Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Dr. Mihályfalvy István: Öntözési módok növénytermesztési értékelése

412 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. ÖNTÖZÉS Öntözési módok növénytermesztési értékelése Dr. MIHÁLTPALVT I S T V A N a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében kitűzött tervfeladatok megvalósítása, valamint az öntözés hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy hazánkban a leginkább alkalmazott felületi és esőszerű öntözési mód növénytermesztési kihatásait is megvizsgáljuk. A kapott eredmények alapján lehetőség nyílik, hogy a két módszer alkalmazási feltételeire javaslatot tegyünk. Célunk továbbá, hogy az öntözött területek növelése során a tervezés és a berendezés módját illetően a tervező és üzemelő vállalatok, illetve gazdaságok részére e vonatkozásban adatokkal szolgálhassunk. A téma további feladata a különböző kultúrnövények vízszükségletének megállapítása. Ezzel egyidejűleg vizsgálni kell az öntözővíz takarékosabb felhasználásának, illetve az egyes öntözések során az eddigieknél kisebb vízmennyiségek kiadagolhatóságának lehetőségét. A kérdés állásának rövid áttekintése Az öntözési módok megválasztása gazdaságossági [5], a természeti adottságok (talaj, domborzat, víznyerés stb.) részéletes ismerete [13], folyamatos és takarékosabb vízfelhasználás [4, 8], a mezőgazdasági termelés színvonala [13] alapján történhet. Kevésbé tisztázott azonban az öntözési módoknak megválasztása termesztési szempontból. A különböző kultúrnövények vízszükségletéről és dinamikai vízigényéről, valamint az öntözés általános hatásosságáról igen sok hazai és külföldi adat áll rendelkezésre. Arra vonatkozóan azonban, hogy az egyes növények a többszöri és kisebb vízmennyiségekkel, illetve a ritkább és nagyobb vízmennyiségekkel történő vagyis a felületi, illetve az esőszerű öntözést hálálják-e meg jobban, még igen kevés a tapasztalatunk [1. 3, 7, 10, 12]. Növénytermesztési szempontból az öntözési módok megválasztásánál igen fontos kérdés, hogy a különböző módon kiadott víz hogyan hasznosul, illetve melyik módszer tudja jobban kielégíteni a növények vízigényét [6]. Frank [7] cukorrépával és kukoricával végzett barázdás és esőszerű öntözési kísérletei alapján azt a következtetést vonja le, hogy a többszöri kisebb vízadag nem jár termésnövekedéssel. Németh [11] megállapítása szerint a két módszer nem mutat jelentős eltérést a termés mennyiségében, az öntözővíz hasznosulása közel egyforma, a vízadag nagysága azonban befolyásolja a termés alakulását. Topcsejava [15] szerint a cukorrépa termesztést inkább befolyásolják az öntözés feltételei, mint az öntözés módja. Középkötött és kötött talajon a kukorica barázdás öntözése bizonyult előnyösebbnek, míg cukorrépánál kötött talajon célszerűbb barázdásan, középkötött talajon pedig esőszerűen öntözni [10]. Paprikánál az esőszerű öntözés az előnyösebb. Barázdás öntözése elsősorban középkötött és kötött talajokon ajánlható [14]. Az esőszerű ós felületi módszereknek a terméstöbbletek alapján történő összehasonlításánál a nagy vízigényű növényeknél a felületi, míg a paprikánál az esőszerű öntözés mutatkozott eredményesebbnek [9], Vörösherés-szálkásperjés keverékkel végzett öntözési mód összehasonlító kísérlet keretében az esőztető öntözési mód nem bizonyult előnyösebbnek a sávos-csörgedeztető öntözésnél. A vizsgálatok szerint esőszerű módon egy-egy alkalommal legalább 50 mm-nek megfelelő csapadék kiadagolása szükséges. Természetesen esőszerű öntözés esetében a füveskeverék többszöri öntözésre szorul, általában a kaszálások között kétszeri öntözése válik szükségessé [12]. A már meglevő adatok alapján általában egyértelmű feleletet ma még rendszerint nem adhatunk. Mindezek tisztázása igen döntő és fontos kérdés, mert a jövőbeni öntözőtelepek építése, a berendezkedés módja, valamint az esőztető berendezések további fejlesztése, számának növelése és a berendezések elhelyezése csak alapos mérlegelés, megfelelő adatok birtokában lehetséges [13]. Az eddigi kutatási eredményekből kitűnik, hogy a szántóföldi növények az öntözési mód tekintetében különösebb igényt nem támasztanak, termésük ugyanakkor minden esetben szoros összefüggést mutat a tenyészidő alatt kiadagolt öntözővíz mennyiségével és az öntözés időpontjával [2, 3, 9, 10, 12].' A kertészeti növényeknél (pl. paprika) az öntözési mód megválasztása azonban már nagyobb körültekintést igényel. Az eddigi kísérletek alapján a kertészeti növények az esőszerű öntözést általában jobban meghálálják [14]. Ezen tény szoros összefüggésben áll a kertészeti növényeknek a sekélyebb (30 cm-es) felső talajrétegben elhelyezkedő gyökérzetével. Ennek kihatásaként ezen növények számára a 0—30 cm-es szint legkedvezőbb nedvességtartalmának biztosítása az alapkövetelmény, ami leginkább az esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezenkívül a kertészeti növényeknél, nagy bruttó (20—30 000 Ft/kh) hozamuk révén, a költségesebb esőszerű öntözés gazdaságosan is alkalmazható. A kísérleti munka A téma megoldását célzó kutatómunka a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kisújszállási Telepén 1960. évben kezdődött. A kísérletek során cukorrépát, kukoricát és paprikát barázdás és esőszerű módon öntöztünk. A kísérleti terület 4 kh volt. A cukorrépával és kukoricával