Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr.Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium programja

442 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium közepes és nagy vízgyűjtők alsó végénél kell létesíteni, hogy következtetni lehessen az egyik vízrendszer viszonyaiból a másikéra. 3.2 Egyes kis kísérleti és típus-vízgyűjtőterületek kutatási programjába bele kellene foglalni a geomorfológiával, erózióval és görgetett hordalékszállítással kapcsolatos kutatásokat az erre a célra szolgáló kísérleti parcellákon, a vízgyűjtő előzetes geológiai, talajtani és geomorfológiai felvétele után. 3.3 A fenékhordalék-mérés kutatásának előmozdítása, különösen a megépült tározók és folyami duzzasztási terek feliszapolódásának becslésével. 3.4 A folyómedrek morfológiájának vizsgálatát szolgáló minden eszköz fejlesztése, beleértve a légi fényképezést, amely időnként megismételve lehetővé teszi a mederváltozások követését. 3.5 A tengerekbe jutó hordalék mennyiségének becslése világviszonylatban. 3.6 A hordalék szemeloszlása és a lefolyás hidraulikai jellemzői, valamint a zátonyok vándorlása közötti kölcsönös összefüggésekre vonatkozó laboratóriumi és kisminta-vizsgálatok. 3.7 A folyómedreket jellemző adatok gyűjtése minden országban előzetesen megállapított terv szerint. 4. AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A HIDROLÓGIAI JELENSÉGEKRE 4.1 A városiasodás, földhasználat, az ipari és mezőgazdasági létesítmények, az erdőirtás és erdőtelepítés hatásának megállapítása a vízgyűjtők, a talaj és a megművelt földek vízkészletének minőségi és mennyiségi változásaira. Ebből a célból őrállomások hálózatának és kísérleti, valamint típus-vízgyűjtőknek a létesítése szükséges. 4.2 Bizonyos számú kis kísérleti ós típus-vízgyűjtőben hordalékfogók és más berendezések létesítése az emberi tevékenység folytán a növényborításban és talajban bekövetkezett változások következményeinek kvantitatív mérésére. Az így kiépített vízgyűjtők meggyorsítanák ós pontosabbá tennék a vizsgálatokat. Vizsgálatokat kellene végezni eróziós parcellákon is. 4.3 Változások az éghajlati, hidrológiai ós hidrogeológiai viszonyokban és a vízjárásban vízépítési művek létesítése és üzemben tartása következtében. Ezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával kell kidolgoznunk a Hidrológia Nemzetközi Évtizedének Magyar Nemzeti Munkatervét. A Magyar Nemzeti Munkaterv A munkaterv elkészítését nagymértékben elősegíti a magyar vízgazdálkodás tökéletes szervezeti egysége és a távlati kutatási terv, amelynek 8. sz. főfeladata a hidrológia fejlesztését is célozza. Az észlelőhálózat vonatkozásában főként a vízhozam-nyilvántartó állomások, az eső-írók és a talajnedvesség-mérő helyek szaporítása áll az előtérben. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti területei közül egy-egy dombvidéki és síkvidéki vízgyűjtőt kell a Decennium szolgálatába állítani. A kutatómunkát tekintve: mezőgazdasági vízgazdálkodásunk a talaj és a víz kölcsönhatásainak vizsgálatára, a dunai vízerőhasznosítási tervek a hordalékra és a mederalakulás törvényszerűségeire irányítják figyelmünket. Fejlesztenünk kell a hidrológiai előrejelzések teljes körét és az ehhez szükséges technikai berendezéseinket. Avégből, hogy folyóink vízgyűjtőterületének vízmérlegét pontosabban meghatározhassuk, szorosabbra kell fűznünk együttműködésünket a dunavölgyi országok vízrajzi szerveivel és a hidrológiai kutatásban érdekelt tudományos intézményeivel. Közös feladatunk volna a Kárpátmedence mélységi víztartó rétegeinek vízkészletére és vízutánpótlódására irányuló kutatómunka is. A Decennium programjának fontos pontja a kutatási eredmények közkinccsé tétele. Ez nemcsak idegen nyelvű hidrológiai kiadványaink számának jelentékeny szaporítását kívánja meg, hanem kötelességünkké teszi, hogy tanácsadókat adjunk egyes fejlődő országoknak, előadókat a Decennium keretében az UNESCO által rendezendő szemináriumoknak, szakértőket a nemzetközi program részleteinek kidolgozására alakítandó munkabizottságokba, és kivegyük részünket a különféle szimpózionok és kongresszusok munkájából. Helytállásunk érdekében meg kell erősítenünk a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidrológiai kérdésekkel foglalkozó osztályait és meg kell oldanunk — mind felső, mind középső szinten — a magyar hidrológusképzést. Ezt a célt szolgálná egy hidrológiai tanszék immár halaszthatatlan felállítása az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, amely egyben az elméleti hidrológiai kutatásnak is fellegvára lenne. THE PROGRAMME OF THE INTERNATIONAL HYDROLOGICAL DECADE Dr. techn. W. LÁSZLÓFFY Vice-Chairman of the Hungárián National Committee, UNESCO, International Hydrological Decade The article reviews the outlines of the scientific programme of the Decade on the basis of the final report of the inter-governmental experts' meeting held in UNESCO House, Paris, 7—17 April, 1964 in order to facilitate the drafting of the national programme to be elaborated on a wide scale. The particularly important tasks from Hungary's point of view and alsó the necessity of collaboration between the countries of the Danube Basin are emphasized. PROGRAMME DE LA DÉCENNIE HYDROLOGIQUE INTERNATIONALE par dr. W. LÁSZLÓFFY, vice-président administratif du Comité National Hongrois pour la Décennie-UNESCO Conformément au rapport final (UNESCO/ NS/188, de juin 1964), de la Réunion Intergouvernementale d'experts, qui s'est tenue á Paris, au siége de l'UNESCO, du 7 au 17 avril dernier, l'auteur offre uhe récapitulation du programme scientifique de la Décennie, afin de contribuer á la mise au point d'un large programme national. II souligne les táches de premier plan au point de vue de la Hongrie et insiste sur la nécessité d'une coopération entre les pays danubiens.