Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Fekete József: A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon

Fekete J.: A nedvesség vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 473 Szi/órd része/i Levegő i&j Hasznosithatv m Hottviz 1. ábra. A talaj pórustérfogata, a víz és levegő aránya a különböző nedvesség-értékek esetében <t>uzypa 1. OóbeM nop e nowe u coomnomenue Mexcdy eodoü u eo3dyxoM npu pa3Hbix eejimiunax eAaxcHOcmu Abb. 1. Poreninhalt des Bodens, Verháltnis zwischen Wasser und Luft bei verschiedenen Feuchtigkeitswerten A holtvíz az összes hézagtérfogat 30%-át, a vízkapacitás értéke pedig 66,4%-át teszi ki. Tehát vízkapacitásnyi telítettség mellett a víz és levegő arány a hézagtérfogatban 66,4% és 33,6%, amely kedvezőnek moncíható. A búza termelési adatai A terület növénytakarója szovjet Bezosztaja búzafajta volt. A gabonafélék öntözése hazánkban általában még nem terjedt el, de eddig is már több kutató figyelemre méltó eredményeket közölt [12]. A leírt megfigyelések, tapasztalatok az öntözés eredményessége mellett szólnak. A négyéves lucernatörésbe vetett búzát két ízben öntözték, sávos csörgedeztető eljárással, esetenként 120—120 mm vízadaggal. A vetés-előkészítő munkákat tárcsával és simítóval végezték, majd ridgerrel húzták ki egymástól 10 m távolságrokra az öntözősávok töltéseit. A területre ősszel 2 q pétisót, 1 q szuperfoszfátot, tavasszal pedig 2 q pétisót szórtak ki. A vetés 1961. IX. hó 2-án történt, 150 kg/kh vetőmag mennyiséggel. A búza a vetés után 14 napra kelt, szép egyenletesen. A jól beállott vetés tőszáma átlag 383 volt négyzetméterenként. Az első öntözés idején (1962. V. hó 12.) az átlagos növénymagasság 56 cm, a második öntözéskor (1962. VI. hó 12.) pedig 95 cm volt. VII. hó 13-án aratták a búzát kézi kaszával. A kísérleti terület q/ha-ban kifejezett terméseredményei a következők : q/ha /o Öntözetlen terület 42,51 100 Öntözött terület 60,52 142,38 A talaj vízgazdálkodásának tanulmányozása A talajnedvesség változásainak vizsgálata öntözött területen igen nehéz feladat, különösen akkor, ha mennyiségi értékek megállapítására törekszünk. A talajnedvesség állapotát minden kisebb talajegyenetlenség befolyásolja, különösen a mechanikai összetételének különbségei. Az öntözés technikai végrehajtása is okozhat eltéréseket. Bármilyen öntözési módot alkalmazunk, a talaj átnedvesedése sohasem teljesen azonos. A növény vízfelhasználása sem lehet teljesen egyenletes a terület minden egyes pontján. Valamely pont növényzetének fiziológiai sajátosságai szerint, a gyökérrendszer elhelyezkedése és aktivitása szerint különböző lehet az egymáshoz közel eső pontokban a vízfelhasználás. Mindezek figyelembevételével, hogy megbízható adatokat kapjunk nedvesség vizsgálatainkat a következőképpen végeztük. A nedvességtartalmat három eltérő kezelésű területen tanulmányoztuk : öntözetlen búza alatt, öntözött növénytakaró nélküli területen és öntözött búza alatt. Az öntözött és öntözetlen parcella nagysága 800—800 négyszögöl. Az öntözött és öntözetlen búza alól két-két helyen 10 X 10 m

2-nyi területről szedtük a mintákat. Hasonlóképpen mintáztuk meg az öntözött növénytakaró nélküli területet is. Tehát a mintavételi helyek száma összesen hat. Egy mintavételi helyen 4—4 ponton egymástól 1 m távolságokra vettünk mintákat kanalas talajfúróval, 1 m mélységig. Mintavételi mélységek : 0,5, 5—10, 10—20, 20—30, 30—40, 40—50, 50—75, 75—100 cm-es rétegek. Egy alkalommal 192 mintát vettünk. A mintákat alumínium dobozokba helyeztük úgy, hogy a vizsgálandó talaj az egész mintavételi mélységet jellemezte. Utána a fúrt lyukakat betemettük. A mintákat szárítószekrényben 105 C°-on súlyállandóságig szárítottuk. A méréseket V. hó 21-én kezdtük, utána általában 5 naponként. Azért nem teljesen azonos időközönként történtek a mintavételek, mert az öntözésekhez, illetve esőzésekhez igazodtunk. Az öntözések és esők után 24 óra múlva vettünk mintákat. A vizsgálatok aratásig tartottak. A vizsgálat időtartama alatt az üzemegységben a kísérlethez 200 m-re elhelyezet esőmérővel mérték a csapadék mennyiségét is. A vizsgált időszakban lehullott csapadék megoszlása : V. 10. 1,6 mm 14. 0,5 mm 21. 4,5 mm 25. 0,5 mm 28. 33,9 mm 30. 2,5 mm 32,5 mm Össz.: 43,5 mm Lehullott összes csapadók : 87,9 mm A nedvességmérések értékeinek megbízhatóságát is ellenőriztük : egy-egy mintavételi hely nedvesség adataiból a 4—4 párhuzamos mérés értékéből kiszámítottuk a nedvességtartalom átlag értékeit. Az értékek szórásából számításokat végeztem az átlagértékek megbízhatóságára. Kiszámítottam az átlagértékek valószínű közepes hibáját, az s

x értéket VI. 3. 3,0 mm VII. 4. 9,9 mm 4. 3,0 mm 7. 2,0 mm 18. 12,1 mm 27. 2,5 mm 28. 5,6 mm 11,9 mm L(xn(n— 1) ahol x — a mért adat, x = átlagérték, ' n — az ismétlések száma. A nedvességmérések 70%-ában az Sx értékek nem haladták meg az 1,2-et. Az átlagok s~

x értéke