Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
4. szám - Dr. Gerle György: A regionális tervezés és a vízgazdálkodás kapcsolatai
Gerle 1 Gy.: A regionális tervezés és a vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. 183 dítások összértéke mutatja, hogy a körzetbeosztás népgazdasági szempontból milyen hatékony. A körzetbeosztás ugyanis elsősorban a körzeteken belül és a körzetek között lebonyolódó társadalmigazdasági folyamatok közlekedési ráfordításait és a közlekedéssel kapcsolatos időveszteség nagyságát befolyásolja, llvmódon a népgazdaság szempontjából legkedvezőbb az olyan körzetbeosztás, amelyben minden ágazat minden feladatának hiánytalan elvégzéséhez szükséges közlekedés és anyagmozgatás a legkisebb szállítási volumen és szállítási ráfordítás árán biztosítható. Ilyen körzetbeosztás kialakítására törekszik a regionális tervezés. Ez az a beosztás, amely az országos településhálózati tervtanulmányban első változatként már rendelkezésre áll. Nyilvánvaló, hogy ez a magasabb szintű regionális beosztás csaknem valamennyi ágazat sajátos optimumától eltér. Minthogy azonban az ágazatok országos meretű szervezése egyetlen beosztási rendszer keretei között végezhető el a leghatékonyabban, minden egyes ágazatnak meg kell alkudnia azzal, hogy — sajátos kisebb-nagyobb mértékű kára és kényelmetlensége árán — az országos optimum elérésében vesz részt. Véleményem szerint azonban semmiképpen sem lehet különösen célszerűtlen, ill. gazdaságtalan a vízgazdálkodás számára egy olyan körzetesítési rendszer, amelynek vonzásközpontjaiban — a régió- ós az alrégióközpontokban fognak elhelyezkedni valamennyi termelő, ellátó ós igazgatási jellegű ágazat egymáshoz kapcsolódó létesítményei : az üzemek, a közintézmények, a hivatalok- ós az azokban dolgozó, valamint az azokat használó népesség lakásai is — vagyis itt fognak tömörödni a vízfogyasztók is. Egyébként a körzetbeosztást meghatározó szintézisben — amelyet az Országos Távlati Kutatási Munkaterv keretei között, valamennyi ágazat szakértőinek bevonásával — kell kialakítani, a vízgazdálkodás követelményei, ill. ráfordításai is a maguk súlyának arányában érvényesülni fognak. 7. A regionális tervezés és a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében együttműködő tagállamok között kb. öt évvel ezelőtt megkezdődött és azóta egyre kiterjedtebben folyik a közös határok mentén elterülő, gazdasági fejlesztésük műszaki problémái szempontjából összefüggő — területek együttesen végzett regionális tervezése. E feladatok célkitűzései között döntő szerepet játszik a határt alkotó vagy azt átszelő vízfolyások rendezési, tározási, hajózási, vízkivételi, árvízvédelmi és egyéb kérdéseinek mindkét fél érdekei szerint való megoldása. Az ilyen — alapvetően vízgazdálkodási — kérdéseknek a rendezésére ezideig általában kétoldalú szakmai (vízgazdálkodási, vagy víz- és energiagazdálkodási) bizottságokat szerveztek. Ezek munkájának tapasztalatai alapján azonban minden konkrét esetben kiderült a regionális tervezés koordináló tevékenységének szükségessége, a vízgazdálkodási (és energetikai) problémákhoz kapcsolódó igen sok más kérdés egyidejű, összehangolt rendezése érclekében . így pl. a magyar—csehszlovák együttműködés eddigi esetei közül a Mula-i tározó létesítésével kapcsolatban : a kivett víz leghatékonyabb felhasználási lehetőségeinek megállapítása mind ipartelepítési vonatkozásban, mind pedig az öntözéses gazdálkodás új területeinek kijelölése szempontjából ; az érintett közlekedési pályák célszerű áthelyezésének, az érintett települések áttelepítésének, a környezet üdülésre való felhasználásának megoldásához nyújt segítséget a nemzetközi regionális tervezés. A Pozsony-Visegrád közötti vízerőműrendszer létesítésével kapcsolatban pedig foglalkozni fog : az előirányzót! hidrológiai viszonyoknak megfelelő ipartelepítési, településhálózatfejlesztési ós öntözéses gazdálkodási lehetőségek megállapításával, a kikötők ós a hajózást szolgáló egyéb létesítmények telepítésével, azok szárazföldi közlekedési kapcsolatainak megtervezésével, a Dunakanyar üdülőterületének és a partmenti településeknek az iparfejlesztésből eredő szennyeződésektől való védelmével, a kitermelt mennyiségű kavics elhelyezési és felhasználási lehetőségeivel, a beruházások megvalósításával kapcsolatos építés-szervezési feladatok célszerű feltóteleinek megteremtésével (a dolgozók elhelyezésének és közlekedésének ; az építési anyagok szállításának ós deponálásának, az elárasztandó területek kiürítésének megoldásával), a partmenti közlekedési hálózat és a határátlépési helyek fejlesztésével stb. A határmenti problémákon túlmenően azonban a nemzetközi regionális tervezés olyan átfogó területi rendezési kérdésekre is kiterjed, mint pl. a szocialista országok nemzetközi vízi úthálózatának kialakításával kapcsolatos tervezési tevékenység, amely a mi viszonyaink között elsősorban a magyar—csehszlovák Duna-szakaszt érinti, de éppen a regionális tervezők közreműködésével lehetőség nyílik a Tiszának a nemzetközi vízi úthálózatba való bekapcsolása is. Ezek és az ezekhez hasonló lehetőségek jelentős befolyást gyakorolnak az ilyen víziutak mentén elhelyezkedő települések és területek fejlődésére. Ennek a befolyásának a leghatékonyabb érvényesülését ismét a regionális tervezés lesz hivatott elősegíteni. Beziehungen zwischen Raumplanung und Wasserbewirtschaftung Dr. Gy. Gerle Die Entwicklung der gesellschaftiichen Bedürfnfsse bedingt die Bewirtschaftung nicht nur des Wassers, sondern der für landwirtschaftliche Nutzung, für die Unterbringung der Produktionsmittel und Wohnsiedlungen geeigneten Gebiete, samtlicher Arten von Mineralschatzen, der Arbeitskraft der Bevölkerung ja sogar auch der Luft. Wichtigste Bedingungen einer wirksamen Bewirtschaftung sind : — Planmássigkeit und — Aufeinanderabstimmung der Bewirtschaftungssysteme für die verschiedenen Medien der Bewirtschaftung (Wasser, Fláche, Arbeitskraft, usw.) Im Interesse einer zweckmássigen ráiimliehen Einordnung der Bewirtschaftungsaufgaben arbeiten sámtliche Wirtschaftszweige und so auch die Wasserwirtschaft regionale (Raum-, Gebiets-) Pláne aus. Eine enge Wechselbeziehung und ein ráumlichtechnischer Zusammenhang besteht unter den einzelnen Zweigen. Für diesen Zweck ist es notwendig, einen Aufgabenkreis zustande zu bringen, um die regionalen Pláne der verschiedenen Zweige zukoordinieren. Dies ist die regionale Planung. Im Interesse de erfolgreichen Koordination müssen in erste.r Linie im Rahmen der regionalen Planung Grundplane ausgearbeitet werden, die Aufgaben aller Zweige enthalten. Das Skelett (das strukturelle System) des Grundplans ist durch das ráumliche Netzsystem der Siedlungen bestimmt, da ja die Siedlungen die Anschluss- beziehungsweise Knotenpunkte für die Werke samtlicher Zweige darstellen. Ein guter grundlegender Raumplan kann nur unter Berücksichtigung der gerechtfertigten Entwicklungsmöglichkeiten sámt-
