Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Rouse Hunter: Hidraulikai kutatások az Iowa-i egyetemen

201 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. t HIDRAULIKA Hidraulikai kutatások az Iowa-i egyetemen Dr. R O XI 8 E H TJ N T E R* A tanulmány az amerikai egyesült államokbeli jelenlegi hidraulikai kutatásokról nyújt tájékoz­tatást. Előre kell bocsátanom, hogy a feladat nagysága több előadás keretét is meghaladná. Ezért az amerikai helyzet jellemzésére a Iowa-i egyetemen folyó kutatási munkákat szeretném be­mutatni. A választott megoldás nem szabatos, mert egyik egyetem sem jellemző a többire. Engedtessék meg, hogy mégis ehhez folyamodjam és arról számoljak be, ami véleményem szerint sok amerikai intézmény közös vonása. Mivel mi egyetemi laboratórium vagyunk, elvárható lenne, hogy a laboratórium, jellegénél fogva, minden egyetem kettős feladatát tükrözze, nevezetesen a kutatások előmozdítását és a tudás terjesztését. A múltban a hidraulikai laboratóriumok legtöbbje kizárólag a gyakorlat céljait szolgálta és még jelenleg is sajnálatosan nagy azok száma, amelyek kutatás helyett gyakorlati vizsgálatokat folytatnak. Bizo­nyára Önök is egyetértenek velem abban, hogy a kétféle tevékenység között óriási a különbség mind az eredmény, mind a módszer tekintetében. Elismerem, hogy az alkalmazott vizsgálatok bizo­nyos mennyiségben az elvi munka egészséges ellen­tételét képezik és bizonyos mértékben az egyete­men elengedhetetlenek akár a jövedelem növelé­sére, akár a helyi vállalatoknak nyújtott szolgál­tatásként. Ebből aztán az következik, hogy az elsőrendűen vizsgálati feladatokat ellátó magán vagy állami laboratóriumok csak annyira alkal­masak ilyen kutatási munkára, amennyire azt programjuk (és személyzetük képessége) meg­engedi. A műszaki tudomány alapjainak fejlesztése azonban végső fokon az egyetemek feladata, és ha az egyetemek ezt elhanyagolják, a fejlődés rövidesen meg fog akadni. Ha a hidraulika meg akarja őrizni az őt meg­illető helyet a folyadékok általánosabb mechani­kájának egyik ágazataként, teljes mértékben ki kell aknáznia a tudomány más területein szerzett ismereteket. Ez azt jelenti, hogy az általános mérnök többé nem hagyhatja figyelmen kívül a repülés, vagy vegyészet eredményeit és nem nézheti v] * Dr. Rouse Hnnter akadémikus az Iowa-i egye­tem professzora és az Egyetem Hidraulikai Kutató In­tézetének igazgatója világviszonylatban is a hidro­mechanika legkiválóbb művelői közé tartozik. A hidro­mechanika elméleti tételeinek fejlesztésében elért eredményei, valamint a hidraulika ós hidromechanika körében írt számos könyve világszerte osztatlan elis­merést váltottak ki. Hazánk nagy fia Kármán Tódor emlékére alapított emlékérmet, mint a hidromechanika tudomány legkiválóbb művelőjének és oktatójának 1963-ban Dr. Rouse professzornak ítélték oda. Ez a tanulmány Dr. Rouse professzornak 1963 szeptemberi magyarországi látogatása alkalmából a Magyar Hid­rológiai Társaság előadóülésén és klubösszejövetelón elhangzott előadását ismerteti. (A Szerkesztőség) le a matematikai fizikus szabatosabb és elméletibb, bár esetleg kevésbé gyakorlatias fejtegetéseit. Nemcsak a víztől eltérő newtoni folyadékok, de a nem­newtoni folyadékok áramlásával, az időben és térben bekövetkező változásokkal, valamint az elektronikus műszerekkel is meg kell ismerkednie. Sok előnyt biztosítanak számára a számítógépek is. Nehogy azonban az amerikaiak előszeretete a berendezések iránt azt a benyomást keltse, hogy azok nélkül az ember tehetetlen, hansúlyoznom kell, hogy a tehetséges munkatársak mindig többet érnek áz akármilyen jó berendezéseknél. Az előbbiek mindig elő tudják állítani az utóbbit, de fordítottja nem áll fenn, és — bár ez távol áll az eszményi helyzettől — sok eredmény mindenféle berendezés nélkül is elérhető. Az Iowa-i laboratóriumokban jelenleg folyó munkába nyújtandó betekintésként legyen szabad néhány, bizonyos fokig összefüggő kutatást is­mertetnem . Az első az örvénymentes áramlásra vonatkozik, aminek elemzésével kapcsolatban régóta ellentétek állnak fenn a matematikusok és a mérnökök között. Ahogy a repülésben a határfelületek áram­vonalazását fokozatosan tökéletesítették, azt ta­pasztalták, hogy az áramlás egyre inkább megkö­zelíti az örvénymentes állapotot. Az a körülmény, hogy a potenciálelmélet előnyei még mindig nem teljesen nyilvánvalóak a hidraulikusok előtt, csak arra vezethető vissza, hogy a hidraulikában talál­ható határfelületek még mindig nem eléggé áram­vonalasak, akár gondatlanság, akár kényszerítő okok miatt. Pillanatnyilag ilyen elvek alapján Iowában igen eltérő kérdéseket tanulmányozunk, mint az xíszó tárgyak lengése és rezgése, a szuper­kavitáló szárnyprofilok vizsgálata és a vezetékek keresztszelvényváltozásainak kialakítása. Újnak tekinthető elsősorban a gravitáció hatásának figyelembevétele szabadfelszínű átbukás és szivár­gás problémájának vizsgálatában és nemcsak a síkbeli bukóproblémát sikerült megoldani minden relatív magasság esetére, hanem leválás nélküli áramlás felszínprofilja és nyomáseloszlása is szá­mítható tetszőleges szelvényű bukógátak esetére. A digitális számítógépek nagy segítséget nyújtanak ezekben a vizsgálatokban. A számítógépek előtt eredményesen alkalmaztuk a relaxációs módsze­reket, korábban pedig jó szolgálatokat tett az elektromos analógia módszere, ami még most is jól használható általános térbeli áramlási problé­mák megoldására. Az áramvonalazás tökéletesítése mellett a potenciálelmélet használhatóságát nagymértékben elősegítette a vékony, nyírófeszültségek alatt álló réteg felismerése (Prandtl által), amely a külső örvénymentes áramlás és a szilárd határfelület

Next

/
Thumbnails
Contents