Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Dr. Vendl Anna: Újabb adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez

46 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Vendl A.: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki forrásokhoz tufa fölött települő lejtőtörmelékből. A gödör szélét andezittömbökkel és andezit kavicsokkal rakták körül. A víz hőmérséklete 1963. VIII. 14-én 13,5 C°, a levegő 24 C°. A forrás hozama a kifolyásban mintegy 5—10 l/p. A kis patakban ÉÉK-i irányban folyó víz belefolyik a DNy felől folyó kis patakba. Az összefolyástól lefelé mintegy 330 m távolságban a patak vizét a mederbe rakott kavicsos homok nyeli el. Ugyanitt a patak medrének bal oldali szélén kb. lm átmérőjű beton kútakna található. A homokban megszűrt víz a kútaknába jut. Törpe vízmű látja el a néhány házból álló (köztük egy szociális otthon) basaharci települést vízzel. Dömösi névtelen forrás A dömösi névtelen forrás a dömösi templomtól DNy-ra, a légvonalban mintegy 0,5 km-re, 140 m A. f. magasan fakad a Préposthegy (424 m A. f.) ÉÉK-i oldalában. A forrás a Mária-forrástól (nevezik Márta-forrásnak is) ÉK-re levő kis völgyben fakad lejtőtörmelékből, illetőleg amfibólandezittufából. Vízzáró kőzet a tömött amfibólandezittufa. A mintegy 1 m hosszú (a völgy irányában) s 0,75 m széles forrásmedencét a növényzet dúsan befedi. 1962. VIII. 15-én a víz hőmérséklete 12,5 C°, vízhozama 10 l/p. A víz kis patakban folyik tovább ÉÉNy-i irányban. Gyula-forrás A Gyula-forrás a Lepence-pataki Császár (Ágas)-völgyben a 402 m A. f. magas Szatyorhegy északi oldalán (4. ábra) fakad. A Lepencepataktelepről a völgyben átlagban D felé haladva jutunk a 130 m magassági ponthoz. Itt két völgy találkozik. A DNy, majd D felé, a Szatyorhegy (402 m A. f.), és az Ágashegy (479 m A. f.) Ny-i oldalán haladó völgy a Császárvölgy. Ebben felfelé haladva látható a jól feltárt konglomerátumosbreccsás andezittufa, amely a táblával megjelölt Bella szikla hatalmas, teljesen kopár sziklacsoport/. ábra. A dömösi Gyula-forrás környékének vázlatos helyszínrajza Abb. t. Schematischer Lageplan der Umgebung des Quells Gyula-forrás bei Dömös Fig. 4. Diagrammatical map oj the vicinity of the Gyula Spring at Dömös jában festői szépségű. A Bella sziklától 38 m-re felfelé (DNy felé) a völgyben, a jobb oldali kis árok alsó részében fakad a Gyula-forrás 150 m A. f. magasan a 139 magassági ponttól 900 m-re DK felé. A kis árok DDK-ÉENy-i irányú. Bal oldalában van a Gyula-forrás. Ez 1,2 m hosszú és 65 cm széles konglomerátumos andezittufa tömbjeivel kirakott medence, amelynek legnagyobb mélysége 50 cm. A medence hosszanti iránya délnyugati; a víz északkeleti végén folyik ki belőle. A forrásmedencében 1962. VIII. 15-én a víz hőmérséklete 13 C°, a levegő hőmérséklete 25 C°. A medence falazata a délnyugati részen 1,30 m a víz tükre fölött, északkelet felé alacsonyodik, a kifolyásnál egészen hiányzik. Nincs rendesen foglalva. A medence kőrakásának délnyugati legmagasabb részén egy kb. 40 cm széles, 30 cm magas és 10 cm vastag amfibolandezit-kőlap van lazán elhelyezve, amelyen a következő felirat olvasható : Gyula-forrás 1909. A forrás kifolyása sok lehullott lombot tartalmaz, ami miatt vízhozamát mérni nem lehetett. Becslés szerint a vízhozam 12—13 l/p körüli lehet. A kőlap alapján valószínű, hogy a forrást 1909 körül rendesen foglalták. A víz az andezittufa fölött települő több méter vastag lejtőtörmelékből fakad. Ivásra használják. Névtelen forrás a Gyula-forrás fölött Ugyanabban a kis árokban, a Gyula-forrástól kb. 35 m-re, a Gyula-forrás fölött 6 m magasan egy másik forrás fakad az árok kis mélyedésében. 1962. VIII. 15-én a víz hőmérséklete 16 C° (levegő 25 C°). A forrás foglalatlan. A két forrás különkülön is foglalható volna. Mindkét forrás vizét egyesítve kellene foglalni, s ez nagyobb vízmennyiséget biztosítana. Névtelen forrás a Szatyorhegy ÉK-i oldalá n A Szatyorhegy ÉK-i oldalán, a térkép szerint 190 m magasan a Lepence patak egyik bal oldali kis mellékvölgyében kis névtelen forrás fakad (4. ábra). Legjobban megközelíthető a Lepence patak völgyében. Az előbb említett 130 m A. f. ponttól a -völgyben felfelé a második kis mellékVölgyből folyik ki a forrás vize. Maga a forrás ebben a kis mellékvölgyben, közel a völgyhöz egy 2 m

2 területű bemélyedésben található a völgy alján. A terület a forrás környezetében sáros, iszapos. A forrás vizét erdei munkások isszák. A vízhozam becslés szerint 10—12 l/p. A víz hőmérséklete 1962. VIII. 15-én 13 C° (levegő 25 C°). A víz az andezittufa fölötti lejtőtörmelékből ered. A Háromforrás-völgy pilisszentkereszti forrásai A völgy patakja a Vaskapu (651 m) ÉK-i tövénél 430 m A. f. magasan ered és DK-i irányban folyik Pilisszentkereszten keresztül, a községtől DK-re levő szurdokon át. A szurdok után mint Pilis-patak folyik tovább. A völgy jobb oldalán a Vaskapu délkeleti lejtőjének alsó részén jellegzetes forráshorizont alakult ki, 380—390 m A. f. magasan. A források helyét vázlat szemlélteti. (5. ábra).