Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Ubell Károly: A folyó és talajvíz összefüggése a Duna mentén

Ubell K.: A folyó és talajvíz összefüggése Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 199 növekedett 34—36 l/s.km értékre, hogy a parthoz közeli rétegekből nagy mennyiségű talajvíz szivárgott el. Október elején áramlásméréssel 6,8 l/s.km, és november elején 11,2 l/s.km vízhozamot állapítottunk meg (11. ábra). Az utóbbi az az-érték, ami az adott határfeltételek mellett a permanens áramlást jellemzi, mert ennek megállapításakor már csak egészen csekély, elhanyagolható vízállásváltozás volt. Összefoglalás A hidrológiai megfigyelések segítségével, valamint tényleges áramlásméréssel meghatározott eredményekből az alábbi törvényszerűségek vonhatók le. Kisebb vastagságú vízvezető rétegek és szabad talajvízszín esetében a folyók melleti parti sávban előálló talaj vízforgalom olyan összetett, hogy elméleti számítási módszerekkel nem igen lehet megközelíteni. A szivárgó vízhozam mind emelkedő vízállásnál, mind apadásnál a vízállásváltozás intenzitásának függvénye (5. ábra). A talaj vízkészlet változás aránylag rövid időn belül is igen jelentős, ennek ellenére a vízvezető rétegek felső sávjában sokkal intenzívebb a vízmozgás, mint alul. Az újonnan végrehajtott sebességmérés eredményei megerősítették a már korábban ismertetett összefüggést [4], mely szerint kis hidraulikus grádiens mellett a talaj vízáramlás sebessége a mélység növekedésével rohamosan csökken. A radioaktív izotóppal végrehajtott méréssorozatnál a felső homokrétegnél, a talaj víztükör alatt 3,0—4,0 m mélységben (11. ábra). minden esetben olyan effektív áramlási sebességet mértünk, mint amilyen az adott homoktalaj fizikai jellemzői (k = 2,lXlO~

2 cm/s és S =0,22) segítségével a megfelelő esés mellett számítható. A homok alatt igen jó vízvezető rétegek fekszenek, s ennek ellenére a mért tényleges sebesség 4—5-ször kisebb volt, mint ami a fizikai tulajdonságok alapján várható. Szembeötlő a 12,10— 15,20 m mélységek között fekvő homokos kavicsrétegben mért sebességérték csökkenése. Ennek a rétegnek a szivárgási tényezője 2,5-ször nagyobb (7,5 X10"

1 cm/s) mint a felette fekvő kavicsos durva homoké (3,0xl03 cm/s) mégis minden esetben kisebb áramlási sebességet észleltünk. A hidraulikus grádiens az első kísérletnél volt a legkisebb és fokozatosan növekedett, de kisebb mértékben mint a mért sebességértékek. Ezzel szemben az első kísérletnél még igen intenzív vízállássüllyedés volt, a harmadiknál pedig már közel permanens állapot. Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy nem permanens áramlásnál a sebesség mélység szerinti csökkenése jelentősebb (11. ábra, első kísérlet). A folyó menti változó szivárgás főleg a vízvezető rétegek felső sávjában játszódik le, s mennél intenzívebb a vízállásváltozás, annál kevésbé vesznek részt a mélyebben fekvő vízvezető rétegek a vízszállításban. IRODALOM [1] Tison G. jr. : Fluetuations des nappes aquiféres de types divers et particuliérement des nappes d'alluvions. Publication No 41 de l'Association Internationale d'Hydrologie, Symposia Darcy, 1956. Tome II. pp. 210—221. [2] Todd, D. K. : Ground-water flow in relation to a flooding stream. Proc. Amer. Soc. Civil Engrs., vol. 81. sep. 628, 20 pp. 1955. [3] Todd D. K. : Ground Water Hydrology. New York, London, 1960. [4] Ubell, K. : Vertical-velocity curve for groundwater flow by small gradient. I. A. H. R. Ninth Convention, Belgrade, 1961. CB513b ME>KU"y PEKOH H YPOBHEM rPYHTOBblX BO^ BflOJlb HAH fl-p K- yóejin KaiiA. TexH. HayK no onbiTa.u MO>KHO ci<a3aTb, MTO Han6ojiee pa3HOoőpa3Hbiií pe>KHM rpyHTOBbix BOA Booöme HaÖJUOAaeTCH Ha nOHH>KeHHbIX TeppiITOpiIHX BAOJlb peKII. nOMHMO Oca/IKOB H ncnapeHHji ypoBeHb rpyHTOBbix BOA CHJibHO 3aBHCHT 0T IfUTeHCUBHOll (j)HJ]bTpaLUIH, B03HHKaH)LHeH BflOJib SeperoB peKH noA BjiHflHiievi ypoBHeií BOflbi B pene, Aajiee OT ycTaHOBiiBLuerooi pe>KHMa (])HJibTpaium, npu RJIYÖOKO Bpe3aHH0H peice OT ((mjibTpawiii rpyHTOBbix BOA CO CTopoHbi BbicoKiix SeperoB K peKe, a B cjiyiae BHCímero pycjia OT (jmjibTpaniiH, nponcxoAflmeü H3 pei<u B CTOpoHy no6epe>KHofi 30Hbi rpyHTOBbix BOA. Ha BEHREPCKOM ynacTKe JXynan MO>KHO pa3AiiiaTb no CBOHCTBa.M pe>KH.Ma rpyHTOBbix BOA ABe no5epe>KHbie 30Hbi. B 30He, HaxoAnmeilcH noA HenocpeACTBeHHbiM BJIHHHNEM pei<n, RPYHTOBAA BOAA CTporo ii3.MEHFLETCH B 33BHCHMOCTH OT ypoBHeíí BOÁM B pei<e. 3TO BAHHHiie pacnpoCTpaHHeTCfl Bcero jmujb Ha necKOJibKO COT METPOB OT peKii. ítaAbuie H3XOAHTCH 30Ha, Ha KOTopyio pei<a BJIHHCT nocpeACTBeHHO, rAe y»<e He HaSjuoAaeTca BJiiiaHiie Bcex H3MeHeHHÖ ypoBHH BOAbi B pei<e, OAHaKO B pe3yjibTaTe CKJIAABIBAHHH NABOAKOB MO>KHO HASJUOAATB cyMMiipoBaHHoe noBbiuieHiie YPOBHA rpyHTOBbix BOA, a BO BPEMH MOKeHH HaöJiiOAaeTCH cnaA sroro ypoBHH. B HHTepecax onpeAeJieHHfl B3an.M0AeíícTBiifl noBepxHOCTHblX H rpyHTOBbix BOA npOBOAHJIHCb HeCKOJIbKO I1Cc.rreAOBaHiifi. JJJIH STOIO npiiMeHfljiiicb ABA METOAA. B cjiylae niApojionmecKoro MeTOAa, ocnoBbiBaiomerocn Ha narypHbix HaSjuoAeHiiax, 3aKOHOMepHOCTii, Taione n KaHecTBeHHbie H KOjimiecTBeHHbie xapaKTepiicTHKii 3Toro B3aii.M0AencTBiiH onpeAeJitijiiicb no H3MeHeHHHM ypoBHH rpyHTOBbix BOA, HaSjuoAaeMbi.M B KOjiOAUax, pa3.\iemeHHWX no JIIIHIIH, nepneHAiiKyjiapHon HA peicy. B cjiyiae BToporo MeTOAa npOBOAHJIHCb H3.Mepemi5i AencTBiiTejibHoro ABHweHiia rpyHTOBbix BOA B 30He, HaxoAHmeücH noA BJiiifiHiie.M peKii. npu STHX H3Mepeinijix npiiMeHjieTCH paAHoaKTHBHbiii H30T0n 1Í0A 131. B CTaTbe npiiBOAíiTCH pe3yjibraTbi H3MepeHHH n onpeAejieHHbie 3aBiiciiM0CTn. OmibTpanHji, nponcxoAHinaa nepe3 noőepe>KHyio 30Hy H3 peKH, njiii B oöpaTiiyio CTopoHy — npu onpeAejieHHbix rpaHiiiHbix ycnoBiiax, xapaKTepHbix AJIH nonepeHHoro ceneHiiH — B nepBofí OMEPEAH 3aBiiciiT OT pa3HMUbl MettCAy ypOBHMMH BOAbi B pei<e H rpyHTOBbix BOA, OT BejIIIMIlHbl H IIHTeHCIlBHOCTH H3.MeHeHIIÍI ypOBHefi. 3HamiTeAbHaH iacTb rpyHTOBbix BOA ABH>KeTC$i no BepXHeíí 30He BOAOHOCHOrO CJ1051. CKOpOCTb (J)HJlbTpaHHH CHjibHO y.MeHbiuaeTCíi no rjiyöime H rpaiiHiHbiií yKJiOH — npn KOTOPOM (|)HjibTpaaH0HH0e ABiiweHiie He HamiHaeTCfl — öyAeT Bee 6ojibuie H 6ojibiue. Surface- and Groundwater Relationships along tho Danube River By Dr. K. Ubell Cand. of Techn. Se. The widest variations are commonly found in the groundwater regime in plains along rivers. Besides precipitation and evapotranspiration the groundwater table is influenced by seepage to and from the river resulting from momentary stage conditions and by permanent flow due to the overall slope. (In the case of perennial or effluent streams in upland areas the groundwater flows towards the river, while streams