Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízgazdálkodásának hibái

40 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Bolberilz K.: Ipartelepek vízgazdálkodásának hibái egyik műszakban csak egy-egy alkalommal —• az öblítő kádban az átfolyó víz 3/4"-os csövön át éjjel-nappal, szünet nélkül folyt. A találékonyság hiányának kell betudnunk azt, hogy a mátrai ércelőkészítő üzemben a tehergépkocsikat az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló, magasra felnyomandó drága vízzel mosták a telepen, holott a kocsik állandóan lejártak Gyöngyösre, ahol a mosást lényegesen olcsóbb vízzel lehetett volna végezni. A helytelen üzemi gyakorlat nemegyszer súlyos egészségi kockázatot jelenthet. A Békéscsabai Pamutszövőgyárban a szövőműhely levegőjének nedvesítésére szennyezett Körös-vizet fecskendeztek a gyártási helyiségekbe. A galvanizáló üzemekben általános gyakorlat, hogy a kádak töltését közvetlenül az ivóvízvezetéki csapról, a kád fenekéig vezető gumicsövön át végzik. Ez a megoldás rendkívül veszélyes, mert a galvanizálókban előszeretettel használják a városi ivóvizet és így visszaszíváskor mérgező anyagokat tartalmazó szennyvíz, esetleg ciánsó kerülhet a központi vízvezetékbe. Különösen veszélyes ez a helyzet, ha a gyár magas helyen fekszik. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban is csak azért nem keletkezett komolyabb baj, mert a gyár a hálózat végen, alacsony helyen fekszik. Hasonló megoldás volt a Szombathelyi Óra-, Motorkerékpár javító és Nikkelező KTSZ-nc\ és számos más galvanizáló üzemben. Azt, hogy milyen körültekintéssel kell figyelemmel kísérni ezt a kérdést, legjobban bizonyítja az, hogy a MÁVAG felületnemesítő üzemében egy látogatás alkalmával az egyik munkásnő kiemelte a ciános galvanizáló fürdőből a belelógó gumicsövet és ebből ivott, mondván, hogy ott jön a jó ivóvíz. A kivitelezés hibái Számos hiba és különösen sok vízpazarlás jelentkezik a gyakorlatban a helytelen kivitelezés miatt. Ezek a hibák természetesen a legváltozatosabbak lehetnek, de minden esetben gondolkodásra késztetnek. Békéscsabán, a baromfifeldolgozó üzemben a csöves hűtőt a szokásos módon az épületek tetején helyezték el. Avégett, hogy a hűtőcsöveket a légkör okozta korróziótól megóvják, azokat két réteg míniummal, két réteg olajfestékkel és két réteg lakkal vonták be. Elképzelhető, hogy ez a hatszoros, rossz hővezető festékréteg mily mértékben rontotta a hűtés hatásfokát. A nagytétényi sertéshizlalda udvarán olyan csapokat szereltek fel, melyeket nem lehetett vízteleníteni. Ennek következtében a téli hónapokban, a fagyveszély elkerülése végett, éjjel-nappal csurgatták a vizet. Komló városában és üzemeiben a rossz minőségű vízvezetéki szerelvények miatt az összes csap éveken át éjjel-nappal, nem csepegett, hanem csorgott. A vízfogyasztás ezáltal az indokoltnak legalább duplájára növekedett. Ugyancsak itt egy újítás révén a WC-ék víztartályába úszóként kiégett villanykörtéket szereltek fel, melyek természetesen rövidesen eltörtek és a víz a WC-ben állandóan folyt. Dunaújvárosban a Szalmacellulózgyár építéséhez ivóvizet használtak (ugyanakkor, amikor a városban komoly vízhiány volt), holott közvetlenül mellettük haladt a Vasgyár ipari vízvezetéke, melynek vize ugyanolyan jól megfelelt volna. Egy Duna-tengerjáró hajónkon a szennyvízvezetéket az ivóvíztartályon vezették át. Feltehető, hogy szivárgás révén szennyvíz jutott a tartályba, mert valahányszor a tartály vizét fogyasztották, a hajó személyzeténél panaszok jelentkeztek. Hasonló helytelen kivitelezést láttunk a Magyar Vegyiművek rákoskeresztúri telepén, ahol az ivóvízvezeték két fúrt kútjának nyomócsövét az iparvágány töltése alatti átereszben, a szennyvizet szállító betoncső fenekére fektették. Ugyanitt a vasúti fővonal- alatti átvezetés helyén a gyárba vezető ipari vízvezeték egy részét a szennyvizet szállító csatornaszakaszba fektették. Az üzemeltetés terén észlelt hibák Ezek is rendszerint vízpazarlásban nyilvánulnak meg, avagy egészségügyi veszélyt jelentenek. Komlón, a Kossuth aknánál évekkel ezelőtt új, bővizű forrás fakadását jelentették. A vizsgálat rövidesen kiderítette, hogy a forrás csőrepedéstől eredt, melyet a helyi szakemberek nem vettek észre, mert fogalmuk sem volt róla, hogy a szóbanforgó helyen vízvezetéki cső van. Az Jnotai Erőmű, mikor még csak fél teljesítőképességgel dolgozott, a szükséges napi 15 000 m

3 víz helyett 21 000 m

3-t fogyasztott, mert a vízmű már készen volt, és az üzemi emberek természetesnek találták, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiséget teljes egészében elfogyasszák. Az Orion Televíziógyár galvanizáló műhelyében többek között ezüstözést is végeznek. Bár ezüstözés a három műszak közül csak a két nappali műszakban történt — mindIIibák az ellenőrzés hiánya következtében A vízfelhasználás állandó figyelemmel kísérésére nemcsak azért van szükség, mert ezáltal hibákat fedezhetünk fel, hanem azért is, mert az ellenőrzés hiánya kimondottan bátorítólag hat és pazarlásra késztet. Ezen túlmenően az ellenőrzés elmaradása nem egyszer egészségügyi károkhoz és súlyos kimenetelű balesetekhez vezet. Az ellenőrzés elmaradása okozta azt, hogy a Csepeli Papírgyárban a talajba jutó szulfitos szennyvíz a 3—400 m-re levő kutak vizét beszennyezte. Ugyancsak észre kellett volna venni az ellenőrzések során az Egyesült Izzó telepén levő egyik üzemben, hogy a galvanizáló ciános szennyvizét összekapcsolták a molibdénsav gyártás meleg savas szennyvizeivel, ami súlyos következményekhez vezetett. A Ganz Árammérő gyárat, midőn a Fővárosi Csatornázási Művek a közelfekvő csatornaszakaszt tisztította, felkérték, hogy a kérdéses időpontban ne engedjen ciános szennyvizet a csatornába. Ennek ellenére a tisztítási munkák végzésekor ciánhidrogén volt a csatorna levegőterében kimutatható. Pécsett, a Petőfi akna munkásfürdőjéhez szennyezett hűtővizet használtak — mert az meleg volt — a szénfúrásnál a fúrók hűtésére viszont ivóvizet használtak. Egyik gyógyszergyárunkban új mélyfúrású kút üzembe helyezése