Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Németh László: A mecseki perm antiklinális repedésvizei

Németh L.: A mecseki perm repedésvizei Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 357 Repedésvíz az a víztípus, amely vízzáró, összeálló tömör kőzetek repedéseiben mozog. A perm képződmények kivétel nélkül vízzáróak. A repedésmentes homokkövek, konglomerátumok vízáteresztőképességi együtthatója k = 10 9 cm/sec nagyságrendűnek adódott változó víznyomás mellett végzett laboratóriumi kísérleteink alapján. Az aleurolitok vizáteresztő-képességi együtthatója még ennél is kisebbre tehető. A perm homokkövek hézagtérfogata Vincze János geológus vizsgálatai szerint 5,8—2,6% közötti értékre tehető. Az aleurolitok hézagtérfogata valószínűleg még ezeknél az értékeknél is kisebb. Megállapítható tehát, hogy a perm időszaki képződmények gyakorlatilag vízzáróknak minősíthetők, s bennük gyakorlatilag és szemmel érzékelhető vízmozgás rétegekhez kötötten nincs, az antiklinálison belül víz csak a repedésekben mozog. A perm antiklinális hidrogeológiai felosztása A képződmények hidrogeológiai értékelése alapján a perm antiklinális hidrogeológiailag három részre osztható. A következőkben ennek a három hidrogeológiai értékelése <popMaifuü nepMa e eopax Mete>c Formation des Perms im Mecsek-Oebirge résznek ismertetjük részletesen a hidrogeológiai viszonyait. 1. A homokkövekből, konglomerátumokból felépített rétegcsoportok (1. táblázat, Pe\, Pe\, Pe\, Pe3, Pei) területére az összefüggő repedéshálózatban kialakuló vízmozgás a jellemző, minthogy a merev homokköveket átszelő repedések egymást metszik és általában vízáteresztők. Ezeknek a homokköveknek, konglomerátumoknak repedezettségét függőleges irányban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy azok felszínhez közeli részében sűrűbb a repedéshálózat, mint mélyebben. A felszínhez közeli részükben a homokkövek és konglomerátumok repedéshálózata olyan sűrű is lehet, hogy azok a réteglapmenti elválásokra lapjával elhelyezett negyed, fél és egész téglanagyságú darabokra esnek szét, a repedéseket pedig a homokkövek málladéka tölti ki. Sőt a felszínt teljesen elmállott homokkövekből-konglomerátumokból felépített törmelék is takarhatja. Ezeknek a képződményeknek azért sűrűbb a felszínhez közeli övükben a repedéshálózata, mert a mélyreható repedések mellett a felszínhez 1. táblázat A rétegcsoportra jellemző forrástípus A vetők vízáteresztőképessége a rótegcsoportokon belül Az egész rétegcsoport jellemzése vízáteresztőkópessóg szempontjából Talajvíz-viszonyok a rótegesoport területén Repedés — forrás Vízáteresztők (a vízáteresztőképesség a mélységgel csökken) Vízáteresztők, mert a rétegcsoportokat vízáteresztő repedéshálózat járja át Mivel a rétegcsoportok vízáteresztők, a felettük levő lösz és patakhordalék talajvizet nem tárol Gyér vízhozamú repedésforrás Vízzáróak Rótegdőlésre merőlegesen vízzáró, a homokkő és kong. rétegek mentén közel vízszintes irányban a rep. hálózat vízáteresztő A talajvízképződés feltótelei adva vannak a vízzáró rótegcsoportok felett levő löszben ós patakhordalókban Nincs Vízzáróak Vízzáró, mert a repedéshálózat vízzáró A talajvízképződés feltótelei adva vannak a vízzáró rótegcsoportok felett levő löszben ós patakhordalókban Gyér vízhozamú repedósforrás Vízzáróak Rótegdőlésre merőlegesen vízzáró, közel vízszintesen a homokkövek rep. hálózata vízáteresztő A talajvízképződés feltótelei adva vannak a vízzáró rótegcsoportok felett levő löszben ós patakhordalókban Repedésforrás Vízáteresztők (a vízáteresztőképesség a mélységgel csökken) Vízáteresztő, mert a repedóshálózata vízáteresztő Mivel a rétegcsoport vízáteresztő, a felette levő lösz és patakhordalék talajvizet nem tárol