Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
5. szám - Dr. Kozák Miklós–Sváb János: A magyarországi hallépcsők üzemi tapasztalatai
218 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. t VÍZÉPÍTÉS A magyarországi hallépcsők üzemi tapasztalatai Dr. KOZÁK M I K L Ó S* a műszaki tudományok kandidátusa és S V Á IS JÁNOS Bevezetés Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszéke az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából több év óta vizsgálja hazánk hallépcsőit. Meg kell állapítani, hogy a magyarországi hallépcsők állapota milyen-, betöltik-e a halvándorlás célját biztosító feladatukat; a hallépcsők állapotáról és üzemi tulajdonságukról nyert tapasztalatok alapján milyen irányelveket lehet adni az új tiszai és dunai vízlépcsőknél létesítendő hallépcsők tervezéséhez A magyarországi három medencesoros hallépcső a békésszentandrási, a bocsi és a tiszalöki vízlépcsőnél van. Megfigyeléseink csak a békésszentandrási és a tiszalöki hallépcsőkre terjedtek ki. A bőcsi hallépcső víztakarékossági és egyéb műszaki okokból már régen nem üzemel. A tanulmány 1. és 2. pontjában röviden közreadjuk • a békésszentandrási és a tiszalöki hallépcsőkön szerzett tapasztalatokat, majd a 3. pontban az üzemi tapasztalatok alapján összegezzük az újonnan létesítendő hallépcsők tervezésének szempontjait. 1. A békésszentandrási hallépcső a) A hallépcső állapota és üzembehelyezése A békésszentandrási duzzasztómű jobboldali mederpillérében levő, 1942-ben épült hallépcső medencesoros. Az eredetileg 5,0 m-es vízlépcsőbe 22 db medencét építettek, s így egy-egy medence * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Vízépítési Tanszék, Budapest. közötti vízszint-különbség h = 23 cm, ami eléggé nagy érték (1. ábra). 1952-ben a duzzasztási szint és a víztárolás növelése céljából a gátszerkezet magasságát mintegy 40 cm-rcl megemeltek, de a hallépcső medence-válaszfalait nem változtatták meg. Ettől fogva a hallépcső felső végén levő rácszsilipet lezárták, sőt a tetejét az új duzzasztási szintnek megfelelően 40 cm-rel megemelték. Ilyenformán 1952-től kezdve a hallépcső /első kijárati végét egy nyílások nélküli tömör fal zárta el, ami teljesen megszüntette annak üzemét. Az építés óta eltelt közel 3 évtized alatt a deszka válaszfalak is elkorhadtak, leszakadtak, ami egyébként szintén lehetetlenné tette volna a halvándorlást. A hallépcső eredeti általános elrendezése az 1. ábrán látható : az 1—6 medencék nyitottak, a többi pedig zárt. Ez utóbbiakhoz 2 db világító ablak tartozik. A medencék válaszfalain csak búvónyilások (25 X 30 cm) voltak, bukónyílások nem. így hiányzott a válaszfalak fölött átbukó, csalogató, csobogó víz is. A legelső (belépési) medence bejárati nyílásának tengelyvonala merőleges a folyó tengelyvonalára, ami halvándorlás szempontjából nem kedvező, mert a gátról lebukó, vagy a gát alatt átsurranó nagysebességű vízsugár, szinte elsöpri a hallépcsőbe bejutni szándékozó halakat (1. kép). A halvándorlás ellenőrzésére nem volt semmilyen lehetőség. Az elmondottakból adódtak a feladatok, melyeknek eredményeképpen a hallépcső víztelenítése után a következő intézkedések történtek : a) A hallépcső medencéibe vörös fenyőből, új válaszfalat készítettek. Csapda vezető »n l J // 2 f3 4 5 6 ! 7 F i & Helyszínrajz Csa pd a v ezető sin A/viz Felviz Hossz-szelvény 1. ábra. A békésszentandrási hallépcső helyszínrajza és hossz-szelvénye Abb. 1. Lageplan und Lángenschnitt des Fischpasses bei Békésszentandrás Fig. 1. Layout and profilé of the fish ladder at Békésszentandrás Elzárbzsilip terep T mOHormM-v
