Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

184 Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. Gerle Gy.: A regionális tervezés és a vízgazdálkodás licher Wirtsehaftszweige ausgearbeitet werden. Von diesen zeichnet sich die Möglichkeit der Wassergewinnung und Wasserableitung aus. Da der Gebrauchswert des geförderten Wassers nicht im Ralimén der Wasserwirtsehaft,' sondern im Gefüge der an die Wasserwirtsehaft raumlich anschliessenden zahlreichen sonstigen Wirtsehaftszweige zustande kommt, kann die Wirksamkeit der wasserwirtschaftlichen Investitionen nur auf Grund der Ergebnisse der Raumplanung erwogen werden. Die Grundplane der Raumplanung reservieren für die voraussichtliche fernste Perspektive die technisch geeignetsten Fláchen für jene Bauwerke der einzelnen Wirtsehaftszweige, deren Notwendigkeit zur Zeit der Planung bereits festliegt, jedoch deren Ausbau zu dieser Zeit noch nicht aktuell oder nicht wirtschaftlich ist. Besonders bedeutsam ist dieser Umstand für einzelne Bauwerke der Wasserbewirtschaftung, zum Beispiel Speicherráume, Kanálé usw. The Relationship oí Régiónál Planning; and Water Resources Development Hy Dr. fíy. Gerle In the wake of social development arose the necessity of economizing not only water, but alsó areas suitable for agricultural production, siting of industries and living centers, the labour of the population and even the air. The most important prerequisites for the effectiveness of economization are : — adherence to sound planning principles, and — co-ordination of approaches to the economization of the elements (water, area, labour etc.) of this activity. Régiónál (territorial) plans are prepared by every branch of economy for the praet ical spatial distribution of its development objectives, just as it is done by the branches of water resources management. A close interdependence and spatial-technical relationship exists between the individual branches. For this reason an agency co-ordinating the territorial plans of the various branches is required, and is referred to as régiónál (comprehensive physical) planning. In the interest of successful co-ordination basic plans must first be prepared within the framework of régiónál planning, in which the objectives of each branch can be incorporated. The framework system of the basic plan is determined by the spatial network system of settlements, these being the nodal, respectively connecting points of the projects of all branches. A satisfactory régiónál basis plan cannot be prepared unless the justified development objectives and possibilities of each branch are taken into consideration. Among these the supply and removal of water assume positions of paramount importance. Since the utility value of water produced is governed by the conditions of branches spatially related to water resources development, rather than those of water management itself, the efficiency of water resources investment can be evaluated and measured in terms of the results of régiónál planning only. Tecbnieally most suitable areas are reserved for the longest foreseeable future hy the régiónál basic plans for projects of various branches, the necessity of which is manifest already at the time of planning, but their realization is not then actual, or economical. This feature is of special signif icance for water resources development projects, as reservoirs, canals, etc. (Folytatás a 152. oldalról) nidrobiológus Napok Tihanyban (1963. október 10—12.) A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Biológiai Kutatóintézete Hidrobiológiái Osztálya ós a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya közös rendezésében eredményesen zárult a hazai limnológusoknak ez az évenként ismétlődő seregszemléje. A tihanyi intézet igazgatójának, Dr. Salánki Jánosnak megnyitója után Dr. Szebellédy Lászlóné; Winkler Lajos centenáriuma alkalmából, a világhírű magyar kémikus munkásságát ismertette, kiemelve vízanalitikai módszereit, melyek — az ekológiai szemlélet mellett —- hozzájárultak a limnológiának szinte példátlanul gyors fejlődéséhez. Az 1963-ban elhunyt kiváló hidrozoológusról és limnológusról, dr. Varga Lajosról, dr. Entz Béla emlékezett meg, méltatva tudományos eredményeit, gazdag ismeretterjesztő munkásságát és példamutató emberi tulajdonságait. Dr. Kolosváry Gábor akadémikus beszámolójával ért véget a rendezvény ünnepi része, aki a szervezett Tisza-kutatás 1963. évi gazdag eredményeit tárta a hallgatóság elé. Gondosan kidolgozott program szerint vitatták meg limnológusaink másfél napon át azokat a vizsgálatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy képet lehessen alkotni egy természetes tóról, mint ekoszisztór»áról. A központi téma általános körvonalazása után (Sebestyén) azt három részben tárgyalták a szakemberek : 1. Fiziográfia (morfometria, vízháztartás, vízkémia ós vízfizika : Szesztay, Donászy, Dvihally). 2. Előtanulmányok (plankton, bentosz, bevonatok, makrovegetáció : Uherkovich, Megyeri. Bérezik. Tóth L.). 3. Anyag- és energiaforgalom. Termelés (táplálókhálózat, üledék, a tó és környékének kapcsolata : Sebestyén. Szabó E., Havranek—Molnár. Elsődleges, másodlagos, terminális termelés : Felföldy, Sebesti/én, Tóig). Mindegyik részt egy-egy tájékoztató előadás vezetett be (Entz, Hortobágyi, Woynárovich). A lirnnológia új ágáról, a palaeolimnológiáról is volt szó (Sebestyén). A felkért szakemberek és a spontán hozzászólók ismertették az illető területen a fő problémákat. Minden vonalon kitűnt, hogy a tavi életet a modem lirnnológia mint dinamikus rendszert fogja fel, és hogy ennek az elvnek az alapkutatásokban is érvényesülnie kell. Hangoztatták a módszertani kérdések ós a vonatkozó irodalom tanulmányozásának szükségességét is. Elhangzott az a kívánság, hogy a szükségesnek látott alapkutatások most történt felvázolása után találjunk alkalmat egyes fejezetek részletesebb megbeszélésére. Kiviláglott az is, hogy hazánk sajátos vízföldrajzi alakulatánál fogva célszerű a tó-jellegű sekély állóvizek vizsgálatára nagy súlyt helyezni. Mindnyájan örömmel fogadták azt a javaslatot (Megyeri), hogy a szükségesnek látott alapkutatások körvonalazása alapján limnológusaink, összefogva, végezzenek egy-két tipikus hazai tavon mintakutatást. Felkért hozzászólók fejtették ki, hogy az alapkutatás jellegű vizsgálatok eredményeit a gyakorlat is hasznosítja. Ki kell azonban azokat egészíteni az alkalmazott lirnnológia különböző ágai szemléletének megfelelő vizsgálatokkal : vízellátás, közegészségügy (Törökje halászat (Tóig), műszaki vonal (Koráts B.). Néhány más előadás is elhangzott a lirnnológia különböző területéről : víztározók (Szabó Z.), halászat (Hámor), vízvirágzás- ivóvízellátás ( Schiefner), Keletifőcsatorna planktonja (Gál), külföldi tanulmányút ( Uherkovich ). Dr. Sebestyén Olga (Folytatás a 192. oldalon)