakulására. Hidrol. Közlöny. XXXVI. 5 p. 328. 1956. [11] Juhász J. : Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények. XXV. 413 p. 1953. [12] Kruzsilin A. Sz. : Az öntözéses termelés biológiai vonatkozásai. Mezőgazd. Kiadó Bp. 1958. [13] Leszták J.-né: Az öntözés hatása a talaj fizikai sajátságaira szikes területen. Agrokémia és Talajtan. 5. 3 p. 307. 1956. [14] Mados L. : Öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén. Különlenyomat az Öntözésügyi Közlemények 1939. évi 1. számából. [15] Oroszlány I. : Tartós talajszerkezet és az öntözés. Agrártudomány. III. 12, 733 p. 1950. [16] Petrasovits I. : Az öntözéses növénytermesztés alapjai. Kézirat. Gödöllő, 1962. [17] Rode A. A. : Metodi izucsenija vodnovo rezsima pocsv. Izdatyelsztvo Akademii Nauk SzSzSzR. Moszkva, 1960. [18] Rónai A. : A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvíz viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 7—8. sz. 1955. [19] Szabolcs I. : A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talaj képződési folyamatokra. Akadémiai K. Bp. 1961. [20] Szilágyi Gy. : Az öntözés néhány talajtani vonatkozása. Vízügyi Közlemények. XV. p. 150. 1933. [21] Trummer Á. : Az öntözés alapelvei.' Mg. Kiadó, Bp. 1952. [22] Ubell K. : Talaj víztározódás a csapadék hatására. Vízügyi Közlemények. XXXV. 4. p. 448. 1953. HCCJIEJJOBAHHE BJIAWHOCTH nofl OPOUIAEMOH IHIIEHMUEPI HA nöMBE nOJlEBörO MEPH03EMA Fí. 0eKeme Ha Kalapé n0iB0Be,neHnfl ArpápHoro YHaSepCHTéTa B 1962-OM roay np0B0

.nn.nn uccjie^OBaHUH ZlHHaMHKH BOflHoro xo3HÜcTBa noiBbi noiieBoro MepHO3eMa. MccjieflOBaHHH npon3BOflmincb B POCY^apcTBeHHOM Xo3HÜCTBe Xaü«yco6ocjio, Ha noHBe cojiOHtaKOBoro nojieBoro wepH03eMa. CojiOHMaKOBbiü cjtoü HaxoAHTca Ha rjiyöime 80—90 CM. <T>N3NQEC«AFL PA3H0BHAH0CTB no^Bbi npeflCTaBJifleTCH rjiHHHCTbiM ca.waHOM. ToMtca yBHflaHHH HaxoAHTCH Ha 12%, a BJiaroeMKOCTb no^Bbi 6buia OKOJIO 26%. YpOBeHb rpyHTOBblX BOA HaXOAHTCH OTHOCHTejlbHO ŐJ1H3K0 K tlOBepXHOCTH 3eMJlH nOfl BJlHHHHeM OpOLUeHHH H BocTOiHoro rjiaBHOro MarHCTpajibHoro KaHajia. 3a BereTauHOHiibiH nepnoa STOT ypoBeHb H3MCHHGTCH Mewfly 100—150 CM noa n0BepxH0CTbi0, HO H 3HMOH He noHioKaeTca öojibuie <ieM Ha 2 M. PacTtiTejibHbiM n0Kp0B0M paccMaTpHBaeMoü TeppuTopnu íiBjiHJiacb coBeTCKan Be30CTaücKaH nuieHHua, KOTopan nojiuBajiacb flBa pa3a, nepBbiü pa3 12-ro Man H BTOpOH pa3 12-ro HIOHH c HanycKOM no nojiocaM N c no-