Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: A növényi mikroszervezetek gyűjtése és vizsgálata halastavakban

Dr. Hortobágyi T.: A növényi mikroszervezetek gyűjtése és vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 277 kutatásokra. Töményebb (3—4%-os) formalinos oldat számos szervezetet néhány hónap múlva már felismerhetetlenné roncsol. A konzervált vízmintákat sötétben tartsuk, mivel ily módon a színes szervezetek kevésbé halványulnak. A formaiinra különösen a Chrysophyceák érzékenyek. A rögzített anyag a kvalitatív és kvantitatív kutatásokhoz szükséges, mivel a gyűjtéskor meglevő élővilágról csupán a konzervált vízminta révén nyerhetünk hű képet. Az élő anyagot tartalmazó vízminták a rögzített anyagban pontosan fel nem ismerhető szervezetek felderítésére szolgálnak (szaporodás stb.). A konzerválatlan vízminták élővilága a számukra egészen megváltozott viszonyokban rohamosan megváltozik, illetve elpusztul. A mikroszervezetek tömörítése A merített vízminták élővilágának kutatása a továbbiakban kétféle módon lehetséges. A merített mintákban a mikroszervezetek előfordulása ugyanis aránylag gyér. Ezek tömörítése vagy ülepítéssel, vagy centrifugatással történhet. Az ülepítés hosszadalmas, a centrifugálás gyors módszer. Általában az utóbbit használják. Centrifugálás után a felesleges vizet nagyon óvatosan kell eltávolítani. Ily módon leszívatott víz ismételt és alapos centrifugálás után sem tartalmaz számottevő mennyiségben mikroszervezetet. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy kisebb fordulatszámú centrifugáláskor a gázvakuolumos kékalgák egyáltalán nem, vagy csak nehezen ülepednek le. Ilyenkor a fordulatszámot kell emelni. Honnan és mikor gyűjtsünk ? Minél több helyről merítsünk és vegyünk vízmintát. Ha lehetséges, a felszíntől a fenékig vízoszlopot emeljünk ki a halastóból. Gyűjtsünk a partközeiből és a tó belső részéből. Fenékmintát is vegyünk, mert a fenékrégió élőlényei mások, mint a nyiltvízben lebegő szervezetek. A halastóba ömlő táplálóvíz szervezeteinek a vizsgálatáról sem feledkezzünk meg, mivel sok halastavunkban olyan tápláló vizeket juttatnak, amelyek élővilága eltér a halastavakétól s az összehasonlítás révén esetleg rámutathatunk a táplálóvízben rejlő hátrányos tényezőkre, másrészt igen érdekes tudományos eredmények birtokába juthatunk a táplálóvízzel a halastóba került szervezetek ökológiájára vonatkozóan. A halastavak kifolyója közeléből vegyük utolsó vízmintánkat. Ha átlagos képet óhajtunk szerezni a halastó mikrovilágáról, úgy a több helyről származó oszlopmintákat összekeverjük, s ezután állapítjuk meg a mikroszervezetek minőségi és mennyiségi viszonyait. A mintavételek számára legmegfelelőbbek a csendes, szélmentes napok. Tudományos vizsgálatokra a halastavak feltöltésétől kezdve lehetőleg hetenként végezzük gyűjtéseinket egészen a lehalászásig, majd a víz leeresztéséig. Ha teljesértékű eredmények birtokába akarunk jutni, akkor a száradó meder talajában élő szervezeteket is fel kell mérnünk, azok változását, alakulását, betokozódását is kísérjük figyelemmel, mert több évi hasonló vizsgálatok révén számos, alapvető jelentőségű megfigyelések birtokába juthatunk. Tájékozódó vizsgálatokhoz a Woynarovich által ajánlott időpontok : IV. 15—28, V. 15—20, VIII. 1—5, IX. 10—15 elégségesek. Halastavakban rögzült (sessilis), nem lebegő algák is élnek. Ilyeneket találhatunk a partok kövein, cementfalakon, a befolyó csövek falán és a talajon. Akkor kell felfigyelnünk rájuk, ha nagymértékben elburjánzanak a cementfalakon, a befolyó csövekben. Igen közönséges a Cladophora glomerata, az Oedogonium, Ulothrix, Vaucheria, Rhizoclonium stb. Nagymérvű elszaporodásuk ellen mechanikai módon (kaparással) védekezünk. Kvalitatív vizsgálatok A laboratóriumi vizsgálatok kétfélék. Először a vízminták szervezeteit határozzuk meg egészen a formákig. Legfontosabb a nagy egyedszámmal jelen lévő fajok felismerése. Ebben a munkában a Gollerbah—Poljanszkij—Szavics szerkesztette szovjet, a Pascher- és Rabenhorst-féle határozókönyveken, Huber-Pestalozzi, Korschikoff munkáin kívül a genusmonográfiák vannak segítségünkre. A pontos identifikálásnak nemcsak tudományos jelentősége van, hanem sok esetben a csekély egyeddel jelenlévő szervezetek, vagy a már nem szaporodók jelezhetik a tó életében várható változásokat, amelyek azután kihatnak a halastó termelésére is. A mikroszervezetek igen érzékeny bioindikátorok. A folyamatos alga vizsgálatok révén felderíthetjük azokat a bioindikátor algaszervezeteket, amelyek ismeretében a későbbi vizsgálatok már nem kívánják meg a teljes mikrovegetáció felkutatását, hanem gyors felismeréssel nagy munka- és időmegtakarítást tesznek lehetővé. Az algák túlságos elszaporodása — a vízvirágzás —már káros, mert oxigénhiányt okozva halpusztuláshoz vezet. Ha idejében fel akarjuk ismerni a káros túlszaporodást, igen fontos az algaegyüttes állandó figyelése, a fajok és a kisebb rendszertani egységek meghatározása. A kvalitatív viszonyok százaiékos adatait a gyors áttekinthetőség céljából kördiagramban ábrázolhatjuk. Kvantitatív vizsgálatok A minőségi (kvalitatív) vizsgálatokat menynyiségi (kvantitatív) analízisek kövessék. Határozzuk meg a halastó egy liter vizében élő szervezetek számát, ezen belül tüntessük fel, hogy az egyes algacsoportok mennyi egyeddel szerepelnek egy liter vízben s az a népesség hány %-a. A számlálás a konzervált anyag jól felrázott vizében történjék a közismert Kolkwitz-féle kamra segítségével. A számlálás fáradságos munkája megkönnyítésére ahol lehetséges, alkalmazzuk a relatív számlálási eljárást [1], A mennyiségi vizsgálatok megkönnyítésére két eljárás szolgálhat [3]. A kémiai eredményekkel történő összevetést nagyon megkönnyíti, ha a mennyiségi vizsgálatok eredményeit a Maucha-féle csillagdiagramokhoz hasonló megoldásban ábrázoljuk [4], Nagyon alkalmas a mikroszervezetek pontos megszámlálására az Utermöhl-féle eljárás [8]. Ezzel