Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Dr. Vendl Anna: Újabb adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez
44 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Vendl A.: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki forrásokhoz 16 l/p lehet, a víz hőmérséklete 13,5 C° (levegő 24 C°). A lefolyó víz kémiai összetétele : * pH = 7,8, lúgosság(W°) = 4,4, összes kem. (nk°) = 34,0, C0 3 kem. <nk°) = 12,3. C'a*+ = 104,0 mg/l, Mg + + = 84,5 mg/l, Na + = 44,5 mg/l, K + = 5,2 mg/l Cl" = 17,7 mg'l. S0,~- = 41,7 mg/l, HCO," 268,0 mg/l, XH, - 0,05 mg/l. NO, -=0,01 mg/l, XO," = 11,0 mg'l. A keleti ágban vékony kalciumkarbonátkéreg rakódik le a felsőoligocén rétegekből álló meredek (kb. 70°-os) lejtőn. Ez a leülepedett kissé zöldes sárga színű bevonat az édesvízi mészkőképződés (travertino) első anyaga. Szorosabb értelemben nem nevezhető édesvízi mészkőnek, mert kőzettéváláson (diagenezis) nem ment át. Igen valószínű, hogy ez a vékony, laza kalciumkarbonát-bevonat lemosódik, ha erősebb, hosszabban tartó esőzések következtében a forrásból több víz folyik ki. Hozzájárul ehhez még az oligocén rétegek mállása és lemosódása is. Ezt a kalciumkarbonát-bevonat.ot már mintegy 60 éve ismerjük. Schafarzik Ferenc is megemlékezett erről a váci fiatal pleisztocén terasz felépítését, részletesen ismertető közleményében [12]. Szerinte a — Boros vizsgálatai alapján — CaC0 3 kiválását főleg a Didymodon tophaceus moha közvetíti. A forrás környékén megállapítható az egész felső forráshorizont felépítése. Legalul a felszínen, közvetlenül a Duna mai lerakódásánál a felsőoligocén iszapos, néhol kissé márgás agyagos homok települ. Dőlésiránya ÉNy-i, dőlésszöge 10°. Ez a kőzet gyakorlatilag vizet át nem eresztő, szürkéskék színű, a levegővel érintkező felszínén oxidálás következtében szürkéssárga. Helyenként erősebben agyagos. Átlagos mechanikai összetétele a következő : ** Iszapolással és denziméteres vizsgálattal a vizsgált mennyiség 25,00 g ; iszapolás után fennmaradt 0,11 mm-nél nagyobb szemcsékből álló rész 0,36 g ; a leiszapolt plasztikus rész mennyisége 24,64 g. Szemcsenagyság ( 0, mm) Súly (g) egyenkint 1 összesen 0/ /o 0,00—0.11 24,64 24,64 98,6 0,11—0,15 0,20 24,84 99,4 0,15—0,22 0,06 24,90 99,6 0,22—0,32 0,04 24,94 99,8 0.32—0,62 0,04 24,98 99,9 0,62—1.15 0,02 25,00 100,0 25,00 magasságig. Legfelül kb. 12—20 m vastag lösz zárja be a rétegsort (2. ábra). Ez a terasz kelet felé is elhúzódik s Váetól északra az Ürgehegven és a Kálváriahegyen keresztül Kláraházapuszta felé terjed. Igen jó feltárásban látható a finom homok és a fölötte levő lösz a Dunai Cement és Mészmű területén. (Ezt. a feltárást Láng Sándor ismertette [6]). DNY A kőzet helyenként ősmaradványokat tartalmaz. (Glycimeris obovata Link. Turritella geinitzi Speyer, Tympanotonus margaritaceus Br.) A felsőoligocén képződményekre a vízszintes településű pleisztocén rétegek következnek, melyeknek anyaga a pleisztocén Dunából rakódott le. Legalsó részük 4—5 m vastag, homokos aprókavics, mely kitűnő vízvezető. Fölötte finom aprószemcsés öntési aprókavics — néhány cm vastag közbetelepüléssel — következik kb. 120 m A. f. * Elemző : Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztálya Budapest. ** Elemző : Szerján Béla (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet). A magasság mértéke kb Sm U ^ Fiatal pleisztocén dunai homokos kavics UW i Fiatal pleisztocén dunai homok r m Lösz ' Mai dunai hordalék (kavics, homok) 2. ábra. A váci forráshorizont vázlatos geológiai szelvénye Abb. 2. Schematisches geologisches Profil des Quellhorizonts bei Vác Fig. 2. Diagrammatical geological profilé of the spring horizon at Vác A lösz és az alatta települő folyami eredetű kőzetek vízáteresztők, a Naszál aljai talajvíz ezekben gyűlik össze a katti rétegek fölött. Ez a talajvíz a Duna felé áramlik a pleisztocén dunai meder esésének irányában s a Duna partján források alakjában jut a felszínre. Ettől a forrástól mintegy 30 m távolságban lefelé, Vác felé egy árkos bevágódásban folyik ki egy másik forrás vize. Az árkot a sűrű növényzet befedi. Tovább mintegy 50 m távolságban ismét erős szivárgás észlelhető benőtt területen. A Kompkötő-szigetre vivő gát DK-i végétől mintegy 200 m-re ÉNv felé forrás fakad kb. 1 m átmérőjű gödörben. 1962. VIII. 13-án a víz hőmérséklete 12,5 C° (levegő 26 C°). Foglalás nincs, a víz mennyisége becslés szerint 10 l/p lehet. A forrás magasabban fakad, mint az eddig említettek (kb. 110 m A. f.). Ezeket a szivárgásokat Noszky Jenő említette [7]. A Kompkötő-sziget déli végével szemben levő Pogányvölgyben a legnagyobb bemélyedésben benőtt területen -is forrás fakad. 1962. VIII. 13-án a víz hőmérséklete 13 C° (levegő 26 C°). A vízmennyisége becslés, szerint (mérni a növényzet miatt nem lehet) mintegy 15—18 l/p lehet.
