Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Muszkalay László–Starosolszky Ödön: A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon

Muszkalay L.— Starosolszky ö.: A szél hatása a. Balatonon Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 341 víz hely változásának mértékére jellemző a tihanyi szorosban mért áramlási sebesség, amit az ábrán ugyancsak feltüntettünk cm/s-ban kifejezve. (Ezek az értékek a billenőlapok szögelfordulásából számított közelítő sebességértékek.) Az 5. ábrán hossz- és keresztirányú összetett kilendülésre közlünk példát. Az Alsóörs és Siófok, Akaii és Szemes, Badacsony és Fonyód átellenes mércék vízállás idősorát összehasonlítva láthatjuk, hogy a keresztirányú kilendülésnek induló, vagyis a mércepárokon ellentétes értelmű elmozdulás után hosszirányú kilendülésbe megy át a felszín változása. A hosszantartó, erősen változó erősségű északi szél hatására igen lassan csillapodó keresztlengések erősen befolyásolják a vízállás idősorok alakulását. A hosszirányú kilendülés csomópontja ebben az esetben Szemes környékén volt. A Tihanynál észlelt áramlás a Szemes és Tihany közt előálló vízszintkülönbség hatására elég jelentős. A gyorsan következő vízállásváltozások hatására az áramlás sebessége is meglehetősen változó. A szél irányán és nagyságán kívül ebben az esetben közöljük a Szemesnél mért hullámok amplitúdójának időbeli változását is. A vízállás idősorokban a nagy hossz- és keresztirányú kilendüléseken kívül sokfajta, közelítőleg periodikus lengést is megfigyelhetünk. Ezek nagysága, periódusa és csillapodása a mérceállomás környezetétől, a meder méreteitől, alakjától, a szél erősségétől, irányától és időbeli lefolyásától függően alakul. Különböző helyeken, különböző körülmények közt a lengési idő 24 óra és 10 perc között változik. Például Szemesen több napon keresztül 5 órás lengések mutatkoznak és időnként néhány órán keresztül 10 perces, 20—30 cm-es amplitúdójú lengés is keletkezik (6. ábra). A kilendülések és lengések egyaránt általános és helyi áramlásokat hoznak létre. Ezek nagysága, iránya a széltől, a vízfelület pillanatnyi esésviszonyaitól és a mederalakulattól függően igen változó. A legjelentősebb áramlás a tihanyi szűkületben figyelhető meg, ahol a jellegzetes terepalakulat hatására jelentős helyi vízszintkülönbség állhat elő, hossz- és keresztirányú kilendülések esetén egyaránt. A lengési csomópont változatos elhelyezkedésének és a különböző kilendülések szuperponálódásának lehetősége az áramlás igen sokféle időbeli lefolyását okozza. Ugyanakkor a sebességvektor iránya csaknem minden esetben azonos és csak az értelme változik, miközben Kenese, illetve Keszthely felé irányul. A mérőállás helyén az áramlási sebesség eddig mért legnagyobb értéke meghaladta az 1 m/s-ot. A sebesség ezt az értéket elég gyakran megközelíti viszonylag kis mértékű kilendülésnél is, ha a víztükörnek Tihany és Szemes közt helyi esése van. Az áramlás időbeli alakulására keresztirányú kilendülésnél a 4. ábrán, összetett kilendülésnél pedig az 5. ábrán közlünk példát. A kisebb helyi áramlások közül a Zala torkolata környéki áramlásokat vizsgáltuk. Ezek nagysága 0,20 m/s nagyságrendű, iránya pedig a széltől és a keszthelyi vízállásváltozástól függően igen 6. ábra. Rövid lengésidejű lengés Balatonszemesnél <Puaypa 6. Kojieöanue c MÜAUM nepuodoM epeMenu y BaAamonceMeut .4 bb. 6. Schwingung bei Balatonszemes mit kurzer Sc.hwingungs-Dauer S