Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Fekete József: A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon

Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 472 ÖNTÖZÉS A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon FEKETE JÓZSEF* Bevezetés Az öntözés a mezőgazdasági termelés fokozásának, a termelés biztonságának egyik fontos eszköze. Öntözéses gazdálkodásunk napjainkban példátlan mértékben fejlődik. Ez a nagyarányú fejlődés szükségessé teszi, hogy behatóan elemezzük mindazokat a jelenségeket, amelyek az öntözővíz hasznosulását befolyásolják [15]. Az öntözés hatásfokának egyik fontos tényezője az öntözött talaj vízgazdálkodása. A talaj vízgazdálkodásának alapvető talajtani törvényszerűségeit — bár néhány kérdés még tisztázásra vár — főbb vonásaiban ismertnek tekinthetjük [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 13, 14, 17, 19]. Miután a talaj vízgazdálkodását befolyásoló tényezők rendkívül változatosak, emiatt adott viszonyok között az öntözött talajok vízgazdálkodása igen eltérő módon alakulhat. A táj hidrológiai viszonyai, a talaj tulajdonságai, a növényállomány biológiai sajátságai, az öntözés technikája különböző módon érvényesülhetnek valamennyi öntözött tábla talajában. Ezért indokolt a maga bonyolult kölcsönhatásaiban rendszeres vizsgálatokkal tisztázni az adott körülmények között öntözött talajok vízgazdálkodásának dinamikáját. Az 1962 nyarán végzett vizsgálataink alapján ennek a feladatnak a megoldásához igyekszünk a tanulmányban néhány adatot szolgáltatni. Az Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke már évek óta tanulmányozza a H ajdúszoboszlói Tangazdasági öntözött üzemegységének talajviszonyait. Vizsgálatainkat ezen munka részfeladataként végeztük. A terület talajai rendkívül változatosak. Tanszékünk még az öntözőtelep létesítése előtt 1958-ban részletesen megvizsgálta és feltérképezte a terület talajviszonyait. A területet egyik oldalon a Keleti Főcsatorna, a másik oldalon a Kösely holtága, harmadikon pedig a Kösely vizét levezető Korpádér-csatorna határolja. A terület talajviszonyai összefüggnek a domborzati viszonyokkal. Legmagasabb részén réti csernozjom talajokat találunk. A valamivel mélyebben fekvő területeken, mélyben szolonyeces réti csernozjomok vannak, ahol 40—100 cm mélységben Na-ban gazdag, fenolftalein lúgosságot is mutató szint jelentkezik. A mélyebb részek felé haladva, megjelennek a szolonyec foltok is. A legmélyebb részeken pedig nagyobb összefüggő területen találunk szolonyec és szoloncsákosszolonyec talajokat. Ezeknek a talajoknak az alapkőzete infúziós lösz. A mélyebb részeken, régi Kösely holtágak helyén kialakult, 2—3 m vastag * Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszók, Gödöllő. agyagrétegen képződött szolonyec talajok is vannak [1], Az öntözéses növénytermesztés elsősorban a mélyben szolonyeces réti csernozjom talajokon folyik. E területen végeztük vízgazdálkodási tanulmányunkat is. Vizsgálataink céljára öntözött búzakísérlet területét választottam ki. A területen az Agrártudományi Egyetem Kultúrtechnikai Tanszéke Ny. Tóth Gábor főagronómussal együttműködve a búza öntözésének kérdéseit tanulmányozza. Vízgazdálkodási vizsgálatainkat így módunkban állott adott termelési megfigyelésekkel is összekapcsolni. \ A kísérlet leírása Talajviszonyok A terület a Keleti Főcsatornától Ny-ra 500 m távolságra fekszik. Tőle E-ra 300 m-re van a Kösely holtága. A talajvíz mélységét több év óta rendszeresen tanulmányozzuk. Az 1958-as talajtérképezéskor a területen a talajvíz 2—3 m közötti mélységben volt. Az öntözés és részben a Keleti Főcsatorna hatására a talajvíz szintje emelkedett. Az öntözési idény alatt 100—150 cm között ingadozik, de télen sem húzódik vissza 2 m alá. A terület talajtakarója kb. 50—50%-ban réti csernozjom és mélyben szolonyeces réti csernozjom, ahol a szikes szint 50—100 cm mélységben kimutatható. Jelenleg a talajvíz emelkedése miatt majdnem mindenütt megtalálható az altalajban 100 cm-nél kisebb mélységben a szikesedés. A szikes szint azonban — legalábbis eddig —• még seholsem emelkedett 50 cm-nél magasabbra. A területen két helyen tártunk fel talaj szelvényt. A szelvények morfológiai képe a réti csernozjomra jellemző felépítést mutatja, A szikes szint az egyik szelvénynél 80, a másiknál 90 cm mélységben jelentkezett. A talajok kötöttségi száma 42—45 között ingadozott, 50 cm felett nagyobb, ettől lefelé fokozatosan csökken. A hy értékek változása összefüggést mutat az Arany-féle kötöttségi számmal. 50 cm felett átlag 3,2; 3,4; alatta pedig 3,2—2,2; lefelé fokozatosan csökken. A humuszos szint vastagsága 90 cm. Sósavval csepegtetve mindkét szelvény 50 cm-től kezdve gyengén pezseg. 70 cm-től erősen meszes. Kb. 90 cm mólyen mindkét szelvényben krotovinák találhatók. 90 cm-től lefelé a szelvényben vaskiválások is megfigyelhetők. A talaj hervadáspontja a felszínen 12% körül van, lefelé fokozatosan csökken. A vízkapacitás értéke átlagosan 26 %. A térfogatsúly a felső 40 cm-es rétegben 1,30 körül mozog, 40 cm-től lefelé pedig 1,40 körüli értékű. Az összes hézagtérfogat 1,3 térfogatsúly mellett 50,9%. A pórustórfogat víz- és levegőtartalmát különböző nedvességtartalom mellett az 1. ábra tünteti fel.