Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Dr. Vendl Anna: Újabb adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez

Vendl A.: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki forrásokhoz Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 47 <5. ábra. A pilisszentkereszti Golyvás-forrás környékének vázlatos helyszínrajza * Abb. 5. Schematischer Lageplan der Umgebung des Quells Golyvás-forrás bei Pilisszentkereszt Fig. 5. Diagrammatical map of the vicinity of the Golyvás Spring at Pilisszentkereszt Golyvás-forrás A Golyvás-forrás 385 m A. f. magasan fakad. A víz 10 cm átmérőjű vályún csorog ki. A vályú nem fogja fel az egész vízmennyiséget, mert szivárgás mellette is észlelhető. 1962. VIII. 16-án a víz hőmérséklete a vályúnál 9,4 C° (levegő 22 C°), mennyisége 10 l/p. A víz a vályúnál kissé magasabb helyen buggyan ki a felszínre, s mintegy 10 m felszíni folyás után jut a kifolyócsőbe. A víz kémiai összetétele: * (ionokban kifejezve) pH 8,8, lúgosság(W°) = 2,11, összes kem.(nk°) = 16,1, CO, keni. (nk°) - 5,9, Ca + + -•= 88,0 mg/l, Mg + + = 16,5 mg/l, Na* = 0,9 mg/l, K+ = 0,íi mg/l, Cl" = 6,24 mg/l, SO," = 45,3 mg/l, HCO," = 129,0 mg/l, NH, = 0,05 mg/l, SOr — 0,02 mg/l, NO, - = 14,0 mg/l. A kémiai összetétel arra utal, hogy bár a víz közvetlenül homokkőből folyik ki — lényegében főként dachsteini mészkőből származik. A víz az alsóoligocén homokkőből fakad az agyag határán. A földtani viszonyokat a 6. ábra szemlélteti. Lejjebb a völgyben a 362. ponttól DNy-ra mintegy 120 m-re régebben 5 névtelen kis forrás volt látható. Vízhozamuk 9 l/p körüli volt. Jelenleg * Elemző : Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztálya, Budapest. l-iV^

I Dachsteini mészkő I |;-;-;-:-;-;l Alsó o/igocén homokkő (.hárshegyi"homokkő) j^T-TTj Középsőo/igocén homokos agyag |°o°o°o°

| konglomerátumos amfibolandezittufa 6. ábra. A pilisszentkereszti Golyvás-forrás vázlatos geológiai hossz-szelvénye Abb. 6. Schematisches geologisches Profil des Quells Golyvás-forrás bei Pilisszentkereszt Fig. 6. Diagrammatical geological profilé of tlie Golyvás Spring at Pilisszentkereszt már ezek a források nem láthatók, mert környezetükbe telepített házakhoz vízvezetéken vezetik el a vizet. A források vize az alsóoligocén homokkőből fakad, éppen olyan földtani viszonyok közt, mint a Golyvás-forrás. Kinizsi-forrás Pilisszentkereszten a dobogókői műút 18. km kövétől DK felé 45 m-re majd az erdőben innen DNy felé induló ösvényen kb. 30 méterre fakad a Kinizsi-forrás (7. ábra). A víz konglomerátumos tömött amfibólandezittufából (445 m A.f.) fakad. 7. ábra. A pilisszentkereszti Kinizsi-forrás vázlatos helyszínrajza Abb. 7. Schematischer Lageplan des Quells Kinizsi-forrás bei Pilisszentkereszt Fig. 7. Diagrammatical map of the vicinity of the Kinizsi Spring at Pilisszentkereszt Vízgyűjtője konglomerátumos andezittufa és lejtőtörmelék. Az aprószemcsés tufában kisebb-nagyobb, néhol tonnányi nagyságú szürke vagy vörös amfibolandezitbombák és rapillik települnek. Helyenként főleg az aprószemcséjű tufarészletekben némi rétegződés is észlelhető. A forrás foglalt, a víz összecementezett andezittömbökből körülrakott köveken keresztül jut napvilágra, 3 db kb. 8 cm-es külső átmérőjű vascső közvetítésével. A középső cső kb. 10 cm-el hosszabban nyúlik ki, mint a 2 oldalsó egyenlő hosszú cső. A kifolyócsövek fölött az összecementezett andezittömbökre kb. 50 cm hosszú, 30 cm széles márványtábla van cementtel beerősítve, melyen a következő felírás van : Kinizsi-forrás, foglalta a Kinizsi Természetbarát Egyesület Barlangkutató szakosztálya, 1955. A foglalás nem tökéletes, mindkét oldalon kb. 5- 10 1/p-nyi szivárgás van. A forrás vízhozama 1962. IX. 24-én 80 l/p, 8,4 C° hőmérsékletű (levegő 20 C°). A víz kémiai összetétele :* pH = 7,5, lúgosságí W°) = 2,36. íisszes kem.(nk°) = 6,5, CO,kem. (nk°) = 6,6, Ca + + = 30,4 mg/l, Mg + + 9.72 mg/l. Na + = 3.4 mg/1. K* = 2,6 mg/l. Cl- = 5,55 mg/l, SO, " 15,7 mg/l, HCO," I 14.0 mg/l, NH, = 0, N0„- = 0,015 mg/l, NO, 2,0 mg/l. A nagy vízhozamú Kinizsi-forrás vize vízellátásra (gravitációsan is) felhasználható. * Elemző : 'Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztálya, Budapest. IRODALOM | 1] Bulla B. : Magyarország természeti tájai. Földrajzi Közlemények. 19(52. 3. [2] Bulla B.—Kádár L.—Kéz A. Száva-Kováts J. : Általános természeti földrajz. 1. Budapest, 1952.