Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Herke Sándor: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén

16 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Herke S.: A belvízrendezés szerepe a szikeseknél A belvízrendezéssel kapcsolatban a szikes talajú gyepek természetes növénvezete is megváltozott. A szikes talajú gyepek természetes növényzetének változása a felszíni vizek levezetése után A lecsapolások, vízrendezések előtt a nagyobb mértékben sós, szódás talajokon a kevésbé és csak időszakosan vizes területeken a Puccinellia limosa (sziki mézpázsit), a huzamosabban vastagabb vízréteggel borított területeken a Bolboschoenus maritimus (osatak) volt az uralkodó növény. A kissé sós és kevésbé szódás talajok mérsékelten vizes területein az Agrostis alba (tarackos tipparr), a nagyobb mértékben és huzamos ideig vizes területein a Heleocharis palustris csetkáka) volt megtelepedve. Mindegyiknek számos különböző társnövénye volt. A talajsajátságok és vízviszonyok változása szerint a társnövénvek, a növénytársulások is változtak. Egyes erősebben sós. szódás talajú területek időszakonként majdnem növényzet nélküliek voltak, mert az időnkénti sok víz miatt a Puccinellia, az időnkénti kiszáradás miatt a Bolboschoenus nem tudott megtelepedni. (A Puccinellia a sok víz iránt főleg fiatal korában nagyon érzékeny.) Ilyen helyeken a lecsapolás után kopár területek maradtak vissza, de csak átmenetileg, mert hamarosan begyepesedtek Puccinelliával. Számos helyen csupán a lecsapolás, a felszíni vizek levezetése is lényeges változást hozott létre a növényzetben. A lecsapolás után a Bolboschoenust Puccinellia, a Heleocharist Agrostis váltotta fel különböző növényekkel társulva, a majdnem növényzet nélküli nagyobb mértékben szódás-sós talajú területek Puccinelliával gvepesedtek be. A lecsapolás után a Bolboschoenusos területeken is elszáradt a növényzet, de ez a pusztulás végeredményben előnyös volt, mert a Bolboschoenus helyén néhány év alatt Puccinellia telepedett meg, a terület értékesebb lett, mint volt. A szikes sajátsága ós a nedvességi viszonyok változása szerint az uralkodó gyepnövények változása : Nagy mértékben sós, szódás talajon Kissé sós, kevésbé szódás talajon Nem vízállásos Camphorosma ovata és majdnem kopár Festuca pseudovina Kevésbé és csak időszakosan vizes Puccinellia limosa Agrostis alba Huzamosabban vastagabb vízréteggel borított. Bolboschoenus maritimus * Heleocharis palustris A szikes talajú gyepek természetes növényzetének megváltozása talajkilúgzás következtében A talaj dinamikájának s sajátságainak a kilúgzás hatására végbement megváltozása következtében is változott a gyepek növénvezete, a növények társulása. A talaj lúgosságának csökkenése következtében a Puccinellia visszaszorult és helyét a szárazabb viszonyok között Festuca pseudovina (veresnadrágcsenkesz), nedvesebb talajon Agrostis alba (tarackos tippan) foglalta el. Ugyanis a Puccinelliának az a változata, amelyik a Duna Tisza közén honos a szódás talajt nemLugossag pH szóda % Összessé % PUCCINELLIA UMDSA NÖVÉNYZETŰ GYEP TALAJÁBAN 6,5 9,0 9,5 0,2 OÁ 0,2 06 1. ábra. A lúgosság és a sótartalom változása a dunavölgyi lecsapolt területen Abb. ]. Veranderung der Alkalizitát und des Salzgehalts lm entwásserten fíebiet des Donaatals Fig. 1. Changes in alkalinity and salt contcnt in the drained areci of the Danube Valley ts, ^ 0,2 OÁ í <o ^ rí AGROPYRON REPENSÉSAGROmALBA NÖVÉNYIETliGYEP TALAJÁBAN 8,5 9,0 9,5 0,1 0.4 0,2 OÁ t* 0,2 OÁ