Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
9. szám - Somogyi Miklós–Lenkey Tibor: Az 1963. szeptemberi gyömrői rendkívüli felhőszakadás
Somogyi M.—Lenkey T.: A gyömrői felhőszakadás Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 401 <J=d> Vízmosás szakadóportja fí Kő bukó .700 Arok szelvényezése - - Víz útja szakadás elölt Viz útja szakadás után 8. ábra. A bajvölgyi hordalékfogó gát <Pueypa 8. HanocoyOepmcueamuian őumóü y Eaüsejiöb Fig. S. The bed-load retaining stmcture at Bajvölgy így az itt levonuló árhullám is viszonylag a legnagyobb volt. A víz a néhány km 2 vízgyűjtő területű patak völgyében teljes szélességében (70- 100 m) folyt. Mélysége elérte a 2,5—3,0 m-t. Nyomokból megállapíthatóan a sebesség helyenként meghaladta a 2 m/sec-ot. Több épületet és egy vasbeton ellenfalas vastartós hidat összedöntött, valamint átszakította az Űjszászi vasútvonalat. A vasbeton ellenfalas híd összeomlásának közvetlen oka az elégtelen alapozási mélység és a rövid szárnyfalbekötés. Az árhullám a híd korlátjáig emelkedett és így megkerülte az ellenfalat. Az Alsó-Tápió is elöntötte teljes völgyét. Megrongálta valamennyi keresztező útját. A hidak ellenfalait kisebb-nagyobb mértékben körülmosta és több dűlőúti hídon kívül összedöntött egy műúti vasbeton hidat is. A viszonylag hordalék mentes víz Tápióság és a torkolat között a homokba beágyazott medret igen erősen megrongálta. (Az egyébként 3—4 m fenékszélességű meder helyenként 50 m-re is kibővült.) A Vízügyi Igazgatóságnak már évek óta nagy problémát okoz ez a laza homokba ágyazott meder. Érdekességként megemlítjük, hogy az e szakaszon kimosás következtében összedőlt vasbeton híd roncsai 196'3 szeptember óta 1/2 év alatt kb. 1 m-t süllyedtek. A csapadék góca a Rákos patak vízgyűjtő területének középső szakaszát érintette, azonban a gödöllői halastavak töltései mégis átszakadtak. Ennek oka majdnem kizárólag az árapasztók hiánya volt. A 9 tóegység közül 7 völgyzárógátas rendszerű, amelyből csak egynek volt árapasztója (9. ábra). Az árhullám teljes szélességben elöntötte a völgyet és megrongálta a Hatvani vasútvonal két hídját. Az oldalvölgyekből lezúduló hordalék pedig megbénította a vasúti forgalmat. A Főváros területén 250 lakóház került víz alá a völgyben. 3. Hidrológia Az előző pontokban a csapadékot mint meteorológiai jelenséget vizsgáltuk, majd ismertettük a lezúduló víz okozta kártételeket. Az alábbiakban a vízfolyások közül az Alsó- és FelsőTápión lefolyó vízmennyiségekkel foglalkozunk. A levonuló vízmennyiségek meghatározásánál igen kevés tapasztalati adatból tudtunk kiindulni. Az árhullám éjszaka vonult le, így közvetlen vízhozammérésre lehetőség nem volt. Zavartalan keresztszelvény is nehezen volt található, mert az ár utakat, épületeket öntött el. A/, egyes szelvényekben átfolyó vízmennyiségek meghatározásának menetét esak néhány jellemző esetről ismertetjük, a többi szelvényre esak az eredményeket közöljük. 31. A maximális árvizmennyiség meghatározása a) a Bélamajori hordalékfogó gátnál A gát három bukóaknájának, valamint átereszének vízszállítóképessége telt (gátkoronáig) tározótér esetén 7,2 m 3/see (dr. Zsuffa István:
