Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
10. szám - Dr. Miháltz István–Mucsi Mihály: A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája
Miháltz I.—Mucsi M.: A kiskunhalasi Kunfehértó Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 471 [3] T. Dvihally Zs. : Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrológiai Közlöny, 316—323 p. 1960. [4] Herke S. : Szeged—Kiskunhalas környéke belvizes és szikes területeinek talajviszonyai. A magyar szikesek. Budapest, 1934. [5] Horváth A.—Antalfi 8. : Malakológiai tanulmány a Duna—Tisza köz déli részének pleisztocén rétegeiből. Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé. Budapest, 1 954. [6] Horváth A.: Az alföldi lápok puhatestűiről és az Alföld változásairól. Állattani Közlemények, XLIV. k. 1—2 f. 1954. [7] Horváth A. : A paksi pleisztocén üledékek csigái és értékelésük. Állattani Közlemények, XLIV. k. 3—4. f. [8] Horváth A. : Mollusca-periods in tlio sediments of the Hungárián Pleistocene. Aeta Biologica, Tomus VIII., IX. Szeged, 1962—63. [9] Kriván P. : Die Bildung der Karbonatsedimonte im Zwischengebiet von Donau und Theiss. Acta Geologica, Tomus II. Budapest, 1953. [10] Kriván P. : A pleisztocén földtörténet ritmusai. Az új szintézis. Alföldi Kongresszus. 1953. [11] Kriván P. : A közópeurópai pleisztocén éghajlati tagolódása és a paksi alapszelvény. Magyar Áll. Földt. Int. Évk. XLIII. k. 3. f. 1955. [12] Láng S. : A Délkelet-Alföld felszíne. Közlemények a Szegedi Tud. Egy. Földrajzi Intézetéből. Szeged, 1960. [13] Megyeri J. : Les crustaeés de la région de Kiskunhalas. Acta Univ. Szegediensis, 3, 31—40, 1951. [14] Megyeri J. : Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata. Szegedi Ped. Főisk. Évkönyve, 91—170, 1959. [15] Megyeri J. : Vergleichende hydrobotannistische Untersuchungen an zwei Natrongewássern. Acta Biologica, Tomus IX. 207—218. Szeged, 1963. [16] Miháltz I.—Faragó M. : A Duna—Tisza közi édesvízi mószképződmónyek. Alföldi Tudományos Int. Évk. 1944—45. [17] Miháltz I.—XJngár T. : Folyóvízi és szélfújta homok megkülönböztetése. Földtani Közlöny, 84. 1—2. 1954. [18] Miháltz /. : A Duna— rTisza köze déli részének földtani felvétele. M. Áll. Földt '. Int. Éri jelentése 1950-ről. Budapest, 1953. [19] Miháltz I. : Az Alföld negyedkori üledékeinek tagolódása. Alföldi Kongresszus, 1953. [20] Miháltz I. : A Szegedi Vízügyi Igazgatóság területének földtani viszonyai. [21] Moldvay L. : Az eolikus üledékképződós törvényszerűségei. Doktori értekezés, beadva JATE Földtani Int. Szeged, 1960. [22] Molnár B. : A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. Földtani Közlöny, 91. 3. 1961. [23] Mucsi M. : Finomrétegtani vizsgálatok kiskunsági édesvízi karbonátképződményekben. Földtani Közlöny, 93. 3. Budapest, 1963. [24] Rotarides M. : A lösz csigafaunája, összevetve a mai faunával különös tekintettel a szegedvidéki löszökre. A Szeged Alföldkutató Bizottság Könyvtára. Állattani Közi. 8. sz. Szeged, 1931. [25] Soós L. : Kárpát-medence mollusca faunája. Budapest, 1934. [26] Soós L. : Csigák I. Magyarország állatvilága. Fauna Hungáriáé, Budapest, 1956. [27] Soós L. : Csigák II. Magyarország állatvilága. Fauna Hungáriáé, Budapest, 1959. [28] Straub J. : A magyarországi szikes tóvizek kémiai összetétele és hasznosítása. Debreceni Szemle. 10, 1936. [29] Szónoky M. : A szegedi téglagyári lösz-szelvény finomrétegtani felbontása. Földtani Közlöny, 93. 2. Budapest, 1963. [30] Urbancsek J. : Jánoshalma környékének földtana és felszínalaktana. Földrajzi Ért esítö XII. Évf. 1. f. Budapest, 1963. [31] Zólyomi B. : Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny, 68. k. Budapest, 1936. [32] Zólyomi B. : Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biológiai Osztályának Közleményei, I. k. 4. sz. 1952. Hydrogeologic des Kunfehértó bei Kiskunhalas Dr. I. Miháltz — M. Mucsi Die Schiehtenreihe aus dem Pleistozan und Holozán des Rückens zwischen Donau und Tisza ist aolischen und paludischen Ursprungs. Kennzeichnend für die morphologischen Verháltnisse ist, dass der vorherrscliende Wind NW — SO gerichtete nahezu parallele Muldenreihen ausgestaltet hat. Eine derartige Mulde südöstlich von Kiskunhalas ist durch den hier unterscuhten Kunfehértó ausgefüllt. Wir setzten uns das Ziel, das Zustandekommen und die Hydrogeologio dieses Sees aufzuklaren. Nach den früheren Ergebnissen von Miháltz, I. gingen die Klimaánderungen im Pelistozán und Holozán auch mit Veránderungen in der Entwicklung der Sedimente einher und können auch stratigraphisch gescliichtet werden. Der Ursprung der Seen auf dem Rücken wurde bisber auf Windeinwirkung zurückgefülirt, ihre Entstehung dabei auf den Haselnuss-Abschnitt des Ilolozáns gesetzt. Die zu Tageschein gekommenen Weiehtiere zeigen auch in den Trockenperioden des Würms zumindest periodische Wasserüberdeckung an, der Kunfehértó wurde alsó in konsequenter Weise aufrecht erlialten. Mit Hilfe unserer 10 m tiefen Bolirungen konnten wir das Zeitalter des Entstehens nicht ermitteln, docli konnten wir feststellen, dass der Ursee bereits im Würm bestanden hat. Anhand der unterirdischen Ausdehnung des Karbonatschlamms aus dem Holozán, konnte die Ausdehnung des Sees im Altholozan umgrenzt werden und von dieser Zeit an konnten wir die Ánderungen der Seegestalt verfolgen. Der Bericht enthiilt neue Angaben über die Entstehungsverháltnisse der Seekreide und unterscuht die Gesamtkarbonatmenge in vertikaler und horizontaler Ausdehnung (Abb. 8). Die Wasserhaushaltsbilanz zeigt jáhrlicli ungefahr eine Fehlmenge von einer halben Miihon m : i. Die oberste bindigere Schieht, der Würm 3 Löss kann nicht als undurchlássig betrachtet werden (k = 10 cm/sec-), doch ist die Grösse der Durchlássigkeitszahl k um zwei Grössenordnungen kleiner als für den Flugsand (k = = 10" 3 cm/sec) ; so besteht alsó die Möglichkeit einer Zuströmung vom Grundwasser zum See aus allén Riclitungen (Abb. 1). Dio Versickerung in die Tiefe durch die 2—3 m dicke Würm 3 Lössschicht und der Oberflftchen-Zufluss kann vernaehlassigt werden. Ein Aufquellen von Schichtenwasser ist auf Grund der geologischen Verháltnisse unwarscheinlich.
