Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Horváth Imre: Néhány megjegyzés a szennyvíztechnológiai kutatás módszereiről

282 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Horváth 1.: Néhány megjegyzés a szenny víztechnológiai kutatásról 5. E fenti vizsgálati módszereknek dialektikus egysége és különbözősége a kutatónak támpontot nyújthat egyrészt a helyes kérdésfelvetésben, a problémák csoportosításában, másrészt az eredmények helyes rendszerezésében és értékelésében. HOZZÁSZÓLÁSOK Benedek Pál: A módszertannal kapcsolatban megállapítható, hogyha valaha szükséges volt a különböző helyen és ugyanazon célért dolgozó szakemberek összefogása, akkor ez a szennyvíztisztítási kutatás és kísérlet. Az élővizek tisztántartására vonatkozó kormányprogram megvalósítása lehetetlen kellő felkészültséggel végzett kísérleti előkészítés nélkül. Javasolom tehát, hogy hozzunk létre munkaközösséget, melynek feladata a szóbanforgó módszertani kérdések kidolgozása. A módszertan kidolgozásával kapcsolatban ketté kell választani az elméleti és az alkalmazott kutatási feladatokat. Az elméleti vonatkozású témákat már eleve úgy kell megválasztani, hogy a KGST államokon belüli együttműködés létrejöhessen és felmérve lehetőségeinket, csak egy-egy szűk területre szabad azt korlátozni. Az alkalmazott kutatásnál, tehát főleg a tervezést megelőző kísérleteknél viszont a következők szerint kellene a módszertant megállapítani: 1. Mikor, milyen mélységű kísérletre van szükség, tehát lombik, kisminta, félüzemi, vagy üzemi méretűre-e? Szem előtt kell itt tartani, hogy legtöbb esetben egy magasabbrendű kísérletet egy alacsonyabbrendű megvalósítása alapján tudunk csak szakszerűen előkészíteni. 2. Az egyes kísérlettípusok sajátos módszertanát mérnöki, vegyészi, biológusi és — hangsúlyozottan — matematikai szempontból egyaránt rögzíteni kell, tehát a feladatot legalább minden fenti szakág egy-egy képviselőjéből álló bizottság együttesen dolgozná ki. Ez a módszertan természetesen nemcsak alkalmazott kutatásra, hanem elméletire is vonatkozhat. Számunkra azonban jelenleg az élet által felvetett sürgős feladatok megoldása az első és elméleti síkon egyelőre túlnyomóan a külföld eredményeire leszünk még utalva. Ezek figyelemmel kísérése és közkinccsé tétele viszont ugyancsak nem lebecsülendő feladat. Másik javaslatom tehát az, hogy ha a fenti célra létrehozott bizottság, vagy munkaközösség a módszertant kidolgozta, áttérhetne egy új feladatkör ellátására, nevezetesen a külföldi kutatási eredmények irodalmi és helyszíni (pl. konferenciákon való részvétel) tanulmányozására, közreadására. Hock Béla: A mérési eredmények értékelésével kapcsolatos megjegyzések : A hazai tervezőintézeti és kutatóintézeti gyakorlatban a mért szennyvíztechnológiai (vízmenynyiségi és vízminőségi) adatokat képviselő idősorokat táblázatokban szokás közölni, a számtani átlagokkal együtt. Az így kapott átlagok szolgálnak új telepek tervezésének, meglévő telepek ellenőrzésének, illetve kísérleti eredmények értékelésének alapjául. Ez a táblázatos közlés kétségtelenül nagyon hasznos, azonban három okból nem elégíthet ki minden igényt: 1. Nem elég szemléletes. 2. Egy idősornak egy számértékkel — a számtani középpel — való helyettesítése téves következtetések levonására adhat alkalmat és nem képviseli az átlagos érték tartósságát. 3. Nem ad tájékoztatást a mérési eredmények jövőbeni megismétlődésének várható alakulásáról. Az 1. pont alatti hátrányon az idősor grafikus ábrázolásával segíthetünk. így a mérési eredmények időbeli változása áttekinthetővé válik. A 2. pont alatt említettekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy valamely idősornak egyetlen adattal történő jellemzése eleve nem adhat hű képet a folyamat időbeli lefolyásáról. A különböző középértékek között a számtani átlagnak ráadásul meg van az a rossz tulajdonsága, hogy értékét egy-egy kiugró mérési eredmény nagyon érzékenyen befolyásolja. Nyilvánvalóan a csak egyszer előforduló kiugróan magas érték miatt kiadódó számtani közép nem fogadható el, a tervezés vagy ellenőrzés kiinduló adataként és kísérleti eredmény értékelési alapja sem lehet. A számtani középnél sokkal többet mondana számunkra a mérési eredmények statisztikus feldolgozása, illetve ennek első lépcsőjeként a tartóssági és gyakorisági diagram megszerkesztése (1. ábra). Az adatok ilyen feldolgozása ráadásul kiküszöbölné a 3. pont alatt említett hiányosságot is, vagyis kellő számú mérési adat esetében tájékoztatna a mérési eredmények jövőben történő bekövetkezésének lehetőségétől. így módot nyújtana arra, hogy a technológiai számítások ne kizárólag a mérési adatok számtani közepe, hanem egy gondosan megválasztott tartóssághoz tartozó érték figyelembevételével történjenek. BOjJg/m'J /M/7/7-H BiaJgM 5500 5000 1,500 4000 3500 30002500 20001500 1000 500 0 Ü 1 2 3 4 5 6 Gyakorisig [óra] 1. ábra A gyakorisági- és tartóssági diagrammal kapcsolatban utalunk arra, hogy ez teljesen analóg a hidrológiai statisztikából ismert és a vízállási adatok feldolgozásánál használt fogalmakkal. 2 4 6 8 tO 12 14 16 18 20 22 24 Tartósság [óra]