Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Domokos Miklós: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése

Domokos M.: A vízgazdálkodási mérleg néhány ké'rdése Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. 293 A természetes vízkészlet ezért kultúrterületeken általában — legalábbis elvileg — közvetlenül nem mérhető, hanem csupán a vízkészletet érintő műszaki beavatkozások elképzelt megszüntetésével rekonstruálható, elméleti érték. A hasznosítható vízkészlet többi összetevői a természetes vízkészletet az emberi tevékenység hatásaként gyarapító vagy csökkentő vízhozamok. Figyelembevételük szükségessége a következő megfontolások alapján látható be. a) A természetes vízkészletnek nem teljes egészével gazdálkodhatunk, hanem bizonyos részét a biológiailag szükséges élővízforgalom számára, valamint a vízgazdálkodás egyéb tevékenységei (hajózás, üdültetés stb.) számára fenn kell tartanunk. b) Az ember műszaki-gazdasági tevékenysége általában nemcsak a vízigényeket határozza meg, hanem — sokszor céltudatosan (pl. tározással, átvezetéssel) — megváltoztatja a természetes vízkészletet vagy eloszlását is. c) Bizonyos vízgazdálkodási egység vízmérlege nem lehet független az őt környező egységek vízmérlegétől. Akárhogy határozzuk meg ugyanis valamely vízgazdálkodási egység természetes vízkészletét, az illető egységen nem mindig gazdálkodunk ezzel és csak ezzel: sokszor idegen egységek vízkészletének egy részét is a vizsgált egységen használhatjuk fel, viszont máskor a vizsgált egység készletének egy részét át kell adnunk idegen egységeknek, ill. fenn kell tartanunk az azokon előirányzott fejlesztések számára. 1. Felszíni vízkészlet. Valamely vízgazdálkodási egység természetes felszíni vízkészlete az egység határain kilépő és az oda belépő vízfolyások egyidejű vízhozamai összegének különbsége. A meghatározás előnye nyilvánvaló : igen egyszerű és minthogy minden természetes vízkészletet az eredetének helyén tart nyilván, jól áttekinthető rendszert ad. Kitűnik belőle az is, hogy miért célszerű a felszíni vízgazdálkodási egységeket vízgyűjtőhatárokkal határeprezeatatív vízmérlege m'/s-ban j. táblázat LJngarns im Jahre 1960 (m

3/s) B) FELSZÍN ALATTI VIZEK II. VÍZIGÉNYEK III. VÍZMÉRLEG I. HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLET II. VÍZIGÉNYEK III. VÍZMÉRLEG Öntözés Halgazdaság A TO A> N 50 T o TC <U 09 « N 1 Elméleti kihasználtság % Parti szűrésű víz Talajvíz Karsztvíz Rétegvíz Összesen % 0) > •3 6 N -O > m a « N NO SS S SS m •n O N =0 o Összesen Vízfelesleg Elméleti kihasználtság, % 1,12 0,18 2,75 20,21 15 4,75 14,00 3,06 9,50 31,31 1,11 1,50 2,12 0,15 4,88 26,43 12 0,34 0,28 0,86 0,58 4 0,01 2,00 4,91 6,92 0,10 0,17 0,01 0,28 6,64 60 0,56 0,16 0,96 1,50 5 0,30 2,14 1,48 3,92 0,16 0,02 — — 0,18 3,74 39 0,22 0,69 1,31 1.14 8 0,05 3,35 0,48 8,27 12,15 0,61 0,30 0,03 — 0,94 11,21 54 — — 0,01 186,73 0 5,36 — — — 5,36 — — — — — 5,36 0 1,34 0,59 2,11 1,41 25 — 1,60 2,17 4,88 8,65 0,27 1,40 0,47 0,01 2,15 3,33 6,50 60 0,24 0,05 0.37 0,77 65 0,06 2,40 0,48 2,24 5,18 0,64 2,45 — 0,24 2,15 3,33 1,85 32 5,56 0,09 5,65 — 3 — 4,60 — 8,36 12,96 0,10 0,04 — 0,29 0,43 12,53 100 1,30 0,04 18,50 301,32 12 62,20 — — — 62,20 7,63 — — 0,02 7,65 54,55 6 10,68 2,08 32,52 513,66 13 72,43 28,25 8,33 39,64 148,65 10,62 5,88 2,62 0,72 19,84 128,81 6 3,60 0,17 4,71 13 0,14 1,80 9,07 11,01 0,41 0,70 0,09 0,28 1,48 9,53 100 3,67 0,35 4,35 21.92 13 0,03 0,50 — 8,77 9,30 0,61 0,47 — 0,09 1,19 8,11 17 1,10 0,03 10,25 4,39 15 2,00 4,70 3,00 4,81 14,51 0,84 0,23 1,04 0,04 2,15 12,36 70 17,84 1,28 19,14 8 0,95 6,91 7,86 0,48 0,15 0.63 7,23 100 14,25 0,31 15,02 — 7 0,01 0,50 — 3,00 3,51 0,09 0,10 — 0,07 0,26 3,25 100 0,55 0,02 0,72 4,35 3 0,96 3,90 — 6,75 11,61 0,22 0,14 — — 0,36 11,25 14 46,15 0,02 57,07 — 0 0,75 — — — 0,75 — — — — — 0,75 100 87,16 2,21 111,26 30,66 10 3,89 12,35 3,00 39,31 58,55 2,65 1,81 1,13 0,48 6,07 52,48 79 97,84 4,29 143,78 544,32 12 76,32 40,60 11,33 78,95 207,20 13,27 7,69 3,75 1,20 25,91 181,29 21 9. Nem 0,75-Q

I

Oo%, hanem a dunai hajózás fenntartásához szükséges vízhozam. 10. A Berettyó vízhozamai. 11. Az 1960-ban üzemelő romániai öntözések becsült vízkészleteivonása. 12. A Tisza átvesz a 10. és 13. TVK-egység vízkészletéből 11,6 + 11,6 = 23,2 m

J/s-ot. Átad a 8. TVK-egységnek 2,8 m'/s-ot, a 11. TVKegységnek ( azaz a Tiszalöki rendszernek) 29,6 m

3/s-ot. A 11. TVK-egység ebből 11,3 ra

s/s-ot továbbad a 12. TVK-egységnek (Körösvölgy). 13. Ellenőrzés : a vízgazdálkodási egységek redukált természetes vízkészleteinek összege = Magyarország redukált természetes felszíni vízkészlete : QS5% 0,™-Q,oo% Qred Duna 1415,00 1100,00* 315,00 Balaton 2,34 1,18 1,16 Dráva—Mura 375,00 187,00 188,00 Tisza 196,00 77,20 118,80 Magyarország 1988,34 1365,38 622,96