Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Babos Zoltán: Az 1958. évi mátrai szélsőséges csapadék és nagyvízhozamai

Babos Z.: Az 1958. évi szélsőséges mátrai csapadék Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. 301 haladta a déli oldalon kimutathatókat. Míg a fellépett nagycsapadékok közül az északi oldaliaknak mintegy 21%-a korlátozódott magára az előtérre, addig a déli oldaliaknak átlag 60%-a csak a Mátra előtere felett jelentkezett és a hegység gerincét viszonylag kis csapadék mennyiséggel terhelte. A Mátra-vidék szélsőségekre hajlamos csapadék viszonyainak ezek a jellegzetességei az időszakos és állandó jellegű patakok vízjárási viszonyaira is rányomják bélyegüket. A gerincvonulatot környező legmeredekebb övezetből lerohanó áradat az előtérbe hatolva egyre kevesebb hozzáfolyó csapadékvizet kap, az árhullámok viszonylag gyorsan ellapulnak. A csapadékviszonyok főbb vonásainak vázolása után áttérek magára a rendkívüli méretű csapadékhalmozódást hozó 1958. VI. 11—13-i. háromnapos szélsőséges esőzésre. A nagycsapadék általában már VI. 10-én este kezdődött, de az esőmennyiség csak egyes helyeken érte el a 4—5 mm-t, ezért ezt az előesőzést az alábbi táblázatba nem vettem be. Maga a nagycsapadék VI. 11— 12-én szinte egész napon át szünet nélkül, változó hevességgel verte a vízgyűjtőt, majd elcsendesedve VI. 13-án szakadozott és erősen mérséklődött utóesőzésbe ment át, délután pedig általában teljesen megszűnt. A nagycsapadék méreteinek jellemzésére egyrészt a 100 mm-t meghaladó egynapi csapadékú észlelőhelyek, másrészt a hegység előterében fekvő mérőhelykoszorú ténylegesen mért adatait a következő táblázatban foglaltam össze (3. táblázat). 3. táblázat VI. 11. VI. 12. VI. 13. Összes. csapadék mm-ben Kékestető 161 127 18 306 Galyatető 130 115 25 270 Somhegy 128 127 13 268 Disznókő 112 126 12 250 Mátraszentimre .... 123 112 14 249 Mátraháza 124 109 10 243 Mátraszentlászló . . . 103 89 21 213 Parádsasvár 102 77 13 192 Mátraverebély 24 32 1 57 Nemti 35 32 1 68 Parádfürdő 72 79 12 163 Sirok 51 59 4 114 Verpelót 36 48 16 100 Kápolna 44 47 3 94 Visonta 41 53 2 96 Gyöngyös 29 44 5 78 Gyöngyöspata 28 23 1 52 Pásztó 20 17 2 39 A hivatalos meteorológiai elemzés szerint ez a háromnapos rendkívüli nagycsapadék egy erős és tartós veszteglő időjárási front következménye volt, amely megfelelő légnyomási helyzettel, valamint elegendően nagy és folyton pótlódó vízgőztartalommal is párosult. A nagycsapadékot megelőző mintegy 40 napos időszak országos viszonylatban nagyon csapadékszegény volt. A májusi és június első harmadára is kiterjedő nagy szárazságot az alábbi mátrai május havi csapadékösszegek jellemzik (4. táblázat). 4. táblázat Pásztó 17 mm Mátraverebély 16 mm Mátranovák 18 mm Parádsasvár 21 mm Parádfürdő 31 mm Kékes 27 mm Galyatető 22 mm Kápolna 16 mm Gyöngyös 12 mm Gyöngyöspata 7 mm A vízgyűjtőterület talajállapota a hetek óta tartó aszályos időjárás következtében a növényzettel nem, vagy csak gyéren fedett területeken általában erősen cserepesedő, repedezett volt annyira, hogy sok helyen ez még a rendkívüli méretű nagycsapadék után is észlelhető maradt. Ez a körülmény a lefolyási tényező szempontjából különösen figyelemre méltó. A csapadék nagy tömegét adó VI. 11—12-i kétnapos esőzés összegezett eredményét és a Mátra vidékén való eloszlását az 1. ábra esővonalai tüntetik fel. Erről megállapítva a kétnapos rendkívüli csapadékhalmozódás esőterületének kiterjedése (5. táblázat): 5. táblázat 100 mm-nél nagyobb 48 órás csapadékot kapott 408 km

2 150 mm-nél nagyobb 48 órás csapadékot kapott 109 km

2 200 mm-nél nagyobb 48 órás csapadékot kapott 42 km

2 250 mm-nél nagyobb 48 órás csapadékot kapott 4 km

2 Ezt a megosztást a nagycsapadék egy-egy napjára vizsgálva : VI. 11-én 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott 443 km

2 100 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott 61 km

3 150 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott 0,4 km

2 VI. 12-én 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott 520 km

2 100 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott 50 km

2 150 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot kapott — km

2 A csapadéktérkép alapján megállapítható, hogy a szélsőséges esőzés gócterülete a Mátra legmagasabb fekvésű, mintegy 15 km

2 kiterjedésű középső részét foglalta el, melynek szélén a csapadék általában már felére mérséklődött. A meredek oldalakat követő, egyre menedékesebb lejtőkön a csapadék tovább csökkent és az északikeleti-déli oldalon 80—90, a nyugati oldalon 30— 50 mm-re zsugorodott össze. Az esőterület áttekintése főbb vonásokban már választ ad arra a kérdésre, hogy a Mátra-vidék vízfolyásainál a szélsőséges csapadékhalmozódás milyen hatást váltott ki. A Zagyvát és a Mátra délnyugati oldaláról levonuló patakokat kiemelkedőbb árhullám aligha terhelte, viszont a Mátrát északkelet-keleti oldalán körülölelő Tarna és mellékvizei rendkívüli méretű árhullámokat vezethettek le. Az állami vízmércék észlelései igazolják ezt az általános képet. A háromnapos szélsőséges csapadékhalmozódás hatására keletkezett árhul-