Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Németh László: A mecseki perm antiklinális repedésvizei

Németh L.: A mecseki perm repedésvizei Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 359 Vizieszimrgas Intetniv vizesért Mérsékelt vizcsere © Felszínhez közeli sűrű repeóéshálázat (?) Tektonikai zónák sűrű repedéshólózata 0 Ritka repedéshálózat a, vízfelszín magas helyzete b, Vízfelszín mély helyzete 2. ábra. Összefüggő repedésvizek a perm-időszaki homokkövekben és konglomerátumokban <t>ueypa 2. CemanHue Mejtcdy coöoü eodbi e mpeufüHax necianuKoe u KOHZAOMepamoe nepMcicoeo nepuoda Abb. 2. Zusammenhángende Spaltwásser in den Sandsteinen und Konglomeraten der Perm-Periode A repedéshálózat homokköveken belüli vízvezető vagy az aleurolitokon belüli nem vízvezető voltából következik, hogy az összefüggő repedésvizek övében a földre hullott légköri csapadék nagyobb hányada szivárog be, mint a réteges repedésvizek övében, minthogy ezeknek az utóbbinak a" felszínét nagy részben a nem vízvezető repedéshálózatú aleurolitok takarják s a víz ezekbe nem szivárog be, hanem a felszínen lefolyik. A beszivárgás mértékét mutatják a források vízhozamai is. Az összefüggő repedésvizek övében a repedésforrások állandóak és nagyobb vízhozamúak, a réteges repedésvizek zónájában a repedésforrások kisebb vízhozamúak és időszakosak. Az antiklinális repedésforrásainak megjelenési formái a legváltozatosabbak lehetnek, mégis az összefüggő repedésvizek övében a leggyakoribbak a töréses tektonikai vonalból, a felszínhez közeli sűrű repedéshálózattal átszőtt öv és az alatta levő ritka repedéshálózatú szelvény határán kilépő források. A réteges repedésvizek övében leggyakoribb a homokkövek és aleurolitok határán kilépő repedésforrás, hiszen a homokkövek repedésvizeinek az aleurolit a vízzárója. 3. Az antiklinális harmadik hidrogeológiai egységének tekintjük a tisztán aleurolitokból felépített rétegcsoport [Pei] területét 1. ábra, ahol vízmozgás a rétegcsoporton belül nincs (a rétegcsoport repedéshálózata teljesen vízzáró). A víz3. ábra. Réteges repedésvizek a homokkövekből — konglomerátumokból és aleurolitokból felépített rétegcsoportokban Queypa 3. CAOucmoe pacn0A03tcenue eodbt e mpeufunax nAacmoe, CAaeaeMbix U3 necHannuKoe, KomAOMepamoe u aAeypoAumoe Abb. 3. Schichtige Spaltwásser in den aus Sandsteinen — Konglomeraten und Aleurolite aufgebauten Schichtengruppen záró aleurolitösszlet feletti lösz és ártéri hordalékok talajvizet tárolnak. Boda község ennek a rétegcsoportnak a területére esik, a község vízellátását az aleurolitok fölött a lösz alján kilépő forrásvizek biztosítják, de magából a rétegcsoportból kilépő forrást nem ismerünk. Az antiklinális hidroizohipszás felépítése Valamely vízrendszer hidroizohipszás térképe akkor állítható elő, ha a vizet vezető pórusok, karsztos üregek, a mi esetünkben pedig a repedések között a hidraulikai összefüggés fennáll. Az antiklinális összefüggő repedésvizeinek övében ezek a feltételek biztosítottak. Ezt bizonyítja pl. a földalatti vágatok hajtása, vagy fúrások szivattyúzása, amikor is összefüggő depresszió alakul ki, és a depresszióba eső összes repedés víztelenítődik. Az irodalom ismerteti a repedezett kőzetekben előforduló vízfajtákat [11]. A víztelenítődés fogalmán természetesen csak a gravitációs víznek a repedésekből való kiürülését értjük. A réteges repedésvizek zónájának hidroizohipszás felépítését nem vizsgáljuk, mivel több réteges településű repedésvízrendszerrel van dolgunk, s ezek egymással nincsenek összefüggésben. Ezeknek a réteges repedésvízrendszereknek külön-külön lehetne csak vizsgálni a hidroizohipszás térképét, de a réteges repedésvizek övének területére nem adható meg olyan hidroizohipszás felépítés, amely érvényes lenne minden egyes vízrendszerre. Az antiklinális harmadik hidrogeológiai egységén, az aleurolit rétegcsoport területén, mivel a rétegcsoportban vízmozgás nincs, hidroizohipszák létezésére nem gondolhatunk. Lehetne vizsgálni azonban a rétegcsoport feletti löszben és ártéri hordalékban mozgó talajvizek hidroizohipszás viszonyait, de ez most nem célunk, mivel részletesen csak a perm időszaki képződményeket átjáró földalatti vizekkel foglalkozunk. Az összefüggő rcpedésvizek zónáján belül azonban adott időpontban észlelt vízszintek abszolút magassága alapján meg lehet szerkeszteni a repedésvizek izohipszáit (4. ábra).