Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
10. szám - Dr. Mosonyi Emil: A nemzetközi hidrológiai kutatás jelentősége
434 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. A nemzetközi hidrológiai kutatás jelentősége Dr. MOSONYI EMIL a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az UNESCO-Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának ügyvezető elnöke Ennek a kis tanulmánynak először ,,A hidrológiai kutatás nemzetközi jelentősége" címet szándékoztam adni, éspedig azért, mert a vízkészletek feltárásának és a víz földi körfolyamatának a vizsgálata már nagyon régen nemzetközi jelentőségű problémává vált. Egyes országoknak ezen a téren elért kutatási eredményeit számos esetben sikerrel tudják felhasználni más országok, — néha egymástól távoli kontinenseken is, — felszíni vagy felszínalatti vízkészleteik felderítésére. És ez a megállapítás mind a kutatási módszerek, mind a vizsgálat tételes és számszerű eredményei tekintetében helytálló. Valamely vízgyűjtőterület felszíni és felszínalatti vizeinek elhelyezkedésére, mennyiségére, lefolyására, illetve mindennemű mozgási jelenségére, pótlódására megállapított törvényszerűségekből és számszerű összefüggésekből igen értékes következtetéseket lehet levonni hasonló természeti felépítésű és klímájú más vízgyűjtőterületek hidrológiai viszonyainak a megismeréséhez. Ennek az ún. hidrológiai analógiának a felismerése, és módszereinek sikeres alkalmazása a hidrológiai tudománynak sokáig „helyhez kötött" szemléletét néhány évtizeddel ezelőtt megváltoztatta. A hidrológiai kutatás ma már nemcsak az egyedi vízgyűjtőkre, egyes vízfolyásokra, tavakra, vagy földalatti víztartó medencékre (geológiai rétegekre, rétegcsoportokra) vonatkoztatott és egymástól függetlennek tekintett helyi érvényű és empirikus jellegű természeti összefüggések feltárására szorítkozik (gondoljunk csak például a lefolyási tényezőnek a múlt században és századunk elején a különböző országokban és vízgyűjtőkre meghatározott számtalan értékelési módjára és szűk területekre érvényes számítási módszereire), hanem mindjobban kiterjeszkedik olyan általános és elméleti alapokon nyugvó kapcsolatok felderítésére is, amelyek a természeti adottságok hasonlóságának meghatározott határai között egymástól távoleső területekre is érvényeseknek bizonyulnak. A hidrológiai tudományoknak ilyen széles körű fejlődésére igen serkentőleg hatott más tudományterületek eredményeinek céltudatos felhasználása, amire újabban mind több és több példa található. A hidrológiának nagyobb területre érvényes, illetve általánosítható törvényszerűségei felismeréséhez a legtöbb segítséget ma a meteorológia, a hidrológia, a geomorfológia, a hidroméchanika, továbbá a matematikának több fejezete (a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a korrelációszámítás), a kibernetika nyújtja. \ Legújabban azonban még sokkal többről van szó, mint a hidrológia valamely helyen elért ered T ményeinek kiterjesztéséről, módszereinek általánosításáról, vagy egyszerű nemzetközi alkalmazásáról. Az utolsó évtizedekben ugyanis mindjobban nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés egészen új elméleti és kísérleti lehetőségekkel kecsegtet a hidrológiai megismerés számára. A nemzetközi tudományos együttműködés terén példamutató kezdeményezést fejtett ki a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, most már 43 éves tevékenysége során. Ennek a nemzetközi tudományos szervezetnek a sikeres munkája nyomán alakult ki az a kedvező légkör, amelyben sor kerülhet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének legújabb és bátran mondhatjuk, egyik legnagyobbszabású kezdeményezésére: a Nemzetközi Hidrológiai Decennium (vagy Dekád) megszervezésére. Ezért ezt az ismertetést már nem is annyira a hidrológiai kutatás nemzetközi jelentőségének a méltatására szánom, hanem sokkal inkább az időszerűbb és a címben megadott kérdésre, Rzciz a hidrológia törvényszerűségeinek szervezett nemzetközi kutatására kívánom fordítani a figyelmet. Ezt' célozza az UNESCO keretében 1965-ben meginduló és tízéves időszakra kidolgozott, egyeztetett kutatási terv, azaz a Nemzetközi Hidrológiai Decennium (NHD) programja. A NHD célkitűzéseinek szabatosabb és részletesebb megvilágítására később még visszatérünk, viszont elöljáróban kívánatosnak látszik néhány szóval magának a tárgyalt tudománynak, azaz a hidrológiának az értelmezésével foglalkozni. A hidrológiát a Műszaki Értelmező Szótár ,, Hidraulikai és Műszaki Hidrológia" című kötete a következőképpen definiálja : „A hidrológia tágabb értelemben az a tudomány, amely a víz teljes földi körforgásának, az ún. hidrológiai körfolyamatnak mindegyik fázisával foglalkozik, beleértve a víz összetételét és mozgási törvényeinek kutatását, a víz és környezetének kölcsönhatására, továbbá a víz és a benne élő szervezetek kölcsönhatására vonatkozó vizsgálatokat is. Ezért a tágabban értelmezett hidrológia körébe sorolják számosan a liidrokémia, az általános hidrofizika, a meteorológia, a potamológia, a limnológia, a hidrogeológia, az oceanográfia, a balneológia és a hidraulika egyes olyan fejezeteit , amelyek a szűkebben értelmezett hidrológiával határosak. Szűkebb értelemben csak a műszaki hidrológiát tekintjük hidrológiának. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hidrológia műszót nemcsak a műszaki tudományok keretében, hanem más tudományok körében is gyakran használják az illető tudomány valamely vízzel foglalkozó ágazatának a megjelölésére, éspedig országok szerint igen eltérő és a magyar gyakorlat számára néha igen szokatlan értelemben". A kérdés teljesebb áttekintése érdekében idézzük még a hidrológiai körfolyamat fogalmi meghatározását. Eszerint ,,a hidrológiai körfolyamat a víznek a Földünk felszínén a napsugárzás hőenergiája által fenntartott állandó körforgása, amelynek főbb szakaSzai : a felszíni vizek párolgása, a felhőképződés, a csapadékhullás, a víz.
