Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Schiefner Kálmán–dr. Gregács Margit: Velencei-tavi vízvizsgálatok közegészségügyi értékelése

Dr. Schief ner K.—Dr. Gregács M.: Velencei-tavi vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 275 megengedett felső határértékének, ami a víz fürdőzésre és vizisportokra való felhasználását kedvezővé teszi. 5. A szaprobiológiai rendszer indikátorszervezeteinek vizsgálatával a Csontréti-patak szennyező hatása jól nyomon követhető. Ezeket a szennyezettséget jelző szervezeteket azonban a növényi eredetű szervesanyagot tartalmazó, nagy oxigénfogyasztású nyílt vízben már nem tudtuk kimutatni. 6. A tó vize a kémiai összetétel alapján, magnéziumot is tartalmazó, alkalihidrogénkarbonátos, értékes fürdővíz. 7. Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a tó vize, a nagy sótöménység és szervesanyag-tartalom miatt, szennyvíz bevezetésére, tisztítatlan szennyvíz befogadására nem alkalmas. 8. A tó vize közvetlen ivó víznyerésre nagy szervesanyagtartalma, sótöménysége és sajátságos íze miatt nem használható fel. Egyéves rendszeres komplex vízegészségügyi vizsgálatainkkal rögzítettük a Velencei-tó vizének kémiai, bakteriológiai és biológiai állapotát. Ezek az eredmények a tó vizének egyéb vízgazdálkodási célokra való felhasználása szempontjából is hasznosak és segítséget jelentenek a Velencei-tó és környékének fejlesztésével kapcsolatos vízegészségügyi problémák megoldásához. IRODALOM [1] Sédi K. : Velencei-tó. Budapest, 1944. 40—48. [2] Halász M. : A Velencei-tó fitoplanktonja. Botanikai Közlemények. 1940. XXXVII. 251—275. [3] Papp Sz. : Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny. 1961 3. 188—209. [4] Donászy E. : A vízi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a vízkölcsönhatás a Velencei-tóban. Hidrológiai Közlöny. 1953. 286—292. [5] Donászy E. : A felszíni vizek kémiai dinamikája. Hidrológiai Közlöny. 1962. 341—347. [6] Dadai I. : A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. Budapest, 1897. [7] Schiefner K. : A Velencei-tó vizének komplex hygiénós mikrobiológiai vizsgálata. Doktori diszszertáció. 1963. KOMIUIEKCHOE THrHEHMMECKOE HCCJlEflOBAHHE 03EPA BEJlEHlfEH JJ-p K. IHwfinep—JJ-p M. rpeeai ABTOP HccjieflOBaji Bo«y 03epa BejieHuen B 1960-OM rofly 6 pa3 c TOHKH 3peHHH rHraeHHH c noiwombio XHMHiecKnx, öaKTepHOJiorHiecKHx H ÖHOJiorHnecKnx cnoco6OB. IIo PE3YJIBTATAM nepHOAHiecKHX HCCJIEAOBAHHH 3aPERHCTPHPOBAJIHCB HSMEHEHHH BOÁM B 03epe H NOJIYNHJIH HCHYIO KAPTHHY no ee CAHHTAPHOIWY COCTOHHHIO. ABTOP YCTAHOBHJI, MTO XHMHHCCKHH COCTAB BOÁM cnjibHo n3MeHíieTCH c ioro3anaAa Ha ceBep0B0CT0K, TaKHM 06pa30M Boaa He xapaKTepH3yeTCH pe3yjibTaTaMH nccjieAOBAHNFT npoöbi BOÁM, B3ÍITOH B OAHOM MecTe. 3arpa3HeHHH He Bceraa NOKA3AJINCB xHMHiecKHMH HccjieflOBaHHHMH, HO PE3YJIBTATBI MHKPOSHOJIORMECKHX HCCJIEAOBAHIIFT Bcenia yKa3ajiH Ha ara 3arpn3HeHHH, KOTopue HBJIHIOTCH Bpe/ÍHBIMH C TOWH 3peHHH OÖmeCTBeHHOH CaHHTapHH. Ha 0CH0B3HHH HCCJieAOBaHHÍÍ BOflbl B OTKpbITOM. 03epe H no no6epe>KHbiM njinwaM MO>KHO CKA3ATB, HTO B0«a 03epa MoweT SbiTb iicn0Jib30B^Ha AJIH jieneÖHMx Uejieö H AJIH BOAHOTO cnopTa. OFLHAKO AJIH NHTBEBORO BoaocHa6>KeHHH BOAa HenpwroAHa H3-3a BbicoKoro coflepHOHHH OPRAHHIECKNX BEMECTB H CBoeo6pa3Horo BKyca. TaK>«e HenpHroAHa AJIH npneiwa HEOMHMEHHBIX CTO^HMX BOA H3-3a nOBblüieHHOH eBTpO(j)H3aUHH. Komplexe hygienische Untersuchung des Wassers im See Tón Velence K. Schiefner, M. Gregács Der Verfasser untersuchte im Jahre 1960—61 zu Zeitpunkten das Wasser des Sees von Velence in hygienischer Hinsicht unter Heranziehung von chemischen, bakteriologischen und biologischen Methoden. Die Ergebnisse der jahreszeitlichen Untersuchungen erfassten die Veranderungen des Seewassers und gaben auch ein genaues Bild über den hygienischen Zustand des Wassers. Er stellte fest, dass die chemisehe Zusammensetzung der offenen Wasserflachen von Südwesten nach Nordosten stark veranderlich war, so dass es nicht möglich ist, das Seewasser durch das Untersuchungsergebnis einer an einer gewissen Stelle entnommenen Wasserprobe zu charakterisieren. Das Auftreten von Verunreinigungen wurde durch die chemischen untersuchungen nicht immer, durch die Ergebnisse der mikrobiologischen Untersuchungen aber zu jeder Zeit genau nachgewiesen, die besonders bei niedrigen Wasserstánden von der Sicht der öffentlichen Gesundheit schádlich werden können. Das Seewasser konnte auf Grund der an den offenen Wasserflachen und an den Badestellen am Ufer durchgeführten Untersuchungen für Badezwecke, für Heilanwendungen und für Wassersport als geeignet angesprochen werden. Für die Zwecke der Trinkwassergewinnung eignet es sieh aber infolge des hohen Gehalts an organischen Stoffen und seines kennzeichnenden Gesehmacks nicht. Ebenso muss die Einleitung von ungereinigten Abwassern infolge der erhöhto Eutrophisierung untersagt werden