Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: A növényi mikroszervezetek gyűjtése és vizsgálata halastavakban

278 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Dr. Hortobágyi T.: A növényi mikroszervezetek gyűjtése és vizsgálata különböző méretű kamrákban leülepített planktont számlálunk. Ha több mikroszervezet él a vízben, kisebb kamrát használunk, ha kevesebb, úgy a nagyobbakat. A kamrák alját fedőlemez vékonyságú üveglap alkotja. Az ülepített anyagot fordított mikroszkópba helyezzük, vagyis a fedőlemez vékonyságú aljzatra leülepedett szervezeteket az alatta elhelyezkedő tárgylencsékkel és szemlencsékkel felnagyítva vizsgáljuk. A megvilágítás felülről történik. Ezzel az eljárással a legnagyobb nagyítást is használhatjuk, tehát a legkisebb szervezetek pontos felismerése és megszámlálása lehetővé válik. Az Utermöhl-féle szedimentációs technika minden módszer felett álló nagy előnye, hogy nem igényli a vizsgálandó anyag sűrítését, ezzel sok hibaforrás elkerülhető. Egyszeri ülepítéssel a cönozis eredeti összetételét vizsgálhatjuk. Az eljárás hátránya, hogy különleges mikroszkópot igényel. Kisebb szervezetek számlálására alkalmas a haemocytometer is. Mivel az algák közvetlenül és közvetve, mint a legfontosabb haltáplálék, állatok eledele, egyaránt jelentősek a halak életében, ezért meg kell állapítanunk azon hazai algákat, amelyek előnyösek, illetve hátrányosak halaink fejlődésére. A halastavak, valamint azok táplálóvizében élő növényi mikroszervezetek minőségi és mennyiségi analízise mind tudományos, mind gyakorlati szempontból nagyon jelentős. A táplálóvízzel a halastavakba került élőlények más környezetbe kerülnek ; ősszel a halastavakról a vizet leengedik, a külső tényezők szélsőségesen megváltoznak, szelektálóan hatnak a szervezetekre, illetve erősen kihatnak e nagyon érzékenyen reagáló növényekre. Gyakorlati vonatkozásban pedig már régtől ismert az algák nagy szerepe a halak táplálkozásában. A lambdaszint szervezetei hatnak valamennyi többi táplálkozási, helyesebben energiaszint lényeire. A halastavak algaegyütteseinek ismeretében sikeresebben vihető keresztül a trágyázás ós a takarmányozás, gyorsabban és eredményesebben fokozható a halhozam. Vizsgálataink eredményessége pedig döntően a helyes gyűjtési ós vizsgálati módszerektől függ. IRODALOM [1] Hortobágyi Tibor: Üj eljárás a quantitatív vizsgálatokban. (Noveau procédé dans les analyses quantitatives hydrobiologiques.) — Hidrológiai Közi. 29/3—4. 'Budapest. 1949, 99. [2] Hortobágyi Tibor : Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata. — (Zeitgemásse systematische und zönologische Untersuchung der Algen.) — Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 2, Budapest. 1954, 227—234. [3], Hortobágyi Tibor : Két új eljárás a mikroszervezetek quantitativ vizsgálatának megkönnyítésére. Botanikai Közlemények, 46/3—4. Budapest, 1956, 301. [4]. Hortobágyi Tibor: Algaegyüttesek grafikus ábrázolása. — Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 2. Eger, 1956, 594—602. [5]. Hortobágyi Tibor: Mikroszervezetek vizsgálata hálóval gyűjtött és merített minták alapján. Hidrológiai Közlöny, 42/2. Budapest, 1962, 162—171 [6]. Pálmer, 0. M. : Algae in Water Supplies. — Cincinnati, Ohio, 1959, I—VIII, 1—88. [7]. Philipose, M. T. : Freshwater Phytoplankton of Inland Fisheries. — Reprinted from the Proceedings of the Symposium on Algology, Delhi, 1959, 272—291. [8]. Utermöhl, H. : Zur Vervollkommung der quantitativen Phytoplankton — Methodik. Intern. Verein. für theoret. und angew. Limnologia. 9. Stuttgart, 1958. 1—38. Einsammlung und Untersuchung von PÍIanzen-Mikroorganismen in Fisehteichen Dr. T. Hortobágyi, Doktor der biologischen Wissenschaften Die Pflanzenmikroorganismen in Fisehteichen können praktiseh mit den Algen gleichgestellt werden, da in Fisehteichen die Zahl der farblosen Pflanzen im Vergleich zu den chlorophyllhaltigen verschwindend klein ist. Wahrend auf der Erdscholle die grossen Blütenpflanzen assimilieren, sind es in den Gewássern die kleinen Algen, die die Strahlungsenergie auffangen. Deshalb sind sie für das Leben der Gewásser von grosser Bedeutung. Mit den Untersuchungen beginnen wir an der leblosen Umgebung, da die Lebewesen des Biotops nur nach deren gründlicher Kenntnis richtig gedeutet werden können. Uber die Lebewesen können wir nur anhand von richtig durchgeführten Einsammlungen ein treues Bild erbalten. Mehrere Vergleichsuntersuchungen wiesen darauf hin, dass die mit dem Planktonsieb durchgeführten Einsammlungen ein Zerrbild des quantitativen und qualitativen Zustands der Mikroorganismen geben. Die Lebewelt eines Wasserbiotops kann nur anhand der Untersuchung von Schöpfproben erkannt werden. Einsammlungen mit Sieben sind nur dann gerechtfertigt, wenn es sich darum handelt, mehrere noch mikroskopische Organismen, jedoch grösserer Art in einer grösseren Individienzahl als in den natürlichen Vorkommen einzusammeln. Die Halfte des eingesammelten Materials wird in einer zweiprozentigen Formalinlösung konserviert und diese Proben sollen im Dunkeln aufbewahrt werden, damit die farbigen Organismen in geringerem Mass abbleichen. Die fixierten Proben sind für die genauen qualitativen und quantitativen Untersuchungen erforderlich, wahrend mit Hilfe des lebenden Materials die Organismen genauer bestimmt werden können, da ja ihre Lebensfunktionen beobachtet werden können. Die quantitative und qualitative Zusammensetzung des lebenden Materials kann, auf Einwirkung der ganz unterschiedlichen Umgebung, háufig schon innerhalb 1—2 Stunden wesentliche Veránderungen erfahren. Die Mikroorganismen werden entweder durch Abkl&rung oder durch Zentrifugieren eingedichtet. Es sollen vone snöglicsht viellen Stellen Wesserproben proben entnommen werden. Wenn möglich, soll man aus den Fisehteichen von der Oberfláche bis zum Grund vollstándige Wassersáulen entnehmen. Entnimmt man solche Wassersáulen an mehreren Orten und homogenisiert man diese, dann bekommt man ein Bild über die Mikrolebewelt des ganzen Fischteiehes. Für die Probeentnahmen sind ruhige, windfreie Tage am besten geeignet. Von der Auffüllung der Fischteiehe bis zum Abfischen, sollen womöglichst wöchentlich Proben eingesammelt werden. Zum vollstándigen Bild gehört auch die Kenntnis der im austrocknenden Seebett lebenden und der sessilen Organismen. Die Bestimmungen werden bis zu den Formen gehend durchgeführt, da die genauen Bestimmungen nicht nur von wirtschaftlicher Bedeutung sind, sondern weil in vielen Falién die in geringer Zahl vorkommenden oder die sich nicht mehr vermehrenden Organismen Hinweise über die im Leben des Teiches voraussichtlichen Anderungen geben können. Die Mikroorganismen sind sehr empfindliche Bioindikatoren. Die Ergebnisse der qualitativen Untersuchungen können mit Kreisdiagrammen, die quantitativen Ergebnisse mit Sterndiagrammen dargestellt werden. Zur Erleiehterung dieser Untersuchungen verweisen wir auf die angegebene Literatur (1, 3, 4).