Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Herke Sándor: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén

Herke S.: A belvízrendezés szerepe a szikeseknél Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 15 Amíg a talaj felszínén víz párolgott be és a talajvíz szintje is magasan volt, addig fokozatosan Na-sók halmozódtak fel, a talaj Ca és Mg karbonát tartalma is növekedett, és szerkezet nélküli sós szikes talajok (szoloncsák) alakultak ki. A felszíni vizek levezetése és a talajvíz szintjének süllyedése után olvan helyeken, ahol összecementeződött vagy mészkőréteg a kilúgozást nem gátolta meg, a természetes csapadék (évi 500— 600 mm) hatására is kilúgozás jött létre. Vagyis a talaj dinamikája megváltozott és annak következtében más jellegű talaj kialakulása kezdődött meg. A kilúgozással csökkent a talajok lúgossága, szóda és egyéb sótartalma, a szerkezet nélküli talaj szerkezetessé (a szoloncsák szolonyeccé) kezdett átalakulni és ezzel kapcsolatban a talajok növénytermésztésre használhatósága javult, a gyepek természetes növényezete is változott. A lúgosság és a sótartalom csak az erősen sósszódás talajokban változott meg nagyobb mértékben (1. és 2. táblázat, 1. ábra). Ugyanis a dunavölgyi szódás szikesek sótartalma kémiai anyagok talajba adása nélkül 0,1—0,2%-ig kilúgzással aránylag könnyen lecsökken, de további csökkenés nagyon nehezen és lassan megy végbe. Ezeket laboratóriumi vizsgálatokkal is megállapítottam. Ezek miatt, amelyik talaj sótartalma 0,15% körül van, annak sótartalma a természetes csapadék hatására előálló kilúgzás következtében évek hosszú sora alatt sem változik. 1. táblázat A lúgosság és a sótartalom változása l'uccinellia limosa növényzetű gyepterület talajában 24 év alatt (Kísérlet helye : Apaj) Talajvizsgálat éve Mélység [cm] pH Lúgosság szóda [%] Összes só [%] Karbonát . CaCO

a [%] Kötöttségi szám Megvizsgált talajszelv. db-száma 0—16 9,70 0,274 0,188 19,45 15—30 9,85 0,374 0,397 26,84 30—45 9,85 0,336 0,527 33,24 — 1932 45—60 9,84 0,277 0,370 36,95 — 8 60—75 9,60 0,240 0,235 33,15 — 75—90 9,00 0,090 0,140 24,48 — 0—10 8,83 0,090 0,065 17,07 28 10—20 9,48 0,220 0,162 23,10 34 20—30 9,71 0,280 0,205 27,45 30 1956 30—40 9,70 0,230 0,210 33,27 29 4 40—50 9,59 0,222 0,192 31,97 27 50—60 9,74 0,205 0,182 26,07 25 60—70 9,56 0,142 0,150 27,67 22 70—80 9,50 0,122 0,110 25,72 22 2. táblázat A lúgosság és a sótartalom változása Agropyron repens és Agrostis alba növényzetű gyepterület talajában 24 év alatt (Kísérlet helye : Apaj) Talajvizsgálat éve Mélység [cm] pH Lúgosság szóda [%] összes só [%] Karbonát CaC0

3[%] Kötöttségi szám Megvizsgál' talajszelv. db-száma 0—15 8,75 0,094 0,092 13,69 15—30 9,39 0,259 0,171 26,07 — 30—45 9,46 0,264 0,194 36,27 — 1932 45—60 9,41 0,194 0,155 40,59 — 8 60—75 9,42 0,162 0,108 25,30 — 75—90 9,10 0,100 0,074 21,90 —• 0—10 8,47 0,040 0,070 15,06 38 10—20 9,17 0,155 0,145 24,85 53 20—30 9,50 0,230 0,200 29,80 54 1956 30—40 9,57 0,255 0,215 33,50 51 2 40—50 9,48 0,225 0,195 40,75 42 50—60 9,62 0,170 0,170 34,85 33 60—70 9,63 0,165 0,130 24,20 28 70—80 9,53 0,155 0,120 18,80 29 Megjegyzés: Azok a parcellák, melyek talajának vizsgálati adatait közöltem, semmiféle kezelést nem kaptak. Vagyis a talajsajátságok csupán a természetes csapadék hatására változtak meg.