Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
10. szám - Fekete József: A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon
478 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Fekete J.: A nedvesség vizsgálata Június 29. 50 Térfogat [%] J E LM AGYA RÁZAT •• 100 8. ábra Szilárd részek Víztartalom Levegő tartalom 50 Térfogat [%] 8—9. ábra. Nedvességtartalom a mélység függvényében a jún. 29-én és júl. 14-én öntözött búza alatt <t>uzypa 8—9. BAawHocmb nod noAueHoü nuieHutfeű 29-eo UWHH 14-zo uioA.i e 3aeucuM0cmu om aAyöuHbi Abb. 8—9. Bodenfeuchte in Abliángigkeit von der Tiefe am 29. Juni und am 11. Juli, unter bewássertem Weizen dett: 16—30% között. 60—70 cm-től lefelé elérte a 30%-ot. A nedvességtartalom azért mutat viszonylag nagy értékeket, mert a búzát előtte, V. hó 12-én öntözték, 120 mm vízadaggal. Az öntözés hatására a talaj az egész vizsgált mélységben átnedvesdett. Az öntözés után a felsőbb rétegekben a talajpárolgás és a növényzet vízfelhasználása következtében csökkent a nedvesség. Az V. hó 25-i mérések lényegesebb változást nem mutattak, csupán a nedvességtartalom csökkenése néhány cm-rel lejjebb tolódott. V. 31-én a nedvességváltozás hasonló, kivéve a felső 10 cm réteget. 28-án lehullott 34 mm eső megemelte a felső réteg nedvességtartalmát. A talaj nedvességtartalma a második öntözés időpontjáig, VI. hó 12-ig a mélységgel lefelé fokozatosan csökkent, 50 cm-ig általában 20— 23%-ot mutatott. Tehát a talaj hasznos vízkészlete átlag 30—40%-kal . csökkent. 50 cm-től lefelé nagyobb értékeket mértünk, részben a kevesebb gyökérzet, részben a 110 cm mélységben levő talajvíz nedvesítő hatása miatt. Tehát az öntözés eredményeként az egész szelvény 30% körüli nedvességű volt. Az öntözéssel kiadott víz nagy része 50—55 cm mélységig emelte meg a nedvességtartalmat. Az ez alatti rétegek a kapilláris vízemelés következtében korábban is hasonló értékű nedvességet tartalmaztak. A következő mérés időpontjáig VI. hó 18-ig kb. 4%-os csökkenés volt tapasztalható. VI. hó 25-re 50 cm mélységig további 3%-os csökkenés állt be. VI. hó 29-re 40 cm-ig újból 3%-kal csökkent a nedvességtartalom, a mért értékek 20—23% között mozogtak. VII. hó 9-ig 50 cm mélységig hasonló értékű nedvességeket mértünk. Az öntözés utáni nedvesség-csökkenés a talaj felszíni párologtatásával és a növény vízfogyasztásával magyarázható. Az öntözött búza és öntözött növénytakaró nélküli terület grafikonjait összehasonlítva láthatjuk, hogy az evaporáció és transpiráció útján távozó víz a felsőbb rétegelcben 55 :45°/ 0 arányban oszlik meg. VII. hó 14-én 40—45 cm mélységig 16—20%, 45—65 cm mélységben 20—23%, majd ettől lefelé 23% felett volt a nedvességtartalom. Ezek az értékek 40—45 cm-es mélységben 50, illetve 45—60 cm-es mélységben 25—50%-os hasznos víz kihasználásának felelnek meg. Az I. sz. mintavételi helyen 0—5 cm-es rétegben, a II. sz. mintavételi helyen pedig 10—20 cm-es rétegben a hasznos víz 70%-a távozott el. Az utolsó két hét nedvességtartalmának változását, térfogatszázalékban kifejezve a 8—9. ábra szemlélteti. A nedvességcsökkenés mértéke legnagyobb a felső 10 cm-ben, jelentős a 10—50 cm rétegben. 50 cm-től lefelé csak kismértékben csökken a nedvesség, a 75—100 cm rétegben alig változik. Az összes hézagtérfogat százalékában 78,3-ról 76,5-re csökken. Ha összehasonlítjuk az öntözött búza talajának nedvességét az öntözetlen búzáéval, azt láthatjuk, hogy az öntözött talajon a nedvességtartalom VI. 6-i csökkenése nem jelentkezett. Ebből az következik, hogyhct öntözéssel a nedvességtartalmat magasabb szinten tartjuk, a gyökérzet ilyen nagymértékben nem szárítja ki a talajt. A viszonylag nagy nedvességű talajból könnyebben veszi fel a szükséges vízmennyiséget. Összefoglalva: az öntözött búza talajának nedvességtartalmában beállt változásokat a következőként jellemezhetjük: a), A tenyészidő alatt a nedvességtartalom seholsem csökkent a hasznosítható víz 50%-a alá, csupán aratáskor. b) A kiszáradás itt is jól megfigyelhető.
