Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
8. szám - Könyvismertetés
346 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Kósáné, Füzessi I.: A hótakaró vízkészlete 3 URALKODO SZÉLIRÁNY o o Kb 50 m 3. ábra. A hósűrüségmérés mintavételi helyei ahol F = a vizsgált teljes terület, ^min = a legkisebb vízegyenérték, F í t F„. . . F n a h„ h„. . . h n vízegyenértóket jelölő egymás utáni izohiétákkal határolt területek nagysága, és a — h 2 — h 1 = h 3 — h„ = ... = hn— h n—i azizohiéták közti vízegyenérték-különbség. A számítás eredményét a hótérképen egy összegben, millió m 3-ben közöljük (4. ábra), és megadjuk a hótakaró által tárolt vízkészletben az előző jelentés kiadása óta eltelt hét alatt bekövetkezett változást is. Reméljük, hogy a hótérkép kiadása hasznos kiegészítője lesz az eddigi vízrajzi és meteorológiai tájékoztatásnak. 4. ábra. A hó vízegyenértékei az 1964. jan. 27-i állapot szerint IRODALOM / 1. Fisar, G.—Gabter, H.—P/eifer, F.: Über Vergleichsmessnngen mit verschiedenen Schneesondentypen auf dem Fichtelberg. Zeitschrift für Meteorologie. Band 16. Heft tl/12. 2. Kéri Menyhért: Magyarország hőviszonyai. (Az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványa.) Magyarország éghajlata. 7. sz. Buda-pest, 1952. 3. Salamin Pál: A hóolvadasból származó belvízmennyiségek. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1956. 3. 4. Salamin Pál: Vízháztartási vizsgálatok. Mérnök Továbbképző Intézeti Jegyzet, Budapest, 1954. 5. Scserbakova L. F.: A hótakaró megfigyelésének javításáról. Meteorol. i. Gidrol. 1962 1. Köny vism ertetés A ,,Vodni Hospodáfstvi" 1963. második félévi számainak tartalmából A Csehszlovákiában havonta megjelenő „Vodni Hospodáfstvi" című folyóirat 1963. második félévi hat füzete a már szokásos gazdag tartalommal ós szép kiállításban került az olvasók kezébe. A cikkek tárgykörét tekintve arra következtethetünk, hogy szomszédaink továbbra is különös gondot fordítanak vizeik tisztaságának védelmére. A szennyvíztisztítással kapcsolatos eredményes kutató, tervező és kivitelező tevékenységről tanúskodnak a folyóirat említett füzeteiben található tanulmányok és ismertetések. V. Veselij a radioaktív szennyeződésű vizek hatástalanításával ; F. Halámek és ő. Nedorost a rothasztómedencék fűtésével ; J. Hruska és Z. Urbánková a plzeni kórház szennyvíztisztító telepének terveivel ; J. Ruzióka a felszíni vizek radioaktív szennyezettségével, J. Málék és A. Fadrus a levegőztetőmedencék hatásosságával, V. Maéek a kokszgyártásnál keletkező szennyvizekkel, K. Heidler és J. Nősek a gyapjúmosáskor keletkező szennyvizek tisztításával, J. Koéouiková a Tbc kórházak szennyvizeivel, A. Biliková a Poprád folyó vízének minőségével O. Bogatyrev az új kémiai termékek előállítása során keletkező szennyvizekkel foglalkozó cikket közöl. E. Derková a vizek sótalanításával, K. Louda a vízszintes szűröcsöves kutakkal, A. Stérbová a Ruíin tározó vízminőségének előrejelzésével foglalkozik. Vízgazdálkodási feladatoknak számológépek alkalmazásával történő megoldásáról és a feladatok programozásáról ír a 6. számban V. Hálek ós M. Nóvák. Ennek folytatásaképpen V. Hálek a következő számban a tározórendszerek energetikai és vízgazdálkodási feladatainak digitális számológép segítségével való részletes megoldását ismerteti. Lecsapolórendszerek méretezésével foglalkozik P. Dvorák. Több kísérleti telepen végzett mérés alapján különféle talajnemekre vonatkozóan megállapította a legkedvezőbb lecsapolóvezeték mélységét és azoknak egymástól való legkedvezőbb távolságát. Az öntözéssel kapcsolatos közlemények közül A. Kubarevnek a permetező öntözőberendezések gazdaságossági kérdéseivel és az öntözőtelepek csővezetékeinek vízveszteségeivel foglalkozó tanulmánya emelhető ki. M. Bilik egy Ostrava környéki földgát építéséről P. Hornt) a jégrobbantásról, U. Érben a szivattyútelepek gazdaságosságáról, V. PlecháS a Nyitra és a Zsitva alsó szakaszának szabályozásáról, J. Lazar a kőgátak építéséről ír a mi szempontunkból is érdekes tanulmányt. Ivicsics Ferenc Bélteky Lajos: A mélységi vízkészletszámítás problémái Magyarországon. Mérnöki Továbbképző Intézet, 4241. sz. kiadvány. 1964. (46 old., 2 ábra, 9 írod. hivatk). Az ívóvízzel való helyes gazdálkodás igényei ma már szükségessé teszik a régen „kiapadhatatlannak" tekintett vízkincs helytelen kitermelésétől származó káros következmények elleni hatékony beavatkozásokat. Ehhez azonban a vízkészleteket és azok fajtáit is ismernünk kell. A mélységi vízkészletek számbavételére és osztályozására vonatkozóan még nem alakult ki egységes álláspont, s nemcsak a számítási metodika, hanem egyes alapfogalmak is tisztázatlanok. Bélteky Lajos rövid összeállítása a KOST tagállamainak kutatási igényeire is tekintettel röviden bemutatja a Szovjetunióbeli vízkészletezés helyzetét és kialakult elméletét, valamint gyakorlatát, majd sorra veszi a regionális vízkészletezés és vízkészlet számítás legfontosabb gyakorlati kérdéseit, most már hazánk területére vonatkozó érvénnyel. Helyszínrajzi mellékletben tünteti fel hidrogeológiai tájegységenként hazánk víztartó rétegeinek vastagságát a felső 500 m-en belül. Ezt követően a földalatti vízkészletek nyilvántartásának kérdéseivel foglalkozik, végül javaslatot tesz á hazai vízkészletezés területén kívánatos teendőkre vonatkozólag. A kiadvány — szűkre szabott terjedelme ellenére — korszerű megvilágításban tárgyal számos igen jelentős vízkószletezési kérdést, s ott, ahol a megoldás még vitatott, hasznos útmutatással szolgál a vita eldöntéséhez. Vágás István Hőfokomban tárolt vízkészlet [mm J Vízkészlet• 3114 millióm 1 vízkészlet csökkenése: 427 millióm'
