Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Dr. Mihályfalvy István: Öntözési módok növénytermesztési értékelése

Mihályfalvy I.: öntözési módok értékelése Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 413 315 mm esett. Bár a tenyészidő alatt kielégítő csapadék volt, a kapásnövények számára mégsem volt elégséges, mert annak eloszlása rendkívül kedvezőtlenül alakult. Június 26—július 27 között mindössze 4 mm csapadék hullott. A kukorica é.s cukorrépa kritikus fejlődési időszaka alatt bekövetkezett egy hónapos aszállyal párosult nagy — 30- 32 C°-os - meleg az öntözetlen növények fejlődését és terméseredményét rendkívül károsan befolyásolta, míg az öntözés hatékonyságát erősen lerontotta. bevetett bruttó terület 1,5—1,5 kh, a parcellák bruttó területe 160 öl

2, a paprika bruttó területe pedig 800 öl

2, míg az egyes parcelláké 80 öl

2 volt. A kukoricát és cukorrépát 3—3 (barázdásan ós csőszerűén öntözött, illetve öntözetlen). míg a paprikát kétféle (barázdásan és esőszerűen öntözött) módon kezeltük. A/, utóbbinál öntözetlen kezelés azért nem volt, mert a helyi gyakorlati tapasztalatok alapján a paprika öntözés nélküli termesztése sikertelen. V talaj jellemzése A kísérleti terület talaja erősen kötött réti talaj, szürke agyagon. A felső 30 cm-es (.4-szint) réteg fekete zsírosfényű agyag, felszíne poliéderes. A 31—60 cm-es rétegben (/?,-szint) a gleyesedés jelentkezik és vasfoltok találhatók. 60— 73 cm között (S

2-szint) a talaj szürkés-fekete színű, poliéderes, erősen kötött és tömött, gleyes és vasborsós agyag. 73 122 cm mélységben (C-szint) sárga és szürkés-barna színű, erősen kötött és tömött gleyes és mészkiválásos agyag van. Az ,,A" szint Arany-féle kötöttsége 65, pH értéke 6,8, míg a ,,B" szinté 62, illetve 7,2. A művelt réteg (0—30 cm-es szint) 5-órás kapilláris vízemelése 130 mm, a 30—50 cm-es szinté 94 mm. Öntözése és művelése tehát nagy szakértelmet és hozzáértést kíván. Az időjárás Az 1959—60-as gazdasági évben a 30 éves átlagnál (508) 92 mm-rel, a tenyészidő alatt pedig 79 mm-rel esett kevesebb csapadék. A tenyészidő alatti csapadék eloszlása a négy kísérleti év közül ebben az évben alakult a legkedvezőbben. Külön meg kell említenünk a június és augusztus havi magas levegő-hőmérsékletet (20,5, illetve 21,4 C° havi közép), ami a növények vízfogyasztására jelentős mértékben kihatott. Az 1960—6l-es gazdasági évben a 30 éves átlagnál kereken 60 mm-rel esett kevesebb csapadék. Bár a tenyészidő alatti csapadék mennyisége megközelítette a 30 éves átlagot, augusztus és szeptember hónapokban számottevő csapadék (6,0, illetve 1,7 mm) nem volt. A tenyészidő alatti levegő hőmérséklet a megelőző évinél kedvezőbben alakult. Ebben az évben az átlagosnál csak augusztus hó volt melegebb, amikor is a maximum megközelítette a 37 C°-ot. Az 1961 —62-os gazdasági évben mindössze 349 mm csapadék volt, melyből a tenyészidő alatt csupán 1 73 mm hullott. A négy év közül az 1962-es kimondottan aszályos jellegű volt. Külön meg kell említenünk ezen kevés csapadéknak is rendkívül rossz eloszlását. Május, június és augusztus hónapokban mindössze 20 mm körüli csapadék esett. A hőmérséklet alakulása különösen augusztusban (a havi középérték 23,5 C°) vált kedvezőtlenné. A havi csapadékmennyiség és a magas hőmérséklet igén alacsony relatív levegő-páratartalommal párosult, amelyek együttesen ilyen mértékben talán még egy ébven sem támasztották alá az öntözés szükségességét. Az 1962—63-as gazdasági évben 634 mm csapadék hullott, "melyből a tenyészidő alatt Talaj ni űvelés, trágyázás A kísérleti növények az 1960. és 1962. évben istállótrágyázott talajba kerültek. Ezenkívül még 200 kg/kh szuperfoszfátot és 100 kg/kli pétisót is adagoltunk a talajba. Az 1961. és 1963. évben pétisóból és szuperfoszfátból kat. holdanként 200 -200 kg-ot, míg a répa alá még100 kg/kh kálisót is adagoltunk. Az őszi mélyszántást az 1961. év kivételével elvégeztük. Ekkor a korai esőzések beköszöntésemiatt maradt el. Az 1961. évben a tavaszi szántásra csak III. 28-án kerülhetett sor. Az őszi mélyszántás, hiányát legjobban a cukorrépa érezte meg, mert kis termése mellett a gyökérzete is erősen elágazó volt. A tavaszi talajmunka fogasolással kezdődött. Ezt követően simítózást- végeztünk. Az 1961. év kivételével egyéb talajmunkára nem volt szükségÉkkor azonban még tárcsázás is szükséges volt, amit fogas és henger követett. A barázdákat a 0—30 cm-es talajszint nedves ségállapotának figyelembevételével készítettük cl. Amikor ebben a talajrétegben a szántóföldi vízkapacitás az 50—60%-ot megközelítette, húztuk ki a barázdákat. A paprika számára a barázdákat azonban már az ültetés előtt kialakítottuk. A vízfogyasztás folyamatának követése, illetve az öntözési időpontok helyes megállapítása céljából a talaj nedvességtartalmának megállapításához a mintákat 1960-ban naponta, míg a későbbi években kétnaponként vettük. A talajmintákat a 0—50 cm-es mélységen belül a 0—5, 5—10, 10—20, 20—30, 30—40 ós 40—50 cm-es szintekből szedtük. A vetés előtt, valamint a betakarítás után a mintavétel mélység^ 100 cm alatt volt. A vetéskor észlelt vízkészletet a tenyész idő alatti csapadék mennyiségéhez és az adagolt öntözővízhez hozzáadtuk, míg a betakarításkor visszamaradt vízkészletet levontuk. A napi 5 mm-nél kisebb csapadékot azonban figyelmen kívül hagytuk, nem vett ük számításba. Az öntözővíz szükséglet pontos adagolása céljából 5—10 cm-enként megállapítottuk a talaj szabadföldi vízkapacitását és térfogatsúlyát is. Az említett laboratóriumi és szabadföldi vizsgála tok alapján az egyes szintek vízforgalma, és az esetenként adagolandó vízmennyiség is megállapíthatóvá vált. A kísérleti növények agrotechnikája 1. Cukorrépa A kísérletben BETA POLY l-es fajtát használtunk, amelyet minden év április első felében vetettünk el. Az esőszerűen öntözött és a öntözét-