Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Schiefner Kálmán–dr. Gregács Margit: Velencei-tavi vízvizsgálatok közegészségügyi értékelése

Dr. Schief ner K.—Dr. Gregács M.: Velencei-tavi vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 273 Az ammónia legkisebb (0,1 mg/l) és közepes (0,2 mg/l) értékei egészségügyi szempontból élő vízben nem kifogásolhatók. A legnagyobb ered55 50'[nkemfok] w 'AÍMDI vwmip 0 1 2tm 35 X6. áb ro j • — i 7 i / / í f v 2.óbra jy 4 r 25\- 3. ábra mi wooo\— 8. ábra [db/mi] tooo m A m \ m° - 9. ábra fdó/míj \ 1000 100 to K 100 [db/Wmt] mények sem mutattak állandó tartós szennyeződést. Az ammóniatartalom lassú emelkedése a velencei szakasz felé szintén nyomon követhető (4. ábra). A nyílt vízből nitritet és nitrátot a sorozatvizsgálatoknál szokásos eljárásokkal egy alkalommal sem tudtunk kimutatni. A kloridtartalom, mintegy 80—100 mg/l menynyiséggel délnyugatról északkelet felé fokozatosan emelkedett, az Agárd—Gárdony közötti mintavételi helyig. Innen mennyisége lényegesen nem változik, csupán Velence előtt a Csontréti-patak vizének hatására találunk 1—1 esetben alacsonyabb, 100 mg/l értéket (5. ábra). A víz összes keménységét ábrázoló 6. ábrán három élesen különböző értékcsoport látható. A Dinnyés—Pákozd közötti alacsonyabb értékeket, a mintegy 6—8 nkf-al nagyobb agárdi szakasz után, újabb 6—8 nkf-al nagyobb Gárdony— Velence között elterülő szakasz követte. A bakteriológiai vizsgálatokból kitűnt, hogy a tó vizének coli-száma igen kedvező, s bár minden időszakban alatta maradt az ásott kút jó ivóvíz minőségéül elfogadott 22/ml szabványértéknek, a velencei partok felé a coh-szám fokozatos emelkedését észleltük (7. ábra). A 20 G°-on növekvő baktériumok száma változó, általában ml-enként 100 és 1000 között ingadozott. Ezek az értékek megfelelnek a tisztának minősíthető felszíni vizek eredményeinek (8. ábra). A 37 C°-on tenyésző baktériumtelepek száma szintén megfelel a tiszta hazai felszíni vizek értékeinek (9. ábra). A 10. ábrán bemutatott Clostridium-számok is kedvezőek. Ezek 1—10/40 ml között ingadoztak, csupán Velence felé haladva találtunk egyes esetekben nagyobb, de felszíni vizekhez viszonyítottan nem magas 50—100/40 ml értéket. 1—10. ábra. Mintavételi helyek (1. ábra). A nyilt víz összes szilárdtartalmának <2. ábra), oxigénfogyasztásának (3. ábra), ammoniatartalniának <4. ábra), kloridtartalmának (5. ábra), összes keménységének (6. ábra), coli-számának (7. ábra), 20 C°-os baktériumszámának (8. ábra),37C°-os baktériumszámának (9. ábra), Clostridiuin-számának (10. ábra) legkisebb, közepes és legnagyobb értéke. <t>uzypa 1—10. Mecma e3Hmua npoö {Onrypa 1). Be-nnMnHa coaepwaHnH Bcex TBepAbix BemeorroBbipnK Bone (Onrypa 2). Be-nnMHHa noTpeőjieHHH KHCJIO. pona (Onrypa 3). BeJiHMHHa cOAepwaHHfl aMMOHHH (Onrypa 4)- BeJiHMHHa coaepwaHHH xjiopnfla (Onrypa 5). BeJiHMHHa cyMMapHoií TBepaocTH (Onrypa 6), MHCJTO KOJTH (Onrypa 7). KojiHMeCTBo öaKTepHü npu 20° U. (Onrypa 8). Kojin<iecTBO SaKTepMii npn 37° Ll. (Onrypa 9). Mnc.no KJiocTpn6nyHa (Onrypa 10). MnHHMajibHbie, cpeflHne h MaKcnMajibHbie Be.'iHMHHbi Abb. 1—10. (Abb. 1.) Entnahmestellen Kleinste, mittlere und Höchstwerte von (Abb. 2). Gesamter Feststoffgehalt des offenen Wassers, (Abb. 3). Sauerstoffverbraucli, (Abb. 4). Ammoniumgehalt, (Abb. 5). Chloridgehalt, (Abb. 6). Gesnmtharte, (Abb. 7). Koli-Zahl, (Abb. 8). Keimzahl bei 20 C°, (Abb 9). Keimzahl bei 37 C°, (Abb. 10). Clostridiumanzahl JELMAGYARA'IATOfígoszaprot) indikátorszervezetek bátamezoszaprot) mdikátorszen alfamewsiaprob indíkátorszen petiszoprob indikátorszenezeteA 11. ábra. A nyílt víz planktonszervezeteinek százalékos szaprobiológiai ábrázolása az 1960—61 évi vizsgálatok alapján Ouzypa 11. npotjeHmHoe canpoöuoAOZunecKoe U3o6paotcenue opeaHU3Moe nAawcmoHa e omKpumoü eode na OCHOeanuu uccAedoeanuü 1960—61-zo zoda Abb. 11 Saprobiologische Darstellung der Planktonorganismen des offenen Wassers in Prozent anhand der r

Tntersuchungen im Jahre 1960—61