Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

200 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Ubell K.: A folyó és talajvíz összefüggése flowing in elevated beds feed the groundwater and cause groundwater storage.) Along the Hungárián reach of the Danube River two strips parallel to the banks may be distinguished aecording to the eharacteristics of their respective groundwater regimes. In the nearer to the river the groundwater table is influenced directly by the former and follows closely each fluctuation in stage. This direct influence is usually limited to a few 100 m wide riparian strip. Beyond this strip there is one of indirect fluvial influence, where effeots of short period fluctuations are damped out and those of longer trends can only be observed. ^ Several experiments have been carried out in order to establish the relationships between surface and groundwater, for which two methods were used. In the hydrologic method the regularity of tho ground­water regime as well as the qualitative and quan­titative features of the relationship were determined on the basis. of groundwater table fluctuations observed in well profiles set at right angles to the river. With the second method actual groundwater flow measure­ments have been carried out in the riparian strip in­fluenced by the river using radioactive iodine 131 isotopes. In the present papers the observed results and the relationships developed therefrom are described. In the riparian strip both infiltration from the river into the banks and groundwater flow into the river are governed primarily — besides the actual boundary conditions particular to the profilé — by the relative positions of river surface and groundwater table, as well as by the extent and rate of stage fluc­tuations. Significant groundwater movement occurs in the upper layers of the aquifers only, sinee the velocity of seepage decreases rapidly with depth and the criti­cal gradient at which groundwater starts moving increases accordingly. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : V Á G Á S ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság január 20-án meg­tartott központi előadóülésén dr. Heinz Max Anne­miiller, a Rheinstal Union Brückenbaü Aktiengesell­schaft (Dortmund) szakértője a nagy gátszerkezetek fejlődési irányairól tartott magyar nyelven tolmácsolt előadást. Az előadó bevezetőjében ismertette a víz­építési acélszerkezetek kialakulását ós fejlődósének útját, majd a gáttípus megválasztásának alapvető szempont­jait tárgyalta. A továbbiakban a nagy gátszerkezetek fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezőket ismer­tette, részletesen foglalkozott a leggyakrabban alkalmazott elzárószerkezet-típusok (hengeres gátak, gürdülőtáblák, billenőlappal és anélkül, kétrészes táblás elzárószerkezetek, szektorelzáró-szerkezetek) kialakí­tásában mutatkozó fejlődéssel. Foglalkozott végül a szerkezetek szegecselt ós hegesztett kialakításával, va­lamint a kialakítás hidrodinamikai problémáival. A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási Szakosztályának az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatósággal közös rendezésben Miskolcon megtartott január 21-i ülésén Markó Jenő a Hejö-völgy múltbeli és jelen időszaki víz­gazdálkodásáról, Gulyás Zoltán pedig a Hejö-völgy vízgazdálkodásának fejlesztési terveiről tartott előadást. A Szennyvíz Szakosztály január 30-i vitaülésén Horváth Imre a légbefúrásos levegőztető medencék kismintavizsgálati eredményeit mutatta be. Rész­letesen tárgyalta a medencék áramlási viszonyait, holttereit, a válaszfal hatását, a hidraulikailag kedvező medencealakot, a befúvott buborékok eloszlásának és sebességének jellemzőit, végül pedig az ismertetett jelenségek, folyamatok hasonlóságelmóleti vonatkozá­sait. Az előadó a kísérletek alapján egyes tervezési alapadatokat is meghatározott. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal közös ren­dezésben január 31 -ón előadóülést rendezett, amelyen Nagy Zoltán, Hunyady Domokos és Nagy L. Dénes olaszországi vízmű-tanulmányútjukról szóló beszámolójuk első részét ismertették. Ezen az előadáson Róma mai vízellátását, ós a távlati fejlesztés terveit, a nápolyi városi ós a Campano-Molizano-i körzeti vízművet mu­tatták be az előadók. Az előadást vetített képekkel kísérték. A Magyar Hidrológiai Társaság, az Agrártudományi Egyesület és a Mezőgazdasági Kiadó közreműködésével február 5-én vitaülést rendezett, amelyen dr. Oroszlány István: ,,Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban" c. köny­vét vitatták meg. Bevezető előadást tartott dr. Penyigei Dénes egyetemi tanár, agrártud. egyetemi dékán : ,, A kullúr­technika oktatásának szerepe az agrárfelsőoktatásban és a tankönyv feladata" címmel. Bevezető bírálatot adtak : Dr. Salamin Pál tanszékvezető egyetemi tanár : „A vízháztartási vizsgálat szerepe a vízgazdálkodásban és érvényesülése a tankönyvben", Ihrig Dénes, tudományos osztályvezető : ,,A vízrendezés és vízhasznosítás nagyüzemi perspektívái és a könyv előremutatása", Dr. Petrasovits Imre egyetemi docens : „A mezőgaz­dasági nagyüzem komplex vízgazdálkodási feladatai és a könyv szemlélete" címmel. V. I. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Víz­ellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal közös rendezés­ben tartotta február 21-i előadóülését, amelyen Nagy Zoltán, Hunyady Domokos és Nagy L. Dénes olaszországi vízmütanulmányútjukról szóló beszámolójuk második részét ismertették. Az ismertetésnek ebben a részében az olaszországi vízműveknél használatos nyomócsövek­ről, a BONA típusú vasbeton nyomócsőről, a milánói földalatti vasútépítésnek a közművekre való kihatásáról, Firenze, Milánó, Torino ós Genova városok vízellátásáról és vízmüvéről esett szó. Az előadást vetített képek bemutatása kísérte. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Köz­lekedéstudományi Egyesület Alagút- és Mclyalapozási Szakosztályával közös rendezésben február 18-án vita­ülést tartott, amelyen dr. üllős Géza a vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztésre vonatkozó újabb kisminta­vizsgálatok eredményeiről, Molnár Lajos pedig a munka­árkok víztelenítésének gyakorlati kérdéseiről adott elő. Dr. Öllős Géza előadása a munkaárok víztelenítésének hidraulikai vonatkozásaival,az optimális kút távolsággal, valamint a munkaárok oldalának víz- és légzáró voltá­val kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ugyancsak foglalkozott az előadás a levegőnek a kúthoz történő áramlásának eseteivel, a kapilláris sáv lógszigetelő sze­repével is. Egyúttal érintette a vákuumkutas vízszín­süllyesztés elméleti ós számítási lehetőségeit. Molnár Lajos előadása a, nyíltvíztartást, mint a leggazdaságo­sabb víztelenítési módot fejtegette, a pontkutas és vákuumkutas víztelenítés jelenlegi helyzetét ismertette, végül javaslatot tett a legsürgősebb teendőkre. A Vízgazdálkodási Szakcsoport február 25-i vita­ülésén dr. Bényei Zoltán : A vízgazdálkodás és a jog" c. előadása hangzott el. Az előadás a vízgazdálkodás ós a jog kölcsönhatásának, valamint a vízügyi állam­igazgatásnak kérdéseit érintette.

Next

/
Thumbnails
Contents