Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Ubell Károly: A folyó és talajvíz összefüggése a Duna mentén

Ubell K.: A folyó és talajvíz összefüggése Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 197 fkm), ahol függőmeder alakult ki, de a szivárgó víz mennyisége jelentősen több, a hozzáfolyás a Dunából a partmenti táv talajvízéhez mindig nagyobb, mint alacsony vízállásnál a visszaáramlás, s így permanens jelleggel táplálja a folyó a talajvizet. A 6. ábra a talaj víztározódás (m

3/km) és a dunai vízállásváltozás összefüggését ábrázolja a dunaremetei szelvényben. A 7. ábra ugyanerre a szelvényre a hozzáés elfolyásnak, valamint a vízállásváltozás intenzitásának összefüggését mutatja be. Több keresztszelvényre elvégezve az előbbiekben ismertetett vizsgálatot, a nyert eredményeket hossz-szelvényben foglalhatjuk össze, s így áttekintő képet nyerünk a partmenti vízforgalom jellegzetességeire. A 8. ábrán nyolc keresztszelvény adatait foglaltuk össze és hossz-szelvényen ábrázoltuk a partmenti vízforgalmat az országhatártól Gönyüig. A Duna- és talajvízállás relatív helyzetétől függő permanens jellegű szivárgás = = /(/)] csak szűkebb határok között változik, 8. ábra. A keresztszelvényekben meghatározott partmenti vízforgalom hossz-szelvény szerű ábrázolása a Duna felső szakaszán, ahol függőmederben folyik a Duna <Pueypa 8. H3o6paytcenue eodooöopoma e noöepeMcnoü 30He, onpedeAemioio e nonepenmix ce'ieiiunx, na eepxneM ytacniKe JJynan, ide petca udem e eucmeM pycjie Fig. 8. Riparian water exchange determined in cross sections, represented in profilé for the upper reach of the Danube, where the bed is elevated 1. A folyóból a parti sávba előálló szivárgásnál (5. ábra) q

0 = 16—46 1/skm. 2. A parti sáv talaj vízkészletéből a folyóba szivárgó víz q

0 = 9—26 1/skm. 3. A második rész a vízállásváltozás intenzitásának függvénye (5. ábra): t(

A M * A bemutatott példák szerinti feldolgozást több szelvényre elvégezve, az egész Duna-szakasz jellemzőit ezzel a megfigyelési adatokra támaszkodó félempirikus módszerrel határoztuk meg. Az előbbiekben bemutatott példák azokat a folyószakaszokat jellemzik, ahol beágyzott mederben folyik a Duna. Teljesen hasonlóak a törvényszerűségek a Duna felső részén is (1850—1810 1800 [km] 1790 % iS