Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
6. szám - Dr. Schiefner Kálmán–dr. Gregács Margit: Velencei-tavi vízvizsgálatok közegészségügyi értékelése
274 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Dr. Schiefner K.—Dr. Gregács M.: Velencei-tavi vízvizsgálatok A nyílt víz szaprobiológiai vizsgálata alkalmával a helyszínen vett vízmintákból meghatároztuk azokat a planktonszervezeteket, melyeknek előfordulása a vízre jellemző volt. A meghatározott 221 növényi és állati szervezetből 127 volt szaprobiológiai indikátorszervezet. A meghatározott fajok mintavételi hely és idő szerinti részletes ismertetésére, a rendszertani csoportok alakulásának számszerű összefüggésére, valamint a szennyezettséget jelző indikátor szervezetek gyakoriságának ismertetésére a jelen tanulmányban nem térünk ki, csupán az egész tavat jellemző szaprobiológiai kép kialakítására, az egyes szaprobiológiai csoportok százalékos összefüggésének ábrázolására szorítkoztunk (11. ábra). Jól látható, hogy az indikátorszervezetek közül az oligo-< és bétamezoszaprob szervezetek voltak az uralkodók. A szennyeződést jelentő, illetve a rosszabb vízminőséget tűrő organizmusok százalékos aránya az egész tó nyílt vizére vonatkoztatva vizsgálataink alapján elhanyagolható. Itt említjük meg azt, ami az ismertetett anyagból nem tűnik ki, hogy az alfamezoszaprob és a poliszaprob szervezeteket zömében a velencei Csontréti-patak környékén találtuk, melyek közül egyes időszakaszokban többek között Amoeba guttula, Nitzschia palea, Oscillatoria formosa, Oscillatoria tenuis, Chironomus plumosus fajok tömeges előfordulása jelzi a szennyeződést. A szabad fürdőhelyek (Velence, Kis-Velence, Gárdony, Agárd) előtti vízszakaszok vizsgálatai alkalmával közvetlen a part közelében, ettől 100 m-re és 250 m-re vett vízminták összehasonlítását végeztük el. A vizsgálatok közül a legkisebb, közepes és legnagyobb eredményeket hasonlítottuk össze. A vizsgálatok adatai röviden a következőkben értékelhetők : az összes szilárd alkatrésztartalom vizsgálati adatai alapján a partközeli, valamint a nyíltvízi mintavételek között, a vizsgálatok időpontjában, értékelhető szennyeződést, vagy egyéb külső hatást megkülönböztetni nem tudtunk. Az oxigénfogyasztás esetében kisebb kiugrást (27,6 mg O a/l) csak a kis-velencei strand partmentén vett vízmintából kaptunk. Az ammóniatartalom változásában sem találtunk lényegesebb különbséget. A part mentén is nyomon követhető, hogy a velencei részben az eredmények nagyobbak (Kis-Velence : 0,58 mg/l, Velence : 0,42 mg/l). A feltüntetett mintavételi helyekről nitritet és nitrátot a szokásos módszerekkel kimutatni nem tudtunk. A klorid vizsgálatok legkisebb, közepes és legnagyobb értékeinek összehasonlítása alapján csak kisebb helyi jellegű növekedés jelentkezett. Ugyanez tapasztalható a víz keménységének vizsgálati eredményeinél is. Bakteriológiailag a partmenti víztérben a velencei és az agárdi szabad fürdőhelyeken gyenge partmenti coli szennyeződést tapasztaltunk (28/ml). A 20 C°-on tenyésző baktériumok átlag-értékei már sokkal ingadozóbbak voltak. A partmenti szennyező hatás a nyílt víztér felé az agárdi strandon, szemben a velencei értékekkel, csökkent. A 37 C°-on tenyésző baktériumszámot az agárdi strand partján találtuk egy alkalommal kiugróan nagy értékűnek (18 000/ml). A többi strandokon is a part közelében volt a baktériumszám nagyobb (Velence : 1200/ml, Gárdony : 1200/ml), ez azonban a nyílt víztér felé lecsökkent és általában a vízvezetéki vízminőség (100 baktériumtelep/ml) felső határértéke körül ingadozott. A régebbi szennyezettséget jelző Clostridiumtelepek száma a velencei szakaszon bizonyult legnagyobbnak (90/40 ml). A szabad fürdőhelyek előtti víztér szaprobiológiai értékelése alapján a velencei strand vize tavaszszál és nyáron egészségügyi szempontból megfelelő volt. Jellemzők az oligo- és bétamezoszaprob szervezetek, melyek közül: Microcystis, Gomphosphaeria, Coelosphaerium, Scenedesmus, Pediastrum, Crucigenia, és Surirella sp.-ek nagy egyedszámban voltak találhatók. Az őszi hónapokban szeptemberben és októberben tömegesen megjelentek az. Oscillatoriák. Többek között az Oscillatoria formosa és Oscillatoria tenuis egyedek, mint alfamezoszaprob és poliszaprob szervezetek, melyek a víznek szennyezett jellegét indikálták. A kis-velencei szabad fürdő vízterében is az oligo- és bétamezoszaprob szervezetek tavaszi és nyári vezetőszerepét az őszi alfamezoszaprob és poliszaprob Oscillatoria sp.-k produkciója nagymértékben lerontotta. A gárdonyi strand területén ugársszerűen megnövekedett a Microcystis és Peridinium sp.-k száma. Az előző mintavételi hellyel szemben alfamezoszaprob Oscillatoria fajokat már csak egyes esetekben, elvétve találtuk meg. Az agárdi strand vizében Microcystis, Gomphosphaeria, Coelospherium, Kirchneriella, Scenedesmus, Pediastrum, Tetraedron, Peridinium sp.-k , voltak az uralkodók és kifejezetten a vízegészségügyi szempontból megfelelő, tiszta oligo- és bétamezoszaprob jellegét bizonyították. Összefoglalás Az átfogó vízegészségügyi vizsgálatainkat összefoglalva, a következőket állpítottuk meg : 1. A Velencei-tó nyílt vizének kémiai összetétele délnyugat felől északkelet felé haladva lényegesen változott, ami nagymértékben összefüggésben lehet a tó vizének utánpótlódásával. A kapott értékkülönbségekből adódik, hogy a tó vizét egy helyen vett vízmintából jellemezni nem lehet. 2. A Csontréti-pataktól eltekintve a betorkoló vízfolyások és csapadékvizek a tó nyílt vizére egészségügyi szempontból értékelhető kémiai szennyező hatást vizsgálataink alapján nem fejtettek ki. 3. A szabad fürdőhelyek előtti víztér a vizsgálatok alkalmával egészségügyi szempontból kémiailag nem volt kifogásolható. A nagy oxigénfogyasztás természetes eredetű szerves anyagok eredménye. Kivételt képez a velencei Csontréti-patak környéke, ahol a szennyező hatást a patak vize és a vízáramlás lecsökkenése okozta. 4. A tó nyílt vizének baktériumszáma nem nagy és a coli-szám is alatta maradt az ivóvizekben
