Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr. Ubell Károly: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezeti kérdései

443 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezeti kérdései Dr. UBELL KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa, az UNESCO-Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának titkára A Nemzetközi Hidrológiai Decennium alap­gondolatát és a program első javaslatát az amerikai hidrológusok dolgozták ki. A javaslat főbb tételeit R. L. Nace 1961. októberében ismertette először Athénben, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség szimpozionján (Ad Hoc Panel on Hydrology, A Plan for International Coopération in Hydro­logy, August 1961.) A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség azonnal magáévá tette a nagyszabású terv gondolatát, és az ügyet a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió támogatásával az Egyesült Nemzetek Okta­tási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNES­CO) elé vitte. A Szövetség ugyanis, mint társa­dalmi szerv nem alkalmas a terv lebonyolítására. Ehhez ún. kormányzati szervre van szükség, amelynek elhatározásai egyben a tagországok határozatának tekintendők. A Decennium megrendezésére tehát az UNESCO keretében kerül majd sor, de a Nemzet­közi Hidrológiai Szövetség a továbbiakban is jelen­tős szerepet fog játszani a 10 éves időszakra kiter­jedő nemzetközi tudományos együttműködésben. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szer­vezése, röviden összefoglalva, az alábbiakban ala­kult ki. Közvetlenül az athéni szimpozion után az UNESCO Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a program megvalósításának előkészítése érdeké­ben szakértői értekezletet hív össze. Időközben a nemzetközi tudományos szervezetek is foglalkoz­tak a tudományos irányelvek kialakításával és széles körű megvitatásra került sor a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió XIII. közgyűlésének keretében Berkeley-ben, 1963. augusztusában, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség választmányi ülésein. A decennium alapgondolatának, valamint a programnak kidolgozása érdekében az UNESCO három szakértői értekezletet rendezett. Mind a három Párisban, az UNESCO székházában volt. Az első alkalmával, 1962. novemberében, elő­készítő bizottság által kidolgozott munkatervet vitattak meg. Ezen az értekezleten hazánkat dr. Mosonyi Emil akadémiai levelező tag képviselte, akit az ülésszak első alelnökévé választottak. A szakértői értekezleten megvitatott munkatervet hozzászólásra megküldték az UNESCO tagállamai­nak és az egyes országokból kapott észrevételek, valamint kiegészítő javaslatok alapján az UNESCO Természettudományi Szakosztálya átdol­gozva a hidrológiai decennium tervét második szakértői értekezlet elé terjesztette. A második szakértői értekezletet 1963. májusában tartották meg. Ezen magyar kiküldött nem vett részt. Az értekezletről kiadott jelentést az UNESCO/NS/181. sz. összefoglalásában adták közre. Időközben a szakértői értekezleteken kiala­kult irányelvek és a programvázlat alapján az egyes országoknak is alkalma nyílt arra, hogy saját nemzeti programjuk vázlatát elkészítsék és az UNESCO titkárságának megküldjék. Az ismertetett előkészületek után 1964. ápri­lis 7—17. között, Párisban került sor a harmadik tanácskozásra, amelyet a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Kormány szakértői Értekezletének minő­sítettek és azzal a feladattal bíztak meg, hogy az UNESCO 1964. évi közgyűlésére tegyen végleges javaslatot a decennium célkitűzéseit, programját és a végrehajtás irányvonalát illetően. Ezen az értekezleten 57 ország szakértői, valamint 14 nemzetközi szervezet, ill. tudományos egyesület képviselői vettek részt. Hazánkat három­tagú delegáció képviselte Dr. Mosonyi Emil aka­démiai lev. tag vezetésével dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Ubell Károly vettek részt a szakértői tanács­kozáson. Az értekezlet üléseit az első ülésen meg­választott alábbi tisztikar vezette : Elnök : Volker A. (Hollandia). Alelnökök : Prof. Mosonyi E. (Magyarország) Prof. Gandolfo I. S. (Argentína) Dr.Rifai Nour-Ed-Dine (Szíria). Jegyző : Faboumy L. C. (Dahomey). A plenáris üléseken kívül három munkabizott­ság dolgozott, amelyeknek az volt a feladata, hogy a hidrológiai alapadatok gyűjtésére, a kataszterek és vízmérlegek összeállítására, valamint a hidrológiai kutatási feladatokra vonatkozó tudományos programot részletesen ki­dolgozza. A magyar delegáció létszáma lehetővé tette, hogy mindhárom munkacsoportban részt vehessen egy-egy magyar kiküldött a tudományos irányelvek kialakításában. A kormányszakértői értekezlet zárójelentésben foglalta össze a tanácskozás eredményeit (Inter­national Hydrogical Decade, Intergovernmental Meeting of Experts, Final Report, UNESCO/NS/ 188, Paris, 5 Junc 1964.). A zárójelentés hét fejezetben és négy mellék­letben ismerteti a decennium tudományos prog­ramjára, szervezetére és lebonyolítására vonat­kozó végleges tervet. Az egyes fejezetek az alábbiak : I. Bevezetés. II. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium fontosabb célkitűzései. III. A Decennium programja tartalmi ele­meinek áttekintése. IV. A Decennium programjának végrehajtá­sához szükséges alapvető munkálatok. V. A Decennium programjának végrehaj­tása. VI. Az Egyesült Nemzetek egyéb szerveze­teinek szerepe. VII. Az UNESCO 1965—1966. évre javasolt saját programja. A jelentéshez csatolt négy melléklet az alábbi: I. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium tu­dományos programjának vázlata.

Next

/
Thumbnails
Contents