Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
7. szám - Domokos Miklós: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése
292 Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. Domokos M.: A vízgazdálkodási mérleg néhány kérdése IV. A vízmérleg gyakorlati összeállítása A hazai vízmérlegszerkesztés gyakorlati módszertanából — terjedelmi kötöttségek miatt — teljességre törekvő összefoglalás helyett inkább csak kiragadott gondolatokat adunk. Az elméleti felépítés gyakorlati alkalmazásáról áttekintő képet a példaként bemutatott 1. táblázat nyújt. A) Vízkészlet Valamely vízgazdálkodási egység hasznosítható vízkészletének összetevőit célszerű két részre osztanunk : a természetes vízkészletre és a többi összetevőre. (A felosztásnak jelenleg csak a felszíni vízkészlet esetében van jelentősége). A hasznosítható vízkészlet — amely általában nem mérhető, hanem fiktív mennyiség — a Kt természetes vízkészlet és az (általában vegyes előjelű) K y egyéb összetevők algebrai összege. — A tanulmány III. részében szereplő K(t) vízkészletidősor helyébe tehát a hasznosítható vízkészlet Kn(t) = K t(t) + E K v(t) idősort, ill. az egyik jellemző értékei helyébe a másik jellemző értékeit kell helyettesítenünk. A gyakorlatban a K v(t) függvényeket — az I(t) függvényhez hasonlóan — sok esetben igen durva közelítéssel, a Ati részidőszakokon belül állandóknak tekintjük (K V i = tconst.). így valamely Ati-n belül a hasznosítható vízkészlet d tartósságú Kn^) értékei : K {h\ = Kf + ZK V. ahol SKv —- feltételezésünk szerint — állandó, tehát elegendő a természetes vízkészlet tartóssági feldolgozását elvégeznünk. Természetesnek nevezzük (egyéb meghatározásának módjától függetlenül) valamely vízgazdálkodási egység vízkészletének azt a részét, amely az egységen akkor és úgy lenne, ha rajta (és a vele vízrajzilag kapcsolatos egységeken) egyetlen vízhasználat sem működnék. Magyarország 1960. évi Tabelle 1. Representative Wasserbilanz TVK-egység (folyó) A) FELSZÍNI VIZEK I. VÍZKÉSZLET Kilépő vízhozamok ^85% C -O o |a p S 0 3 H 15-SÍ? G JZ O Belépő vízhozamok tío 03 XJ •2 C •SgsS G ja Redukált természetes vízkészlet a a M haszn. része C o 03 8.2.2 IZ3 > > B > 1. Északdunántúli 2. Délnyugatdunántúli 3. Balatoni 4. Déldunántúli . . . Dráva—Mura . . 5. Keletdunántúli 6. Középdunavidéki 7. Alsódunavidéki Duna Dunavölgy összesen 8. Középtisza- és Mátravidéki . . . 9. Alsótiszavidéki 10. Északmagyarországi 27,76 2,02 1,44 1,81 375,00 4,22 1,38 0,50 1415,00 11. Tiszántúli 12. Körösvidéki 13. Felsőtiszavidéki Tisza Tiszavölgy összesen .. Magyarország összesen 0,80 50,90 25,22 0,60 7,80 27,81 196,00 10,03 0,81 0,73 0,55 187,00 2,13 0,39 0,24 1100,00 9 0,21 25,50 8,70 0,18 3,52 11,40 77,20 0,35® 1,70' 0,75® 33,99 0,60 10 112,53 0,19® 0,43' 0,26 8 12,82 0,18 10 49,33 17,73 1,05 0,71 1,26 186.73 1.60 0,99 0,26 293,83 504,16 0,59 25.40 16,52 0,42 3,86 16.41 55,60 118,80 622,96" 1,93" 1,93 1,93 17,73 1,05 0,71 1,26 186,73 1,60 0,99 0,26 293,83 0,22 0,03 1,50 0,18 504,16 1,93 0,59 25.40 16,52 0,42 1,93 16.41 55,60 0,02 0,20 0,08 1,30 116,87 1,60 621,03 3,53 5,01 0,36 0,25 1,19 . 0,01 1,92 0,15 0,02 31,18 + 5,19 — 5,19 22,96 1.44 2,46 2.45 186,74 3,52 1,14 5,65 319,82 40,09 1,27 0,67 9,64 0,45 0,51 0,26 0,65 23,45 63,54 546,18 + 2,83 —11,60 + 29,55 —11,28 + 11,28 —11,60 + 23,20 —32,38 4,71 26,27 14,64 19,14 15,02 5,07 57,07 141,92 688,10 0,06 0,06 0,02 0,16 0,18 Megjegyzések: 1. A számításbavett tározók a következők : 1. TVK-egység : 2. TVK-egység: 3. TVK-egység : 7. TVK-egység : 8. TVK-egység : 9. TVK-egység : 10. TVK-egység : 12. TVK-egység : 1,45 0,24 0,18 0,40 0,01 0,18 0,08 17,16 19,70 0,94 0,30 9,10 0,02 0,46 0,15 10,74 21,71 0,24 41,41 Bokodi tározó és Tatai Nagy tó. Kisebb tározók. A Balaton tározóhatása. Rihai tó. Bélapátfalvi, Recski és Salgótarjáni tározó. Kelebiai halastavak. Hámori tó. Medertározás a Hármas-Körös békésszentandrási bögéjében. 2. A hasznosítás nélküli bányavizek mennyisége külön is szerepel a táblázat B/II. Bányászat rovatában. 3. A városi vízművekből kielégített ipari vízigényekkel együtt. 4. Az itt feltüntetett mennyiségeken túl az ivó- és ipari vízellátásban is felhasználnak bányavizet, éspedig az 1. TVK-egységen 0,45 m'/s-ot, a 4. TVK-egységen 0,11 m'/s-ot és a 8. TVK-egységen 0,16 m'/s-ot, összesen 0,72 m 3/s-ot. Az ország összes bányavízkiemelése 1960-ban tehát 3,75 + 0.72 = 4,47 m 3/s. 5. A tényleges igények 0,35-szeresei. 6. A Hévíz—Páhoki főcsatorna vízhozamai. 7. A 2. és a 4. TVK-egység Dráva—Mura-rendszerhez tartozó vízfolyásainak vízhozamai (0,78 + 0,92 = 1,70, ill. 0,17 + 0,26 = 0,43 m?/s). 8. A Kapós vízhozamai.
