Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Dr. Vendl Anna: Újabb adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez

Vendl A.: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki forrásokhoz Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 45 Az alacsonyabb forráshorizont. Ez a forrás­horizont is a Duna partján húzódik kb. a 103 m A. f.-i magasságban. A források a Pogányvár és Vác közötti partszakaszon jelentkeznek. A forrás­horizont 1,8 km hosszú. Ebben a horizontban is a talajvízduzzasztó a felsőoligocén rétegcsoport, amely itt is éppen olyan kifejló'désű, mint a felső források területén, helyenként azonban kissé agyagosabb. A Duna az óholocénben mélyebbre erodálta a felsőoligocén rétegeit, mint a felső forráshorizont területét. A források vize a felsőoligocén rétegekre települő óholocén aprókavicsos homok aljából ered, amely itt az alacsonyabb fekvésű „városi teraszt" alkotja. Ennek magassága 110—112 m A. f. A források legjobban elérhetők a Buki-szigetre vezető híd északi végénél. Itt a híd keleti oldalánál fakad a parton a foglalt Szent László-forrás. A víz vascsövön folyik ki egy kis gödörbe. 1962. augusz­tus 13.-án a víz mennyisége 6 l/p, hőmérséklete 12,2 C° (levegő 24 C°). A foglalás nem tökéletes, szivárgás is csökkenti a kifolyó víz mennyiségét. A hídtól felfelé 100 m-re vascsövön folyik ki egy másik forrás vize. 1962. augusztus 13-án a vízhozam 25 l/p, a víz hőmérséklete 11,2 C° (levegő 23 C°). A forrás környékén a felsőoligocén rétegek jó feltárásban láthatók. A dőlésirány EENy-i, dőlésszögük 12°. Tovább felfelé mintegy 100 méter­re vascsövön folyik ki egy további forrás vize. Hozama 10 l/p, hőmérséklete U,C° (levegő 23 C°) 1962. augusztus 13-án. A forrás már magasabban fakad, mint az előbbi kettő. (Átmenet az alacso­nyabban és magasabban fakadó források között.) Ez után még feljebb a parton két forrás vize folyik ki szétterülve a parton. A víz mennyisége nem mérhető. A víz olyan magasan szivárog ki, mint az előző forrásé. A Szent László-forrás mellett mintegy ] 0 m-re lefelé betoncsövön folyik ki egv következő forrás vize. A csövön kifolyó víz mennyisége 1962. VIII. 13-án 1,5 l/p, hőmérséklete 12,3 C° (levegő hőmérséklete 23 C°). Innen lefelé mintegy 10 méterre ismét víz fakad a parton. Tovább lefelé 250 majd 300 méterre ismét egy-egy forrás fakad. Vizük szétterül, foglalatla­nok. A Cigány völgy torkolata alatt mintegy 100 méterre újabb szivárgások fakadnak. Tovább lefelé körülbelül 100 méterre elég jelentős forrás található, de a víz szétterül, a forrás foglalatlan. 1962. VIII. 13-án a kifolyó víz hőmérséklete 12 C°. (Levegő kőmérséklete 23 C°.) A Dunai Cement és Mészmű a Duna partján tárolja jelentékeny kavicsszükségletét. A kavics­domboknak a Duna felőli aljából is több helyen szivárog a víz. Az itt felszínre jutó víz nyilván az egykori Buki csárda melletti terület forrásainak vize, amely most az odahordott kavicsdombokon keresztül szivárog. A szivárgó víz hőmérséklete 1962. VIII. 13-án 11—12 C°, a levegő hőmérséklete ugyanekkor 23,2 C°. Tovább ÉK felé is szivárgások észlelhetők. A két forráshorizont forrásaiból nyerhető összes víz mennyisége valószínűleg eléri a 200 l/p értéket. Megfelelő helyen telepített kutak a forrás­horizontok vizét vízellátás céljára összegyűjthet­nék. Bőszobi ,,permet-kút" Zebegény—Uj völgyből a Bőszobra vezető ország­út keleti oldalán, a Bakókúttól mintegy 550 m távolságban a Bőszobi Pusztára vivő országúttól DNy felé kiágazó dűlőút északi oldalán, az út kiágazásától mintegy 120 m-re, körülbelül 1 m 2 felületű 50—60 cm mély, mesterségesen készített gödör gyűjti össze a forrásvizet (3. ábra). Ettől északra a réten mintegy 200 méter távolságban fakad a forrás vize kb. 60—70 cm átmérőjű mélyedésben 140 m A. f. magasan. 1963. augusztus 14-én a víz hőmérséklete 16,4 C° (a levegő hőmér­séklete 25,8 C°). Foglalás nincs. Forrás PERMETKUT Bőswbi pusita felé BAKOKUT •>. -4 bőszobi Permet-kút környékének részletes helyszínrajza Abb. 3. Schematischer Lageplan der Umgebung des Quells Permet-kút bei fíöszob Fig. 3. Diagrammatical map of the vicinity oj the Permet-Well at Böszob A forrás vize közvetlenül a völgy holocén képződményeiből ered, ahová a közvetlen közel­ségben levő dombok löszéből szivárog. A lösz alatt a tortonai emelet kőzetei települnek, amelyek a lösszel szemben gyakorlatilag vízzárók. A forrás környéke főleg kelet felé erősen zsombékos, valószínűleg annak következtében, hogy több kis szivárgás fakad itt. A forrás vize déli irányban folyik s jut bele az említett gödörbe. Innen pedig kis patak alakjában folyik keleti irányban, majd ÉK felé kanyarodik és a fahíd északi oldalánál belejut a Bőszobi patakba. A gödörben összegyűlt vizet főleg permete­zésre használják, ezért „permetkútnak" is nevezik. A belőle kifolyó víz mennyisége 30 l/p körüli lehet. A forrás könnyen foglalható s az apróbb szivárgá­sok befogadásával az összes vízmennyiség lénye­gesen növelhető. Basaharci forrás A Basaharci forrás a Középhegy északi oldalán mintegy 190 m A. f. magasan a DDNy-ról ÉÉK felé húzódó mély árokban fakad. A forráshoz a basaharci településtől DNy-i irányban felfelé húzódó árokban lehet eljutni. A forrás vize az árok fenekén kb. 1 m átmérőjű és 15 cm mély gödörben fakad konglomerátumos tömött andezit-

Next

/
Thumbnails
Contents